Hellohello, jó reggelt, üdvözlet, puszi, pacsi, lehet válogatni! Az történt, hogy tegnap reggel állítólag megbocsáthatatlanul nyilatkoztam Müller Cecíliáról, az ország reménysugaráról és tisztifőorvosáról, aki nem egyszerűen egy csodálatos EMBER, de nagy szeretettel, türelemmel, tudással szólít meg minket. Én meg ahelyett, hogy ezért hálás lennék, bántom őt. Tudomásul vettem, hogy van aki ezért többet nem vesz kolozsvári szalonnát (a fizikai táplálékról van szó), pedig valaha nagyon szerette. Erre most mondhatnám, és mondom is, hogy akinek így áll össze a világ a fejében, azon én nem tudok segíteni, ellenben. Azt határozottan meg tudom tenni, hogy Simicska Lajos után szabadon tiszteletben tartom mindenkinek az alkotmányos jogát, hogy az legyen, ami lenni szeretne.
Ennél valamivel fontosabb, hogy egyáltalán senkit nem érdekel ebben a helyzetben, hogy az országos tisztifőorvos milyen ember, hogy mennyi szeretet és türelem szorult belé. Kőkemény magánügy. Ami a szakembert illeti (ez viszont már közügy), a róla alkotott véleményemet – ami eddig sem kifejezetten a tojás hipózására és a szemceruza fertőtlenítésére vonatkozó hajmeresztő kijelentéseinek öncélú fikázása volt, és amit minden esetben érvekkel támasztottam alá – egy további súlyos tényállással szeretném kiegészíteni.
Müller Cecília az operatív törzs hétfői (április 20) sajtótájékoztatóján azt állította, és természetesen az összes állampárti propagandaorgánum ordibáló nagybetűkkel le is hozta, hogy legalább egy hétig nem volt orvos a Pesti Úti Idősek otthonában. A pályatévesztett pedagógus stílusában gügyögő tisztifő elmondása szerint áttekintették a fővárostól megkapott dokumentációt, és ebből kiderült, hogy nem volt megfelelő az orvosi ellátás az intézményben a járvány kirobbanásának idején. Hozzátette: az ügyben további vizsgálatokat kell folytatni.
Tegnap szerda volt, április 22-e, az operatív törzs soros, sajtótájékoztatónak csak erős túlzással nevezhető szeánszán a Ripost, a Lokál és egy rakás fideszes megyei lap szégyenletes alákérdezésein kívül (a spenót hordozza-e a vírust vagy az eper vagy a sóska, és vajon elég megmosni ezeket vagy hipózni is kell?) egyedüliként a hvg.hu érdemi érdeklődését olvasták be, ami így szólt:
– Mettől meddig nem volt orvos a Pesti úti idősek otthonában, és ezt milyen dokumentumokra hivatkozva állítja Müller Cecília?
– Kérem szépen türelmüket, az ellenőrzés folyamatban van, a közigazgatási ellenőrzés és eljárás folyik. Amint lezárásra kerül, akkor tájékoztatni fogjuk a közvéleményt.
Lefordítom a nem létező demokratikus nyilvánosság nyelvéről: Müller Cecília, ez a csodálatos, nagybetűs ember, három nappal ezelőtt tényként állította az egyébként országos jelentőségű botránnyá emelt fővárosi idősotthon ügyében, hogy ott nem volt orvos. Legalább egy hétig. Majd két nappal később, amikor felteszik neki a kérdést, hogy pontosan mely bizonyító erejű dokumetumokra hivatkozva állította tényként, amit állított, türelmet kér és arra hivatkozva, hogy folyik az ellenőrzés. Körbe lehet nézni a mocsárban, hogy csak hétfőtől hány ordas lejáratócikket, propagandaműsort, közleményt, nyilatkozatot, felszólítást és követelést hánytak hűvös halomba, amelyben a kormány és közpénzből ugató csatolmányai erre a kijelentésre hivatkozva karaktergyilkolják a főpolgármestert. Müller lényegében odalökte a hiénák elé Karácsony Gergelyt, holott tisztifőorvosként elvárható lenne tőle, hogy előbb bizonyítékokkal szolgál, és utána vádaskodik. (Feltéve, hogy nem politikai végrehajtóvá silányult őkelme.) Ehhez képest itt már senkit nem érdekel az igazság, itt a fotelben hörgő kisember beéri történetekkel, a tények nem érdekesek, csak egy dolog számít: hogy ki a hibás.
Kásler Miklós például biztosan nem hibás. Az is igaz, hogy nem tudom hányan látták jönni azt az érvelést, amit a kórházkisöprési akcióterv körüli mentegetőzés jegyében volt szíves közölni az MTI-vel az emberminisztérium. Miszerint amikor a doktorprefesszor utasításba adta a kórházaknak, hogy az ágykapacitásuk 60 százalékát szabadítsák fel, akkor a kórházi ágyak 58 százaléka már eleve üres volt, csak 2 további százalékot kellett felszabadítani. Ez elég érdekes annak fényében is, hogy Cserháti Pétert, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet főigazgatóját azért rúgta ki, mert nem szabadított fel 200 ágyat időre. Tehát akkor 200 ágy = 2%? Ennyire ostoba lenne ez az ország? És ha 58 százaléknyi ágy már üresen állt, akkor miért kellett a 60%-os kiürítésre vonatkozó utasítás határidejét még pár nappal kitolni, és a 60-at 50%-ra módosítani? Ha valójában 2%-ot kellett kiüríteni, akkor mi a büdös francért nem ezt írták a miniszteri ukázba? Tényleg ennyire ostobának nézik ezt az országot? Tényleg.
Addig is, ameddig ez a méltatlan járványügyi kutyakomédia folyik, aminek az állampárt politikai ellenfelei megsemmisítése mellett lassan a fagyasztott kutyaürülékhez is több köze van, mint a vírus legyőzéséhez, a NER dübörög tovább. Mészáros univerzális zseni után, aki a minap szabadult meg 18,33 százalékos tulajdonrészétől, amelyet az Appeninn Holding Nyrt.-ben birtokolt, Orbán Viktor, vagyis a nemzet veje, Tiborcz BDPST István, az Appenin eddigi fő tulajdonosa (29,3%-o szavazati joggal) is megpattan és eladja a részvénycsomagját. Amellett, hogy lehet találgatni, hogy vajon miért menekülnek oligarcháék, a döntés indoklása az, ami ebben igazán hírértékű. A világon nincs még egy ország, ahol a közvéleménynek ilyen módon lehet belevizelni a sápadt orcájába. Ehhez vagy bátorság, vagy olyan mértékű romlottság kell, amiről normális embernek fogalmai se lehetnek. Idézek Tiborczból, aki az MTI-nek küldött közleményt (!ez ugyanaz az MTI, amely korábban nem volt hajlandó lehozni azokat a közleményeket, amelyekben szerepelt Tiborcz István neve!):
Annak idején azért is kezdtem el komolyabban ingatlanbefektetésekkel foglalkozni, mert ez egy olyan terület, amelyet kevésbé érintenek állami és önkormányzati tenderek, én pedig még a látszatát is el akartam kerülni annak, hogy a személyem miatt előnyben részesülnének az érdekeltségeim. Ahogy korábban is jeleztem, nem kívánok olyan cégben tulajdonos lenni, amely állami és önkormányzati támogatások elnyeréséért indul.
Megszakadó szívvel vettem tudomásul továbbá, hogy a saját lábon álló vej szerint az Appeninn Nyrt. reputációjára árnyat vetettek az elsősorban a személye ellen irányuló, politikai indíttatású támadások, és ezen sajnos sem a társaság önmagukért beszélő üzleti eredményei, sem a tőzsdei jelenlét, illetve az azzal járó transzparencia nem tompított, sőt. És volt pofája elküldeni a közleményt az MTI-nek, az MTI tényleg lehozta, és senki nem süllyedt el szégyenében, és valószínűleg nem sírt fel az Elios nevű közpénztemető sem valahol a távolban.
Sőt, abban sincs semmi rendkívüli, hogy Ranolder János néhai veszprémi püspök csaknem 4000 négyzetméteres telken álló, felújításra szoruló badacsonytomaji villáját nem én, hanem Rákay Kétmillió Philip Kálmán, a Magyar Televízió volt vezérigazgató-helyettese, egyben fideszes önkormányzatok korábbi tanácsadója, a Vár VIP-bérlakásai egyikének boldog tulajdonosa vette meg. Igen, az épület nemrég még Tiborcz Istváné volt. Így megy ez. Ők valóban még a látszatát is el akarják kerülni annak, hogy ez itt egy normális ország és ők becsületes, tisztességes hazafiak. Nem csoda, hogy már a sajátjaik se hiszik el, hogy demokratikusan le lehet váltani Tiborcz apósát.
Ami viszont még ennél is reménytelenebb, fullasztóbb pöcegödörré hellyé teszi ezt az országot, az rajta van az alábbi képernyőfotón. Ez itt talán még a szörnypofájú, nemzetáruló gazemberen is túlmutat, aki kussoljon és takarodjon, ha nem tetsztik, ami van. Nem volt egyszerű a nemzet főállású gyalázkodás-generátorát túlszárnyalni, de egyrészt sikerült, másrészt a közös nevező ugyanaz. Ez itt annak a jutalma, akinek bármely kérdésben más a véleménye, mint Orbán Viktornak és a rezsimnek. Ha netán igaz is az, hogy jönnek a leépítések a megbocsáthatatlanul sok közpénzt felzabáló KESMA nevű monstrumnál, és ez magyarázza, hogy az évtizedes szellemi kútmérgezéshez tevőlegesen asszisztáló propagandistáknak egymást kell túllicitálniuk, hogy ne őket rúgják ki, hanem a másikat, erre akkor sincs felmentés.
A jobboldali morális fölény (Screenshot: Magyar Nemzet)
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.