Október 6,  Vasárnap
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Búcsúzzunk el, miniszterelnök úr

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 192,860 forint, még hiányzik 2,807,140 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Nem először fordul elő, hogy Orbán Viktor Facebook oldalán angolul szól a rajongókhoz. Na, nem ő persze, hanem aki jó pénzért kezeli az oldalt. Végül is a rajongóknak mindegy, sokan így is meg vannak győződve arról, hogy esténként a miniszterelnök pizsamába bújik, felveszi a kényelmes mamuszát és csillogó szemekkel olvassa a hozzá intézett hiphiphurrákat. A magam részéről meglepődnék, ha valaha is látta volna ezt a felületet. Még akkor is, ha egyébként viszonylag szorgosan takarítják le a nem éppen hízelgő kommenteket.

De ma, amikor egyébként is nélkülözni vagyunk kénytelenek népünk vezérét, még a Facebookon sem hozzánk szól, hanem idegenszívű, külföldi rajongókhoz. A magyar emberek lelke, annak hasadása nem érdekli már.

orbán

Hát így, ennyi volt. A bulgáriai Orbán-fanok, a szófiai „Orban” Csoport elszerette tőlünk. A poszt alá írt komentek is ezt tükrözik.

orbán1

Ez megy hosszasan. Elvették, örökbe fogadták, maguknak akarják. Mostanáig egyetlen magyar nyelvű kommentet találtam (több időm sajnos nincs arra, hogy hülyeségekkel töltsem), az pedig így hangzik:

„Európa legkarizmatikusabb Miniszterelnöke Orbán Viktor !!!! Csak a kijelölt úton !!!! Hajrá !!!!! Éljen a független szabad Európa !!!!”

Mivel ezt a kommentet minden egyes Orbán-poszt alatt meg lehet találni, mégpedig szó szerint ezt, de legalább tizenöt különböző név alatt, ezért ezt most nem veszem annyira komolyan. Inkább csak csöndesen örvendezek annak, hogy legalább egy embertársunknak bejött az élet és a tíz-tizenkét év alatt megszerzett általános iskolai végzettsége ellenére szépen keres, még közmunkára sem szorul. Nagy dolog ez a mai világban!

Egy pillanatra elbóklásztam a Magyarország Kormánya elnevezésű Facebook oldalra és mit leltem? Egyazon poszt alatt egy óra eltéréssel:

léllél1

 

Értem én, hogy egy a tábor, egy a zászló. Na de egy a komment is? Ez valami új fejlesztés?

De térjünk vissza Magyarország miniszterelnökére, aki protézissel-körömmel védi a nemzeti mindenfélét, a keresztényi gyökerektől kezdve a tövig elkopó anyai nyelvig (komoly, ez az új, összekovácsoló erejű népnemzeti nótában vala beleírva, amit ITT lehet meghallgatni), értünk kel és értünk fekszik, erre mi történik szegénnyel?

Annyit mászkál külföldre, hogy elfelejt magyarul! Vagy a közösségi oldala személyzete, de mindegy is az. Valaki szóljon ex-Habony Árpádné Kaminszki Fanninak (ha még ő a miniszterelnöki Facebook-felelős), hogy csapjon szét az alkalmazottak között, mert meg fog sértődni a sok néni és bácsi! Szegények azt sem tudják, mi van és minek kell most örülni. Azt pláne honnan tudnák idegennyelvül elolvasni, hogy ma mitől védte meg őket országunk vezetője?

Vagy mi már nem is számítunk? A hívek sem?

Lehet ám, hogy másról van szó. Esetleg mégis be szokott időnként kukkantani a Facebookra és ezért alakították hozzá a virtuális valóságot. Elképzelhető, hogy annyira beleélte magát Orbán Viktor abba a szép tervbe, mely terv szerint ő lesz egész Európa fővezére, hogy már egy lépéssel előttünk jár. Esetleg azt hiszi, ez már be is következett. A környezete pedig nem mer szólni neki, hogy ez még nem az.

Hanem valami teljesen más.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.