NEHAZUGGY

Ideje lenne rájönni, hogy már nem 1456-ot írunk

Lázár Gergő | 2018. Július 22, Vasárnap | 18:21

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,384,312 forint, még hiányzik 615,688 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A nándorfehérvári ostrom évfordulóján megemlékezést tartottak a Budai Várban található Hunyadi János szobornál. A megemlékezésen beszédet mondott az egykori rezsibiztos Németh Szilárd, aki újonnan már a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára. Ettől persze sokkal nem lett okosabb, sőt, de hát ha beszédet kell mondani, akkor bizony beszédet kell mondani. El is mondta miért is volt fontos a több száz évvel ezelőtti nándorfehérvári győzelem:

Európát már hatszáz éve is ugyanazok a veszélyek fenyegették, mint ma. A muszlim világ ostromolta magyarok azóta tudják, hogyha kell akkor meg kell védeni a hazát és meg kell védeni a határokat. Meg kell védeni Európát és ezt a keresztény kultúrát. Ha kell akkor sereget kell toborozni, ha kell kerítést kell építeni és aki nem kívánatos azt vissza kell küldeni. A nándorfehérvári diadal óta eltelt 562 éve tanúsított hősiességre ma is szükség van.

Tehát ha jól értem, oszmán hadsereg = migránsok. A meglepő számomra csupán annyi, hogy Soros György nevét nem sikerült valahogy belekeverni az egészbe, azért talán még prémiumot is kaphatott volna a nagyságos Orbán Viktortól. 562 évvel ezelőtt megvédtük Európát és most is ezt tesszük – vagyis hát teszi ezt Orbán Viktor, mint egy újkori Hunyadi János – csak ezt a mocskolódó liberális szemét nem képes felfogni. Ez azonban nem állítja meg Orbánt, akinek bizony víziói vannak, mégpedig arról, hogy megmenti a világot a muszlim fenyegetéstől.

A keresztény kultúrát úgy védjük meg, hogy ellehetetlenítünk minden olyan egyházat, amely számunkra nem tetsző. Emellett kötelezően – a középkort megidézendő – megtöltjük a gyermekek fejét azzal, hogy kereszténynek lenni bizony a legjobb dolog, ami csak történhet velük. Az egyházak lepaktálnak az állammal – amolyan keresztényi szeretetből – hogy a vasárnapi miséken politikai véleményt nyilvánítsanak isten házában. Nyíltan támogatják Orbán Viktor politikáját, aki ezért cserébe száz milliárdokkal tömi ki a rugalmas gerincű egyházakat.

A kormány bibliát osztogat kórházakban és ballagásokon, hiszen bele kell verni az emberek fejébe, hogy a kereszténységtől nincs fontosabb a mai világban. Miközben Orbán Viktor a kereszténydemokrácia megteremtéséről papol, addig a kormány bizony kíméletlenül elbánik az idősekkel, betegekkel és hajléktalanokkal. Betiltja a neki nem tetsző egyházak étel és ruhaosztásait, ellehetetleníti a civil szervezetek tucatjait, akik pont azokon segítettek ezidáig, akikről már mindenki lemondott, többek között az állam is.

Teszik mindent azért, hogy megteremtsék a költségvetését egy nem létező ellenséggel szembeni harcnak. Déli határzár, menekültek és Soros György elleni gyűlöletkampány? A határ a csillagos ég. Az egykori rezsibiztos még a korábbiakat is felülmúlta, ő ugyanis már egy sereg toborzását sem zárja ki, amely felvenné a harcot a migráns muszlim hordákkal szemben, amelyek az Oszmán Birodalomhoz hasonlóan a magyar kereszténység lerombolását tűzték ki célként. Az a helyzet kedves Szilárd, hogy többé már nem 1456-ot írunk és a keresztesháborúk is véget értek. Ami évszázadokkal korábban még egy hősies tett volt, az ma bizony nem lenne több, mint szimpla gyilkosság.

Nincsenek világuralomra törő oszmán seregek a határon, sem olyanok, akik egy nem létező keresztény Magyarország vesztét szeretnék látni. Vannak bizonyos gazdasági menekültek, és vannak olyanok, akik a háború elől menekülnek egy élhetőbb élet reményében. Igaz, hogy ez a menekülthullám bizony sok európai országnak okoz gondot, melynek elsődlegesen az az oka, hogy a kontinensünk nem képes egy egységes véleményt megformálni azzal kapcsolatban, hogy mégis mit tegyen ezzel a több millió emberrel.

Az ugyanis, hogy szögesdrótokkal vesszük körbe magunkat és nagy büszkén azt hirdetjük, hogy egy 175km-es kerítés képes megvédeni Európát, még nem jelent megoldást a nyomorral és reménytelenséggel szemben. Ez ettől egy sokkal komplexebb probléma, amelyet a magyar kormány szeretne leegyszerűsíteni és megoldani annyival, hogy minden menekült, terrorista migráns. Ez azonban nyilván nem is állhatna távolabb a valóságtól.

Senki nem mondja azt, hogy kötelességünk befogadni több ezer menekültet a világ minden tájáról. Megvan a jogunk arra, hogy azt mondjuk nem kérünk az egészből. Akkor azonban más módon kell szolidárisnak lennünk ezügyben. Küldhetünk segítséget a háborús övezetekbe – mint ahogy mondjuk megteszi a kormány Ukrajna vagy Románia esetében, anélkül hogy arról megkérdezné a magyar adófizetőket – hogy ezzel ösztönözzük az ottmaradásukat. Segíthetjük a helyi partiőrségeket – mint ahogy azt megtette Olaszország – hogy időben lekapcsolják a menekült családokon meggazdagodó embercsempészeket.

Van millió módszer arra, hogy Magyarország szolidáris legyen és kivegye a részét egy világméretű probléma megoldásában. Azzal viszont, hogy felhúzunk egy 175km-es kerítést a déli határon és ellenzünk mindenféle egyeztetést a menekültek kérdésében, bizony nem segítünk abban, hogy a probléma megoldódjon. Spanyolország, Németország vagy épp Franciaország nem azért szolidárisabb a menekültekkel szemben, mert nekik minden vágyuk az volt, hogy több tízezer menekültnek adhassanak otthont.

Ők szolidárisak, mert ők még hisznek abban, hogy Európának kötelessége segíteni a rászorulókon, mert megteheti. Megteheti, mert Európában nincsenek háborúk, sem nyomorban élő országok, ahol milliók éheznek. Európa bizony megteheti, hogy segít egy humanitárius katasztrófa szélére sodródott kontinensnek. Itt az ideje annak, hogy valamiben – ha már politikailag képtelenek vagyunk – képesek legyünk kompromisszumot kötni. Az afrikai menekültek milliói nem egy, az európai kereszténységet eltiporni akaró oszmán sereg, hanem egy, a nyomor és háborúk elől menekülő embertömeg. Fel kéne fogni, hogy már nem 1456-ot írunk és a középkori módszerek sem jelentenek megoldást többé, bármennyire is szeretné ezt hinni a hatalom.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!