1920-2020
Reménykedem…
(A Balti-tengertől az Adriáig)
Én megértek mindent.
A lengyelek bús énekét a Visztulán,
vagy Lublin keletre néző kapuján,
a litván bánatot,
Közép-Kelet-Európa baját,
a nyomort és a hányatott
sorsot mely széjjel feszíti az igát.
Megértem a román parasztot,
az átfújó szelet az eszterna falán,
a szlovákok és csehek dühét,
Prágát és a Kárpátok szavát,
értem, hogy miért nem marasztott
tovább egy-egy ölelő látomás,
s az Adriáról, hogy tör fel az
északra forduló légnyomás.
Értem a szétesett birodalom feletti
sirámokat, a szerbet és a tótokat,
értem a Balkánról feltörő ritka szelet,
a bosnyák nők sírását,
ahogy tegnap a fiaik sírjait ásták.
Látom, hogy mindenki sandán figyel,
lesi, hogy a másik mit venne,vinne el,
hol húzódna az új határ…
Milyen értelmetlen ez,
hiszen az egész egy nagy bazár,
közös sorsra ítéltetett,
közös cselekvésre vár.
S megértem a magunk baját,
hogy fáj az elmúlt ifjúság,
s hogy a sokadik lehetőség mint szalad,
hogy ismét megosztanak,
gyűlölni tanít a tanító, s ismét új
történelem ír az író.
S hogy fáj az elmúlt esély,
könnyeim folynak a tegnapért és
csak reménykedem,
hogy egyszer talán békességet oszt
e népeknek a történelem,
élni fog és nem egymás nyakára hág
egy új, bölcsebb,
e tájakon élő ifjúság!
Nemeskéri-Orbán István
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.