Október 13,  Vasárnap
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

DÜHÖNGŐ


Ha Orbán Viktor valaha visszatér a valóságba

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 557,944 forint, még hiányzik 2,442,056 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Végre eljött a várva várt nap, elkészült a szolnoki stadion! Nem csupán elkészült, hanem maga a miniszterek elnöke adta át azzal a két szép, dolgos kezével. Igaz ugyan, hogy a 2 milliárd forintba kerülő létesítmény avatója annyira jól sikerült, hogy a lelátók fele üres maradt, de ilyesmivel most ne foglalkozzunk.

Így aztán csak kevés honpolgár láthatta azt a csodálatos eseményt, amikor Orbán Viktor és Nyerges Zsolt kezet fogott egymással. Ez a történelmi jelentőségű pacsi akármit is szimbolizálhat. Lehet, hogy Fénylő Csillagunk kibékül Simicskával. Lehet, hogy nem békül ki vele, hanem elragadozta tőle Nyerges Zsoltot. Lehet, hogy nem békültek ki és nem is ragadozta el Nyergest, hanem egyszerűen nem ismerte fel a Közgép elnökét, aki drámaian pont ugyanúgy néz ki, mint eddig.

Egyszóval én nem tudom, mit jelent a parola de igazából nem is érdekel. Ahogy Orbán Viktor se érdekelne, ha mondjuk zöldséges lenne, vagy ügyvéd, esetleg sírkőfaragó. Abban az esetben ugyanis nem sok kárt tudna okozni sem nekem, sem az országnak, a személyi kultusz iránti olthatatlan vágya kimerülne abban, hogy a közvetlen környezetét csicskáztatja, a pénz iránti vonzalmát pedig vagy munkával, vagy illegálisan elégítené ki. Ez utóbbi esetben az őt méltán megillető helyen tölthetné életének néhány évét.

Így viszont, hogy őfőméltósága mindenbe beleugathat, a hatalom és pénz iránti szenvedélyének az árát mi fizetjük meg, érdekel a figura. Nézzük, mit művelt a jóember Szolnokon. Először is szónokolt egy szokásosat az avatón megjelenő néhányszáz ember előtt. Merem állítani, hogy a jelenlévők többségét azok a vállalkozók tették ki, akik lelkesen habzó szájjal ajánlották fel az adójuk egy részét (tehát közpénzt, amit elegánsan TAO-nak hívunk) Orbán egyik mániájának kielégítésére.

„Megtették, amit megkövetelt a haza” – mondta a Bölcs Vezető, finoman utalva Szimónidész híres sírfeliratára és emlékezve a spártai hősökre. Akik nem tudom, mit kereshettek a szolnoki stadionban, de ez legyen a legnagyobb baj.

„Nem elegendő álmodozni, tudni kell, miben vagyunk jók, a magyar nemzet nemcsak a tudományokban, művészetekben jeleskedik, hanem a sportban elért eredményeire is büszke lehet.

Hát tényleg! Főleg a fociban vagyunk világhíresek, ezért is építünk lépten, illetve nyomon marhanagy stadionokat, ahol a leggyakoribb vendég a takarítónő és a szotyolaárus.

De – mert végtelenül rendes vagyok – segítek Miviktorunknak áttekinteni, mire lehetünk még roppantul büszkék mi, magyarok, ezen belül a kormány és külön Orbán Viktor.

Miközben őfőméltósága Simicska Lajos üzlettársának kacsóját szorongatta és marhára örült a magyar foci nagyszerűségének és ha már ott volt, mindjárt beígért egy műfüves pályát is, kicsiny országunkban, távol a miniszterelnöki fülektől zajlik az élet.

A pedagógusok sztrájkolni fognak. Annak ellenére, hogy Balog emberminiszter úr azzal a hátborzongatóan kenetteljes vigyorával igyekezett hülyét csinálni belőlük, de szokás szerint csak önmagából sikerült.

Egy idős néni engedély nélkül árult virágait elkobozta az éber hatóság, mire a fél ország összefogott a néni érdekében.

Kiss László úszóedző érdekében viszont nem fogott össze az ország, mert nem érdemli meg. Emberként nem.

Még mindig megy az izmozás, hogy legyen-e rendeleti kormányzás Magyarországon, vagy ne legyen.

Miközben drágajó miniszterelnök úr örvendezve tapsikol a kétmilliárdos stadion üres lelátói előtt, nincs pénz az egészségügyben dolgozók bérének emelésére, a pedagógusok munkáját segítők bérének rendezésére, az időskorúak ellátására, beteg emberek minimális szükségleteinek biztosítására, a határra kivezényelt katonák munkakörülményeinek emberivé tételére, a tűzoltók bérének emelésére, a könyvtárosok, népművelők, gyári munkások és általában senki bérének a rendezésére. Nincs pénz jóformán semmire, csak stadionokra és a korona várba hurcolására.

Ameddig nagyon sok pénzért sikerült összebékülnie Országunk Ékkövének Nyergessel, addig Mészáros Lőrinc nyert egy vasútfelújítást néhány tízmilliárdért, megnyitotta saját élményparkját Felcsúton, feni a fogát egy kastélyra és hamarosan megnyitja Felcsút első autókereskedését.

Ettől függetlenül hullanak a fejek offshore-ügyileg és szerintem igen rosszul alszik igen sok ember a jelenlegi kormánytagok és kormányközeliek közül. Elég csak Rogán Antal és Habony Árpád letelepedési kötvény bulijára gondolni, ahol legalább hét darab ilyen cég szerepel az üzleti partnerek között, de például ha a nagy gázüzletre gondolok, akkor is valamiért az offshore szó ugrik be. Valószínűsíthető még néhány szép nagy leleplezés ebben az ügyben. Is.

Remélem, ha egyszer még visszatér Orbán Viktor a valóságba, nem fog nagyon meglepődni azon, ha esetleg igen gyorsan csomagolnia kell. Saját kezűleg.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.