December 11,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

VIBRÁTOR


Gyengénlátó magyar pásztorkutyák és cinikus, képmutató f*szok országa

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 662,460 forint, még hiányzik 2,337,540 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Miközben túlságosan el voltunk foglalva azzal, hogy a titkosítások, sunnyogások, melldöngető sikerek és hazugságok, korrupciós ügyek, nagyipari lopások sűrű és orrfacsaró útvesztőjében eligazodjunk, méltánytalanul elkerülte a figyelmünket egy igen súlyos hír. Olvasom, hogy az Országgyűlés futball Eb-re igyekvő fideszes többsége a héten ismét elutasította az Isztambuli Egyezmény ratifikációját sürgető határozati javaslatot. A sajtóban szinte egyáltalán nem kapott visszhangot, de bárhogyan is legyen, súlyos kérdés, beszéljünk róla.

Magyarország két éve – 2014 márciusában – írta alá a nők elleni, illetve a családon belüli (találóbban: kapcsolati) erőszak megelőzésére és felszámolására vonatkozó dokumentumot, és bár az Európa Tanács 21 tagállama már ratifikálta az Egyezményt, a keresztény-nemzeti magyar kormány látványosan húzza az időt.

Igaz, hogy Magyarországon hetente egy halálos áldozatot szed a nők elleni erőszak, igaz, hogy

tavaly a szexuális erőszak eseteinek száma közel másfélszeresre, 293-ra nőtt. 2014-ben 329, egy évvel később ennek kétszerese, 670 volt a kapcsolati erőszak miatt indított eljárások száma és duplájára, 293-ra nőtt a női sértettek száma. A nők elleni erőszakos bűncselekmények ötödét partnerük vagy volt partnerük követte el, a halált okozó bűncselekményeknél pedig 29 százalékos volt ez az arány (forrás: Csepregi János – Asszony verve jó, gyereknek meg kuss a neve),

a magyar kormányt ez a legkevésbé sem zavarja. Legutóbb tavaly márciusban volt egy kudarcot vallott kísérlet a ratifikálás megsürgetésére, az erre vonatkozó határozati javaslatot, Szelényi Zsuzsa (Együtt, a parlamentben független), illetve további 35 baloldali, LMP-s képviselő nyújtotta be az országnak házában: a magyar törvényhozás többsége gondolkodás nélkül elutasította azt.

Miután idén májusban például az Országgyűlés igazságügyi bizottsága tárgysorozatba sem vette a Szél Bernadett és Szelényi Zsuzsanna közösen (és újra) benyújtott határozati javaslatát az egyezmény elfogadásáról, végül ezen a héten mégis napirendre került, de ezúttal sem járt sikerrel a törekvés.

Az a helyzet, hogy a keresztény-nemzeti-családbarát kormány emberéletek árán sem hajlandó lépni ebben a kérdésben. Sőt. A Rétvári Bence által éppen tegnap méltatott, díjátadásban jobban teljesítő családbarát propaganda-portál, a Családháló.hu az Egyezmény tavalyi leszavazását műbalhénak minősítette, szerintük ugyanis nem arról van szó, hogy leszavazták, hanem csak elhalasztották annak ratifikálását.

2016 júniusát írjuk és az állítólagos műbalhé ugyanúgy folytatódik. Több mint egy év alatt semmi nem történt. A nagyipari lopások és titkosítások mellett nincs idő baromságokkal foglalkozni. A nagyfene szakmai előkészítés a témában aktív, az áldozatok valóságát és a nemzetközi jó gyakorlatot is ismerő nőjogi civil szervezetek nélkül zajlik. Ha az LMP-s Szél Bernadett számításai helyesek, akkor a nők elleni erőszak kezelése körülbelül 8 milliárd forintot igényelne, erre Matolcsyk és Mészáros Lőrincek korában szintén nincs keret.

Közpénzből fenntartott, a kutya által nem olvasott, a kormány seggéből ki nem látó szennyoldalak minősítenek műbalhénak egy olyan ügyet, amelybe évente emberek halnak bele. Abba konkrétan, hogy a sok álkeresztény, hátranyilazásból jeles, ősközösségi agytekervényekkel felszerelt, szakértőnek csúfolt kókler ma sem érti miért gond az, hogy

  • még mindig nincs törvénybe iktatva, hogy a nők ellen elkövetett erőszak alapvető emberi jogokat sért, és az államnak igenis felelnie kell azért, hogy mindez ne történhessen meg.
  • a bántalmazott nők és a gyerekek számára nem áll rendelkezésre több krízisférőhely, illetve szakemberek, akik vigyáznak rájuk.
  • a nők nem tudják pontosan, hova forduljanak, ha bajba kerülnek.
  • az ügyészség nem kezdeményezhet azonnali eljárást, ha nők elleni (szexuális) erőszak gyanúja felmerül.
  • a rendőrök, bírák, gyermekvédelemben dolgozók nem részesülnek olyan képzésekben, amelyek nyomán  felismerni és kezelni tudják a családon belüli erőszak körülményeit.
  • az elkövetőket nem különítik el és nem bízzák szakemberek gondjaira.

A látássérült/gyengénlátó magyar pásztorkutyák és a cinikus, képmutató faszok országában nem prioritás ennek a kérdésnek a mielőbbi kezelése. Ott, ahol széles körben elfogadott nézet, hogy semmi baj nem lehet abból, ha egy felebaráti vita kellős közepén elcsattan egy ordas nagy pofon, legalább megtanulja az a nő az asszony, ki az úr a háznál; ahol szilánkosra lehet törni az asszony orcáját, mert a vak komondor útban volt, majd az egész sztorit valami röhejes pénzbüntetéssel meg lehet úszni és továbbra is közhatalmat lehet gyakorolni, ott már a múlt héten is késő lett volna ratifikálni ezt az Egyezményt.

Ott, ahol generációkon keresztül ösztönösen belenevelik a gyerekbe ama keresztényi értéket, hogy a férfiak (általában fizikai adottságaik révén) erősebbek, mint a nők, ezért tulajdonképpen nem gáz hatalmat sem gyakorolni felettük és ahol a regnáló kormányzat ezt a megrögzült kóros sztereotípiát erősíti, ott egy éve is bűn volt időhuzásos alapon taktikázni. Perszre értem: egyrészt nem kell elkapkodni, az illiberális államformába még az asszonyverés törvényi kötelezettsége is beleférhet holnapután, nehogy majd egy ilyen hülye egyezmény miatt módosítani kelljen a törvénytelenül hozott jogszabályokat. Másrészt tökéletesen megértem, hogy a lopási kényszer mellett nem lehet prioritás egy ilyen egyezmény elfogadása.

Mielőtt bárki a szívéhez kapna, hogy és szegény férfiak? (köszönöm, jól vagyok), esetleg feminista agymenéssel akarná gyanúsítani a mielőbbi ratifikálás szükségessége mellett érvelőket, tisztázzuk: az Egyezmény semmilyen formában nem érinti hátrányosan a férfiakat és főleg nem biztosít többletjogokat a nőknek, ellenben állami garanciákat igen. Azokra az esetekre, amikor valamely kiadós tivornya a fülöpházai elöljáró agyára megy és a letört széklábbal vagy a puszta kezével megy neki az asszonynak. És főleg arra, hogy ne úszhassa meg a dolgot egy 400 ezer forintos ejnyebejnyével.

Lehet álszenteskedni és le lehet szarni a végtelenségig ezt a helyzetet, ugyanúgy, ahogy leszarjuk Vajna András nyomorult kaszinómilliárdos NAV-ot elkerülő pénztárgépeit. Nem érdekelhet, hogy elméletileg Magyarországon törvényesen nem lehet adót csalni, ám egyesek következmények nélkül annyi adót fizetnek, amennyihez kedvük van. Ez pont olyan és legalább ennyire durva. Törvényesen nem lehet a gyerek hátán eltörni a széktámlát és a nő arcát sem lehet átrendezni, ám mégis nagyon sokan megteszik. Következmények nélkül. Tehetünk úgy, mintha nem látnánk, mintha nem ránk tartozna. Mintha nem lenne tudomásunk ezekről, mintha nem látnánk hetente a hírekben olyan eseteket, amikor a kiszolgáltatott, lelkileg-testileg megroppant, félelemben élő áldozatok nem tudnak kilépni egy bántalmazó kapcsolatból, amikor gyerekek nem tudnak elmenekülni, vagy a kapcsolatot megszakítani azzal a közeggel, amely börtönük és megnyomorítójuk lett.

Ezért kellene ratifikálni ezt az Egyezményt, ezért nem lehetne kérdés és egy ilyen geci huzavona tárgya az, hogy a Parlament gondolkodás nélkül rábólintson. Azért, hogy a szomszédok által riasztott rendőr nem mondhassa: Józsi, már múltkor is megbeszéltük, hogy nem kéne annyit inni, vagy hogy Matildka, ne sírjon, hát tudja, milyen Józsi, amikor iszik. Azért lenne szükség erre az Egyezményre, hogy a rendőr ne várhassa meg, amíg vér folyik és csont törik, hanem azonnal letartóztathassa Józsit, az ügyészség pedig anélkül is eljárást indíthasson ellene, hogy a rettegésben élő Matildka ehhez beleegyezését adná (a tartós abúzusban élők a legritkább esetben sem mernek feljelentést tenni, beleegyezni). Józsit szakemberek gondjaira bízzák és legközelebb talán jobban meggondolja, hogyan ereszti ki annak a jófajta pálinkának a gőzét, amit a szomszéd Pityutól kapott.

Élek a gyanúperrel, hogy ezen az alapvetően elhibázott gyakorlaton a futószalagos megoldással törvényeket gyártó fideszes többségnek nem lenne nagy ügy változtatni egy nemzetközi egyezmény ratifikálásával. Abban viszont egyenesen biztos vagyok, hogy a szándékkal van itt valami kurva nagy baj. Az erőszak nyelvét beszélő alfahímeknek derogál egy erőszakellenes, európai jogharmonizációs megoldás elfogadása. Még a végén az elveiket kellene feladniuk, ha nem maradhatna következmények nélkül az alkoholba fulladt kolbásztöltő népnemzeti mulatság utáni hagyományos asszonyverés.

Műbalhé, mi? Okádni kell tőletek.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.