December 11,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Vallomás

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 662,460 forint, még hiányzik 2,337,540 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Be kell látnom, néha képtelen vagyok felvenni a fonalat, amelyet a magyar kormány lebegtet, ráncigál az orrunk előtt. Még mindig a járványról van szó, vagyis inkább arról, mennyire képtelenek felelősen és szakszerűen kezelni egy olyan problémát, amelyről hónapok óta tudható volt, hogy fel fog merülni. A világon mindenütt megjelent a vírus, és bár tudom, hogy a magyar miniszterek elnöke mindentől is, na meg mindenkitől is megvéd minket, azért abban biztos vagyok, hogy ezt a maszlagot ő maga sem gondolta komolyan. Ennyire nem ostoba – ugyanakkor valószínűsítem, hogy sokkal nagyobb bajokkal volt elfoglalva az elmúlt hónapokban.

Mert a vírus csak az embereket pusztítja, szóval, tegyük a dolgunkat, barátaim, és harácsoljunk még, ameddig lehet. Sokára ér ide az a nyavalya, meg majdcsak lesz valahogy, különben is, úgyis azokat viszi majd el, akik ellenem vannak. A híveimet majd megnyugtatom, hogy a helyzet magaslatán állok, lenézek rájuk a teraszomról, oszt jó napot. A csicskáim nem értenek egy ilyen helyzet kezeléséhez, de nem is ez a feladatuk, hanem az, hogy kövessék az utasításaimat. Ha meg nagy gáz lesz, majd bedobjuk a katonaságot. Maszk, gyorsteszt, más országok tapasztalatai? Minek? Megvéd minket nagy magyarságunk, meg az értékeink (basszus, azok a hülye svájciak is mennyien betegek, de a bankárom még jól van, nincs tehát baj).

És lőn: ott vannak a katonák az utcán. Vajon minek? Akkor, amikor mindenkit arra kérnek mindenhol a világon, hogy maradjon otthon – a zseniális magyar kormány katonákat vezényel ki. Lelőni a vírust, ha szembejön? Vagy a hordozóját? Vagy ők fognak gyógyítani zsebkéssel? Minek ez, de tényleg? Fosztogatják a boltokat, betörik a kirakatokat, Molotov-koktélokat dobálnak a betegek? Mi keresnivalójuk van a katonáknak akárhány cég vezetésében is? Válságmenedzserek ők, egytől egyig?

Ha ez nem lenne elég, véletlenül pont most tartanak kiképzést egy nagyszerű díszegységnél, ezért a páncélozott járműveikkel pénteken el kellett árasztani Budapestet. Na jó, csak „áthaladtak” (sic!), békés, rendezett sorokban. Ha még nem elég nagy mértékű a rettegés, nosza, toljunk egyet a dolgon. Erőt kell demonstrálni, akkor is, ha sem elegendő védőfelszerelés, sem lélegeztető gép, sem szakszemélyzet nincs a kórházakban. Sem korrekt tájékoztatás – szinte semmiről – a sajtótájékoztatókon csúfolt önfényező rendezvényeken.

Semmilyen összeesküvés-elméletnek nem vagyok a híve, de ez a teljesen megmagyarázhatatlan és indokolatlan intézkedés mégis gondolkodóba ejt. Csak azért, mert ritkán történik az országban bármi is az istenadta nép érdekében. Tehát valami más érdek húzódik e mögött, és az vajon mi lehet? Ötleteljek, vagy megy egyedül is?

A fonalnak azt a végét sem tudom elkapni, sehogyan sem, hogy olyan valaki tölti be az országos tisztifőorvosi – értsd: járványügyi felelős! – posztját, aki annyira inkompetens, hogy a nyilatkozataiból ezen a tényen kívül semmi más nem tudható meg a járvánnyal kapcsolatban. Nem az a baj, hogy egy kis településen volt háziorvos – csak tanult ott valamit, ha túlélték a betegei a gyógymódjait. Az sem baj, hogy lelkipásztor volt, valószínűleg a lelkek gyógyítását is megtanulhatta ebben a minőségében. Hogy pár éve honvédségi kitüntetést kapott „huzamos időn át végzett kiemelkedő munkája elismeréséül”, szintén nem gond. Ami jár, az jár.  Ott is tanulhatott ezek szerint valamit. Még azt is el tudom képzelni, hogy az ő ötlete volt a katonák bevetése a vírus elleni harcba.

Ha nem kellene hangosan kacagnom az utolsó mondatomon, akkor lehet, hogy elsírnám magam. A dühtől ezek iránt a „zsenik” iránt (minden szavukból dől a sajátos „bölcsesség”), és a szánalomtól azok iránt a potenciális betegek iránt, akiket ez a kiváló csapat fog megvédeni a vírustól.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.