Melyhez hasonló jóreggelt kívánok mindenkinek! A jó egészséget csak azért emelem ki külön, mert ezt közszolgálatilag kötelességemnek érzem, pedig biztos vagyok benne, hogy vigyáznak magukra. Hogy pontosan melyhez hasonló jó reggelt kívánok, azt még nekem sem sikerült definiálnom. Az biztos, hogy egy Matolcsy Rómeóval köbre emelt Palkoviccsal teljes, történelmi bejelentésektől hangos nap utáni reggel a másnaposság erejével törli pofán az embert. Háromezer milliárd, kametemelés, adókönnyítés, ilyen hitel, olyan kedvezményes hitel, amolyan 0 százalékos „felnőttképzési diákhitel”, nyelvvizsga nélküli államvizsga, hitelgaranciás tőkeprogramok, turizmusfejlesztési hozzájárulás (naná!) nem sorolom.
Mielőtt beleélném magam a részletekbe, és mielőtt elsikkadna: a Semjén Zsolt által múlt héten benyújtott salátatörvényről és az abban elrejtett gyalázatos módosításokról szóló, általános közérdektelenségbe fulladt parlamenti vita is lezajlott tegnap, ha valakit érdekelne esetleg. Annyira azért nem volt fontos az általam mélyen megvetett kezdeményezőnek, hogy legalább jelen legyen és férfiasan megérvelje, hogy járvány idején, amikor hullanak a magyarok is, mint a legyek (tudom, hogy nem érdemes, nem helyes, sőt egyenesen tilos a csúfos halálozási arányt szóba hozni, pedig lenne mit), a korlátlan önkénynek miért nincs értelmesebb, hasznosabb és tisztességesebb ellátnivaló feladata, mint Schmidt Máriát kitömni állami ingatlanokkal, a Városligetet a főváros fejére taposva csakazértis lebetonozni, vagy betiltani a nemváltoztatást, bazmeg.
Úgyhogy innen már csak egy lépés a tegnap bejelentett gazdaságélénkítési hallelujacsomag. Ha eddig nem előztünk kanyarban, forgalommal szemben haladva, lakott településen 130-cal, akkor most tuti az következik. Mivel valószínűleg már mindenki látta és hallotta, hogy milyen példásan megmentették az elvtársak a hazát, nem kell tételesen felsorolnom, hogy mi minden fölött húzták az időt tegnapig. Gondolom, a vezénylő úristent győzködték egy hétig arról, hogy a migránsgyógyszerét már ne vegye be holnap, mert más szalagról kell hasbeszélni, beütött a járvány, és ez tényleg komoly, nem kell kitalálni.
Miközben azzal döngetik a mellüket, hogy mennyi helyes döntést cselekedtek meg sokkal hamarabb, mint a hanyatló Nyugat országai, és milyen alacsony a fertőzöttek száma – bezzeg Németország és a többiek -, mintha kicsit megcsúszott volna ez a gazdasági válságkezelés, drága elvtársak. Nem mondom, minden belekerült ebbe a látványpékségre emlékeztető csomagba, csak a legtöbb ponton az emberek hiányoznak belőle fájdalmasan. Elemzőkhöz hasonlóan nekem sem világos például, hogy mennyi realitása van annak, hogy egy bevételeitől eleső éttermet most szeretne felújítani a tulajdonosa (mert arra kap hitelt), vagy hogy egy munkáját elveszítő keményen magyar kisember most képezze ki/át magát informatikusnak, miközben a kiscsaládja éppen próbálja túlélni a családi kassza lenullázódását, vagy hogy mennyire életszerű, hogy koronavírus-járvány idején széles néptömegek majd latinul tanulnának csak azért, mert államilag támogatott felnőttképzési program van erre. Mert high-tech ország vagyunk, itt nincs ingyenebéd, segély, ajándék.
Szerintem vércinikus, embertelen szívatása ez a megkésett, szelektív jótékonykodás a nemrég még keményen dolgozó kisemberi státussal bíró mimagyaroknak. Akik lehet, hogy már nem emlékeznek, amikor 2015-ös évértékelő beszédében a félisten arról mennydörgött, hogy a következő éveknek a mindennap keményen dolgozó emberekről kell szólniuk. Hogy a szlogent a brit Konzervatív Párttól lopták, az egy dolog, a lényeg viszont az, hogy jöttek a migránsok, és a következő öt év róluk szólt. Most meg beütött a járvány, amit nem csak hogy nem láttak jönni, de elhinni se nagyon akartak. Nagy igazságtalanság ez a tíz év alatt összeharácsolt milliárdos vagyonaikra nézve.
Úgyhogy. Miután a saját bevallásuk szerint is naponta többezer ember veszíti el a munkáját, Országos Cecília tisztifőorvos Budapest gócponttá válásával riogat, vagyis a járvány még csak ezután fogja kitombolni magát, tehát még sokezer ember veszíti el a munkáját, tehát a gazdaság még állni fog, ha csak rá nem baszunk az egészre, tehát kisemberek mennek tönkre a munkahelyek megszűnése okán, vajon melyik agytröszt mennyi ideig agyalt azon, hogy arra jusson, ez a jó ötlet? Mármint az, hogy a veszélyhelyzet kihirdetése után majdnem 4 héttel, április első hetében bejelentik, hogy május elsejétől (!) három hónapig (!) a fideszes állam hajlandó kifizetni a bérek 70%-át azoknál a cégeknél, ahol a munkaidő 15-50 százalékkal visszaesett. Miért nem holnaptól? Miért nem visszamenőleg a veszélyhelyzet kihirdetésétől? Miért csak három hónapig? Mi lesz azokkal, akik kényszerszabadságon pihennek, vagy akiket elhajtottak a faszba? Nem tudjuk. Parragh László, aki állítólag szintén ott serénykedett a költségvetés átcímkézésénél a nemzetmentő csomag kidolgozásánál, tegnap este az utóbbi kérdésre egyszerűen széttárta a karját az ATV stúdiójában. Hát honnan a francból tudja, és különben is mit érdekli őt.
Különben a dolog tényleg sínen van, ha kivesszük az egyenletből a kisembereket. Az oligarchákra és NER-tőkésekre kalibrált Palkovics-Matolcsy-Orbán csomag bejelentése nyomán feltámadt a forint (amit amúgy Soros támadása gyengít), Mészáros meg pillanatok alatt 30 milliárdot kaszált a tőzsdén. Nem olyan nagy csoda ez, hiszen pont ez volt a lényeg. A harácsonyolmányukat nem lehet veszni hagyni. A munka nélkül maradt kisember viszonylag ritkán tőzsdézik, és a Hunguest Hotel szállodalánc sem a munkanélküli kisember tulajdonában van, viszont a kormányzati intézkedéscsomag 600 milliárd forintot szán a turizmus támogatására. Sőtpláne: a Növekedési Hitelprogram és a Növekedési Kötvényprogram feltételeinek lazítása is kinek kedvez, ha nem a nemzeti tőkésosztálynak? Nahát.
Miközben szanaszét szívatják az önkormányzatokat (is), ők meg nagylelkűsködést mímelnek, és azt állítják, hogy ők maguk járnak az élen a megszorításokkal (amik amúgy nincsenek, bezzeg Gyurcsány), mára világos, hogy a járványügyi alapjukat és a gazdaságvédelmi alapjukat is úgy hozták létre, hogy egyszerűen átcímkéztek tételeket a költségvetésben, eszük ágában nincs pluszpénzt költeni semmiféle védekezésre. Holott se vége, se hossza nem volt annak a mantrának, hogy van pénz szarásig, felülről nyitott a közpénzes vályú, itt most emberéletekről van szó. Annyira azért nem fontosak az emberek, hogy ne késtek volna el legalább 2-3 hetet az egésszel, addig húzták az időt, ameddig már egy csomó vállalkozás tönkrement, álláshelyek szűntek meg, őket már nem kell támogatni, se 70%-ban, se máshogy.
Ami viszont az egyik legsokatmondóbb fejlemény, hogy miközben eszük ágában nincs például szociális támogatásokra fordítani a pénzt, hogy mondjuk legyen, aki dolgozni tud majd a válság után, cserébe ráfér a pofájukra, hogy segélyként, ingyenpénzként hivatkozzanak ezekre a támogatásokra – amelyeket nem fognak kifizetni, mert pénz csak annak jár, aki dolgozik -, Palkovics elfecsegi tegnap, hogy azért három hónapig jár (már akiknek jár) ez a 70%-os bértámogatás, mert a kormány abban bízik, hogy júliusig a gazdaság ügyei már rendeződni látszanak, és onnantól kezdve visszatérünk a normál helyzetbe. „Ezt persze így még nem szabad mondani, túl korai lenne” – így okoskodott a miniszter úr az Inforádióban. Nos. Tehát két hétig azon vergődtek az emberek azonnali mentése helyett, hogy izmoztak az ellenzékkel Orbán korlátlan felhatalmazása fölött, azt hörögték, hogy azért kell Orbánnak korlátlan felhatalmazás, mert senki nem tudja megmondani, mikor lesz vége a járványnak. Tessék, itt van a bizonyíték, hogy mekkora ordas hazugság volt. Azt nem tudják, hogy mikor lesz vége a járványnak, de azt azért előrelátják, hogy júliusig visszatérünk a normális kerékvágásba a gazdságban. Ezért nincs azonnali segítség azoknak, akik valóban rá vannak szorulva, ezért van propaganda az érdemi szakpolitizálás helyett. Mert hátha még azelőtt túl leszünk rajta, hogy egyáltalán segíteni kellene. Okos. Undorító. Hányingert keltő. Minden jót!
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.