Április 30,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Művelt, nyelveket beszélő szakemberek vezessék az országot

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,578,300 forint, még hiányzik 421,700 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Ó, gyönyörű ez. Főleg az a része, hogy művelt, nyelveket beszélő emberek vezessék az országot. De a többi is szép. Pár éve a magyar kormány volt az egyetlen, amelyik nem egészítette ki az Erasmus programot egy fillérrel sem, ellenben amelyik egyetem tehette, még jól le is húzta a diákokat az árfolyamkülönbséggel. Ez nem függ össze semmivel, azóta biztosan változott a dolog és nem kell a magyar diákoknak kidolgozniuk a belüket az Erasmus örömére – tanulás mellett persze – hogy éhen ne dögöljenek.

 

Egy ország gazdasági, társadalmi súlya azon múlik, hogy milyen az oktatási rendszere, annak csúcsán pedig a felsőoktatás áll – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten.

Horváth Zita A magyar felsőoktatás nemzetköziesedésének irányai és törekvései címmel tartott előadást a Tempus Közalapítvány szervezte II. Felsőoktatási műhelykonferencián.
    Kiemelte annak a jelentőségét, hogy művelt, nyelveket beszélő szakemberek vezessék az országot, az intézményeket. Abban, hogy így legyen, fontos szerep jut a nemzetköziesítésnek – tette hozzá.
    A helyettes államtitkár úgy vélekedett: a Tempus Közalapítvány sokat tesz azért, hogy hatékonyabb lehessen a nemzetköziesítés.
    Ennek része, hogy a magyaroknak lehetőségük legyen külföldön kutatni, de ugyanilyen fontos vendégoktatókat fogadni, hogy az ő eltérő normarendszerük ismertté váljon Magyarországon – hangoztatta Horváth Zita.
    Megemlítette az Erasmus+, a Campus Mundi, valamint a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramot is.
    Szavai szerint a Stipendium Hungaricum nagyban hozzájárul ahhoz, hogy sok külföldi tanul Magyarországon: mintegy 32 ezer a számuk, a határon túli magyarokat leszámítva 27-28 ezer. A helyettes államtitkár külön kiemelte, hogy csak a négy magyar orvosi képzésen 10 ezer külföldi tanul.
    Míg 2013-ban még ezernél kevesebben vettek részt a Stipendium Hungaricum programban, ma már csaknem 7500-an részesülnek az ösztöndíjban – közölte Horváth Zita.
    A helyettes államtitkár úgy vélekedett: az idegen nyelvek tanulásának további ösztönzése mellett fontos a hallgatók önbizalmának a növelése is, hogy merjék használni az elsajátított tudást.
    Tordai Péter, a Tempus Közalapítvány igazgatója arról beszélt, hogy csaknem fél évtizede kiemelt szakpolitikai cél a felsőoktatás nemzetköziesítése. Az elért eredmények komolyak, minden eddiginél több külföldi tanul Magyarországon – közölte.
    A külképviseletek fontos segítséget nyújtanak a magyar felsőoktatás nemzetközi népszerűsítésében, egyfajta hídként működnek – hangoztatta Tordai Péter. (MTI)

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.