NEHAZUGGY

Soha nem várnak hálát

Tekintettel az agybuggyantó hőségre és úgy általában a politikának nevezett őrületre, beszéljünk egy kicsit a legjobb barátról. Illetve az egyikről a sokból, mert van, akinek cica, nyuszi, madár vagy bármi egyéb lelkes lény – igen, szerintem ha létezik egyáltalán lélek, akkor az nem csak az embernek (na nem mindnek persze) van, hanem az állatoknak is – a barátja. Sőt, szerintem ez lehet növény is, a magam részéről szokásom beszélgetni a nálunk lakó japán juharral. Bár lehetséges, hogy ez csak az én hülyeségemet támasztja alá.

Nem végeztem tudományos kutatásokat, de kutyabarát és több mentett eb családtagjaként magam is úgy gondolom, hogy vannak kevésbé okos, és vannak nagyon okos kutyusok. Egyéniségük is van, sőt, humoruk is. Azt nem tudom, hogy a velünk élő kutyusok hány szót tudnának megtanulni, soha nem tanítottam őket ilyesmire, de azt tudom, hogy a beszédet sok esetben értik, ahogy a gazdi hangulatát is fel tudják mérni. Ha valami baj van, szólnak, segítséget kérnek. Ha nekem van bajom, odabújnak, vígasztalnak. És soha nem várnak viszonzást. Önzetlenül szeretnek, soha nem ítélkeznek. Elfogadnak olyannak, amilyen vagyok. Meg lehet bízni bennük, semmi más nem kell, mint elfogadni azt, amit adnak. Bennük nem lehet csalódni. Az emberekről ezt nem merném állítani.

Az ELTE Etológia Tanszékének munkatársai legújabb kutatásukban azt vizsgálták, hogy a tehetség egyedülállóan emberi jelenség-e vagy más fajnál is találhatóak különleges, tehetséges egyedek. A Scientific Reports című tudományos folyóiratban szerdán ismertetett tanulmányuk szerint nemcsak az emberek lehetnek tehetségesek, hanem a kutyák is.

A kutatók megállapították, hogy bár a kutyák túlnyomó többsége számára küzdelmet jelent az egyes tárgyak, például a játékaik nevének megtanulása, ha szigorúan ellenőrzött körülmények között tesztelik a tudásukat, egy maréknyi tehetséges szótanuló kutya mégis képes több játék nevét elsajátítani – olvasható az ELTE Etológia Tanszékének csütörtöki közleményében.
    A Családi Kutya Program kutatócsoportja 40 kutyával tréningezett intenzíven három hónapig. A kutyáknak legalább két kutyajáték nevét kellett megtanulniuk, hogy fel lehessen mérni, meg tudják-e különböztetni a tárgyakat a nevük alapján. A tréningprogram során a kutyák gazdái naponta többször megismételték a játék nevét, valamint heti foglalkozásokon is részt vettek egy kutyakiképző vezetésével.
    „Először azt feltételeztük, hogy a fejlődési tényezők, mint például a kölyökkor neuroplaszticitása, vagyis, hogy a kölyökkutyák gyorsabban megtanulják a tárgyak neveit, mint a felnőtt kutyák, szerepet játszhat a folyamatokban, ezért a vizsgálatra felnőtt és kölyökkutyákat egyaránt toboroztunk” – ismertette a részleteket Claudia Fugazza, a projekt vezető kutatója.
    „Ugyanakkor meglepődve tapasztaltuk, hogy az intenzív tréning ellenére a kutyák többsége függetlenül az életkorától nem mutatott bizonyítékot a tanulásra. Még meglepőbb azonban, hogy 7 felnőtt kutya kivételes tanulási képességet mutatott: nemcsak a két játéknevet tanulták meg, hanem a vizsgálat időszaka során további 11 és 37 közötti új nevet is megtanultak”- részletezte a kutató.
    A 7 kutya közül 6-nak már volt szókincse, azaz már tudta néhány játékának a nevét, amikor a vizsgálat megkezdődött. Az Oliva nevű hetedik kutya korábban nem tanult neveket, mégis mindössze két hónap alatt 21-et megtanult, tartva a lépést a többi 6 tehetséges szótanuló társával. Ez a kutatók szerint arra utalhat, hogy az objektumnevek elsajátításának kivételes képessége nem feltételez korábbi tapasztalatokat.
    „Mind a 7 tehetséges szótanuló kutya border collie, egy olyan terelő fajta, melyet az emberrel való együttműködésre szelektáltak” – magyarázza Shany Dror, a tanulmány társszerzője, hozzátéve, hogy azok között a kutyák között is volt 18 border collie, amelyeknél semmiféle bizonyítékot nem találtak arra, hogy megtanulták volna a játékok neveit.
    Emellett a kutatók a szakirodalomban is találtak más fajtájú „szótudor” kutyákat. Megemlítenek egy korábbi tanulmányt, amelyben ezt a képességet egy yorkshire-i terrier esetében írták le. „Bár az esélyeket növelheti, de nem szükséges, hogy border collie legyen egy kutya ahhoz, hogy tehetséges szótanuló váljék belőle” – jegyezték meg.
    „Érdekesnek tartjuk, hogy ebben a kognitív tulajdonságban (azaz a tárgynevek megtanulásának képességében) milyen extrém mértékű az egyedek közötti variabilitás és úgy gondoljuk, hogy ez a tudományos utazás még csak most kezdődik, a cél, hogy megértsük, honnan ered az ember vagy valamely más faj néhány egyedének adott területen mutatott különös tehetsége” – mutatott rá Miklósi Ádám, az Etológiai Tanszék vezetője és a tanulmány társszerzője, aki szerint a kutyákat az emberi környezetben történő evolúciójuk és fejlődésük ideális modellfajjá tette a tehetség, illetve a kognitív képességekben mutatkozó variációk eredetének tanulmányozására.
    Mint a közleményben megjegyzik, azért, hogy több ilyen ritka, tehetséges szótanuló kutyát toborozzanak kutatásaikhoz, az ELTE kutatói elindították a Genius Dog Challenge-t, amely a közösségi médiának köszönhetően világszerte ismertté vált (https://www.youtube.com/channel/UCDvr5quzSS8xmOPOHzMokjA). (MTI)

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább