Budapest fejlettsége nem húzza maga után a fővároson kívüli Magyarországot, kiemelten fontos a területi egyenlőtlenségek kezelése, az elmaradottabb térségek felzárkóztatása – hangsúlyozta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter pénteken, a 63. Közgazdász vándorgyűlés második napjának záró plenáris ülésén Veszprémben.
Navracsics Tibor elmondta, hogy Budapest fejlettségi szintje az egy főre jutó GDP átlagát tekintve 2004-ben 129, 2023-ban pedig 168 százaléka volt az EU átlagának.
A belföldi vándorlásról szólva megjegyezte, hogy országos összehasonlításban Budapest küzd a legnagyobb népességvesztéssel, hiszen sokan vándorolnak a fővárosból az agglomerációba. Ez a kivándorlás jellemző a magyar nagyvárosok többségére, kivéve Győrt és Sopront
– tette hozzá.
A régión belüli egyenlőtlenségek kezeléséhez szerinte célravezető lenne az egy főre jutó települési gazdasági erő becslése. A Központi Statisztikai Hivatallal közösen megkezdték ennek a rendszernek a kidolgozását, amely segíthet a felzárkóztatásban – mondta.
Európai kitekintésként a tárcavezető arról szólt, hogy a kontinens nyugati közepén húzódó sávban helyezkednek el a legfejlettebb térségek, ettől keletre és nyugatra az elmaradottabbak. Hozzátette: a közép-európai fővárosok lehetnek a jövőben a felzárkózási dinamika hajtóerői.
Navracsics Tibor beszélt arról is, hogy a következő hét éves pénzügyi keret úgy áll össze, hogy megszüntetik a szakpolitikai zsebeket, ezeket egy egységes keret váltja fel. Szavai szerint az átalakulás nagy vesztese lesz a mezőgazdaság a és vidékfejlesztési politika.
Októberben találkoznak majd a kohéziós miniszterek, a találkozó célja, közös fellépés a felzárkóztatandó térségek pénzügyi keretéért – jelentette ki a közigazgatási és területfejlesztési miniszter. (MTI)
Az már önmagában magyar sajátosság lehet, hogy egy közgazdász vándorgyűlésen egy jogász okosítja az egybegyűlteket, bár a Fideszben mindenki ahhoz ért és arra alkalmas, amire Orbán Viktor kijelöli. Amúgy pedig ki kérte meg az Orbán-kormányt, hogy rohassza le a vidéket. Mármint hogy szakítsa le annál is jobban, ahogy addig le volt szakadva. Lehetett volna fejleszteni, felzárkóztatni. Idő is, pénz is lett volna rá. Most is lehet persze beszélgetni erről – mert történni semmi nem fog, az biztos -, de a kocsmaprogram sikerére kár alapozni a magyar vidék jövőjét. Másra pedig ez a rezsim nem képes.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.