Magyarország kölcsönösen előnyös kapcsolatokra törekszik Ázsia államaival, hiszen a két kontinens gazdasága aligha választható szét – mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteki renminbi-kezdeményezés konferenciáján Budapesten Varga Mihály.
A jegybankelnök szerint Magyarország jó időben hozott jó döntést a keleti nyitással, az MNB pedig továbbra is elkötelezett a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése iránt.
A rendezvényen Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos kijelentette, hogy a gazdasági és politikai környezet kedvez a kapcsolatok elmélyítésének. A kínai-magyar együttműködés azért is különösen fontos, mert a távol-keleti ország vezető szerepet játszik a technológiai fejlődésben – tette hozzá. (MTI)
Szóval törekedés van a kölcsönös előnyökre. Az nem is fog ártani, mert a kereskedelemben az van, hogy mi minden szart behozunk Kínából, amiért dollárral fizetünk, azonban alig valamit tudunk oda exportálni. Ez Magyarországnak nem jó – fideszesek kedvéért mondom -, Kínának meg jó. Az akkugyárak mocskát Magyarország és a magyar emberek nyelik, itt szennyezi a földet, vizet, levegőt, itt kellene valamit kezdeni a veszélyes hulladékkal, itt csapolja meg a drága ivóvízkészletet. Ez Kínának jó, Magyarországnak nem jó. Soroljam, kedves Mihály?
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.