Még néhány mondat. Csak mert eszembe jutott és hátha nem csak nekem.
Nincs tökéletes bűntény, csak olyan nyomozó, aki nem tud kérdezni.
Ha egy számítógépes program elromlik (mindegy, hogy milliárdokért vették vagy egy forintért), azt meg lehet javítani. Egy számítógéphez értő ember utólag is meg tudja mondani, mitől romlott el. Hogy egyáltalán elromlott-e és ha igen, természetes hiba volt-e, amitől elromlott.
Hét órakor százezres nagyságrenddel kisebb szám volt olvasható, mint hat harminckor.
Valamivel több, mint négy órán át nem történt semmi, a szokásos részeredmények nem jöttek.
A végeredmény hirdetése előtt némely jelöltek már tudták, hogy vesztettek. Ha nem voltak részeredmények, honnan tudták? Ha hivatalosan semmit nem lehetett tudni, a különféle riporterek miért mondták, hogy a pártok többet tudnak, mint amennyit mondanak?
A csúti beteg március 15-én fenyegetődzött, hogy elégtételt „vesznek”. Honnan tudta, hogy majd megteheti?
Az általa és seggnyalói által elkövetett köztörvényes bűnöknek igen magas a büntetési tételük. Az egyetlen esély arra, hogy közülük senkit ne lehessen felelősségre vonni, a kétharmados választási győzelem volt. Az előzetes becslések szerint bármi lehetséges volt, csak a kétharmados győzelem nem.
Nincs tökéletes bűntény.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.