NEHAZUGGY

Mi a magunk magyar módján vagyunk sikeresek. Ha éppen beleállunk a földbe, arról se tehetünk

Tehát hogy a KSH sem bírta annyira szétkozmetikázni az állampárt uralkodásába folyamatosan belerondító valóságot, hogy sikerüljön teljesen elhazudni a súlyos morális züllöttség leple alatt settenkedő gazdasági nyomorúságot. A statisztikai hivatal első becslése szerint

2023 egészében a GDP a nyers adatok alapján 0,9, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 0,8 százalékkal maradt el az előző évitől.

A KSH adatai sokkal gyengébbek lettek, mint amire a legtöbb elemző számított, tavaly év végén konkrétan összerogyott a nemzetgazdaság, a legalább kormányozni tudás kormányának kétoldali ügyeskedése ellenére recesszióban zártuk mimagyarok 2023-at. De hát ahol egy pedofil bűncselekményeket évtizedeken át elkövető szörnyeteg bűnsegédje államelnöki kegyelemmel jutalmazott ténykedéseinek nyilvánosságra kerülésére az a propaganda első reakciója, hogy nem is volt pedofil és különben is köztiszteletben álló, jó magaviseletű édeserdélyi nemzettestvér, ergo álhír, hogy az államelnök egy pedofilnak adott kegyelmet, ott ezt kapja az arcába a társadalom. Nagy Mártont és Varga Mihályt, ahogy megmagyarázzák, hogy nincs itt semmi baj, káprázik a szemünk, ha mégse, akkor arról rajtuk kívülálló okok tehetnek, a német gazdaság tüdőgyulladást kapott, úgyhogy mi is köhögünk, nincs itt semmi látnivaló.

Tehát a friss GDP-adat minden előzetes szakértői várakozás szerint penetráns, a GDP agyatlan hajszolásáról ismert, minden gazdasági teljesítményt a GDP növekedésében mérő kormány két világhírű közgazdászzsenije (Szijjártót, a harmadikat még várják a hangosbeszélőnél) pedig egymás tyúkszemén taposva magyarázkodik és döngeti a mellét. Most éppen nem egymásnak szólogatnak be – nincs arra most idő, a hat nap sunnyogás után előkerült (de minek?) függönyharcos főnökükkel kormányt ülnek éppen – a közleményüket viszont nem cenzúrázta az állami álhírügynökség, úgyhogy innen tudjuk, hogy ami szar, arról minden más tehet, ami fasza, azért nekik illendő hálálkodni.

Nagy Márton olvasatában

– a gazdasági teljesítményben látható, harmadik negyedévről negyedik negyedévre történt megtorpanás átmeneti, azt elsősorban a gyenge külső kereslet magyarázza: azon belül is az export szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró piacok, így leginkább a legjelentősebb kereskedelmi partnerünk, Németország gyengélkedése. A német gazdaság recesszióban ragadt, miközben az EU egésze stagnált. Mindez kihatott a hazai ipar teljesítményére és azon belül is az export és ezáltal külkereskedelem visszaesésére.

– a magyar GDP-adatokat mindezen túlmutatóan negatívan befolyásolta a kedvezőtlen kamatkörnyezet, a rendkívül magas reálkamat, így a piaci hitelezés helyreállításának elhúzódása is. A magas reálkamat visszaveti a vállalkozások beruházási kedvét, ennek következtében nem a fejlesztésekre, a termelékenység javítására, hanem megtakarításra ösztönzi a cégeket.

– ámazonban a célzott kormányzati programok (Széchenyi Kártya Program, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram és a Gyármentő Program) egyrészt hozzájárultak a hitelpiac befagyásának elkerüléséhez és a zöld átálláshoz, másrészt például a kamatstoppal, illetve a SZÉP-kártya kedvezményes keretének megemelésével jelentős lakossági keresletet generáltak.

– sőtpláne a kormány januárra 3,8 százalékra szorította vissza az inflációt, az gyakorlatilag összeomlott és gazdasági szempontból már nem jelent problémát, úgyhogy a sikeren felbuzdulva a kormány már minden erejével az előtte álló év fő feladatára, a gazdasági növekedés helyreállítására összpontosít, mert hát továbbra is kiemelt kormányzati cél, hogy 2024-ben a hazai gazdaság 4 százalékkal bővüljön.

Varga Mihály szerint

– az erősödő háborús konfliktusok és a szankciók hatásait sikerült tompítani.

– a káros külső hatások éves szinten 0,8 százalékkal mérsékelték a magyar gazdaság teljesítményét, ennek ellenére Magyarország gazdasági teljesítménye jelenleg is mintegy 5 százalékkal haladja meg a világjárvány előtti szintet, megelőzve a 3,5 százalékos uniós átlagot.

– 2024 a növekedés éve lehet a magyar gazdaságban, a bővülés mértéke elérheti a 3-4 százalékot. Ezt támogatja, hogy a kormány letörte az inflációt, a reálbérek újra növekednek, a fogyasztás, az export, a beruházások erősödnek, a foglalkoztatás rekordszinten van.

– az Európai Bizottság is arra számít, hogy a magyar gazdaság az uniós növekedési rangsor élmezőnyében lehet.

– a hazai eredmények bizakodásra adnak okot, a külső körülmények ugyanakkor óvatosságra intenek. Az orosz-ukrán háború, a gázai konfliktus okozta nyersanyag- és alkatrészhiány, a német gazdaság gyengélkedése is visszafogja a hazai teljesítményt.

– ebben a helyzetben az egyensúly erősítésére, óvatos tervezésre van szükség. Ezért a kormány 2024-ben tovább csökkenti a költségvetési hiányt és az államadósságot, fenntartható növekedési pályára állítja a gazdaságot.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább