NEHAZUGGY

Egymás fején átesve magyarázkodnak

A brüsszeli EU-csúcs előtt két nappal, Orbán Viktor azonos vezetéknevű politikai igazgatója azt nyilatkozta a Bloombergnek, hogy ha Brüsszel, a gonosz mocskos Brüsszel feloldja a Magyarországnak járó befagyasztott uniós támogatásokat, akkor a főnöke nem vétózza meg az Ukrajnának nyújtandó támogatást is tartalmazó 50 milliárdos csomagot. Orbán Balázs, az azonos vezetéknevű főnöke politikai igazgatója azt is egyértelművé tette, hogy Orbán Viktor Magyarország ellenzi az ukrán EU-tagságról szóló tárgyalások megkezdését, ezt konkrétan „vörös vonalnak” nevezte. Két nappal később aztán Orbán Orbán nevű főnöke kisomfordált a büfébe (vagy a vécére), amikor a vörös vonal átlépéséről döntöttek a többiek, 26-an (egyedül hagyta őket, höhö), és megvétózta az uniós csomagot. Vagyis Orbán Viktor mindennek az ellenkezőjét művelte, mint amiről korábban Orbán Balázs keménykedve okoskodott.

Rendkívül unalmas, de mivel mindenhonnan ez a mocsok folyik, és a karácsonyi asztalra is jut majd belőle, a kérdés nem az, hogy egy ilyen hazug embertől venne-e bárki használt autót, mert tulajdonképpen Orbán Balázs nincs egyedül ezzel: az egész apparátus betűre ugyanazokat a büdös hazug paneleket puffogtatja három napja. Magyarázzák a megmagyarázhatatlant. Ami bizonyos szempontból még annál is kínosabb, mint maga az aktus, miszerint a főnökük kiment a mosdóba pisilni / a büfébe kávét inni, amikor meg visszament, mindenki röhögött.

Az igazi probléma – ami nem kérdés, hanem tény – az, hogy az ilyen autóneppernek is silány alakok nem szégyellik, hogy a magyarok pénzére hivatkozzanak. Amit nem lehet odaadni Ukrajnának. Az irigységre, hitványságra, a legalantasabb reflexekre és ösztönökre apellálva a lehető legrosszabbat hozzák ki a magyar társadalomból, miközben cinikus módon konkrétan a magyar emberek pénzéből hízott milliárdosra az egész Orbán-udvartartás. A magyar emberek pénzét nem lehet odaadni Ukrajnának, ám ha az Orbán-dinasztia saját magát finanszírozza a magyarok pénzéből, az rendben van. Belső fogyasztásra nyomják a populista, demagóg keménykedő dumát, hogy nélkülük nincs egység, nélkülük semmi nem lesz Brüsszelben, a helyszínen meg fülüket-farkukat behúzva osonnak a fal mellett, ameddig a többiek döntenek. Végül pedig egymás fején átesve magyarázzák, hogy az nem is úgy volt és különben is győztek.

Ukrajna európai uniós csatlakozásának kérdése bizonyosan nem dőlt még el, csak az, hogy az ügyben nincs egység az EU-n belül, ez az egység megszűnt – jelentette ki a miniszterelnök politikai igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Az európai uniós csúcstalálkozón Magyarország egyértelműen jelezte, hogy nem ért egyet Ukrajna csatlakozásával, jelen feltételek mellett a csatlakozási tárgyalások megkezdését elhibázottnak, korainak, indokolatlannak, előkészítetlennek gondolja. A huszonhat tagállam viszont ragaszkodott ahhoz, hogy egy pozitív jelzést kell küldeni Ukrajnának, továbbá arra hívták fel a figyelmet, hogy a csatlakozási tárgyalások hosszú időt vesznek igénybe. 

Legalább 75 olyan pont van még, amelyben egyhangú döntéshozatalra van szükség, tehát Magyarország hozzájárulása nélkül a folyamat nem tud továbbmenni, illetve a legvégén a magyar parlamentnek is ki kell mondania a döntő szót. Jeleztük egyet nem értésünket, és hagytuk, hogy a 26 tagállam meghozza ezt a döntést. Az európai uniós alapszerződés a napnál is világosabban fogalmaz, mert az EU-t bővíteni csak a tagállamok beleegyezésével lehet, máshogy nem, és Magyarország jogát sem tudják semmilyen eljárási szabállyal bizonyos mértéken túl korlátozni. A diskurzus nem is erről szólt, hanem arról, hogy az EU meghatározott még a korábbi, tagjelölti státusz megadására hét feltételt, amelyek közül az Európai Bizottság értékelése szerint is csak négyet teljesít Ukrajna, Magyarország szerint pedig egyik sem teljesült. Ilyen körülmények között időszerűtlen a csatlakozási tárgyalások következő fázisba léptetését.

Az uniós költségvetés ügyében Magyarország kiinduló álláspontja az, hogy nincs szükség az EU költségvetésének módosítására. Ugyanis minden kérdés megoldható a költségvetés keretein kívül vagy a meglevő kereteken belüli belső átcsoportosítással. Ez igaz Ukrajna csatlakozására és a megnövekedett kamatterhek miatti extra finanszírozás biztosítására is, ennek ellenére több tagállam és egyes uniós intézmények, mint az Európai Bizottság vezetői, úgy gondolják, hogy módosításra van szükség.

Magyarország kész az ezzel kapcsolatos tárgyalásokra, de vannak feltételeink. Egyrészt a magyar emberek pénzét nem lehet Ukrajnának odaadni, másrészt Ukrajna finanszírozásával kapcsolatban le kell folytatni egy stratégiai vitát, hiszen az eddigi stratégia megbukott. A helyreállítási alap forrásai kapcsán megemelkedett kamatterhekhez való magyar hozzájárulás pedig fel sem merülhet addig, amíg Magyarország nem jut hozzá a neki járó uniós forrásokhoz. Ilyen terheket nem fog Magyarország pluszban finanszírozni, amikor Brüsszel politikai okokból visszatartja az országnak járó forrásokat. Valószínű, hogy a közeljövőben tartanak egy rendkívüli európai uniós csúcsot, úgyhogy a vitás kérdéseket az addig tartó időszakban kell megoldani. Ha ez sikerül, lesz költségvetés-módosítás, ha nem, akkor a költségvetésen kívül kell a továbbiakat a többi tagállamnak megoldania.

A költségvetés módosításában migrációval kapcsolatos és európai gazdasági versenyképességet javító többletforrásokról is van szó, Magyarország már korábban is jelezte, hogy alapvetően több ponttal is egyetért. Azonban Ukrajna támogatásához vannak feltételei, ha azt az unió a költségvetésen belül szeretné megoldani. Ilyen például, hogy a támogatás legfeljebb egy évre szólhat, és a jogtalanul visszatartott források kapcsán tehernövekedést nem tud Magyarország vállalni. Csak akkor tud a 27 uniós tagállam közösen dönteni a költségvetés módosításáról, ha Magyarország felvetéseit az uniós csúcs előtti időszakban kezelik az uniós szervek, tehát egy intenzív tárgyalási időszak következik Magyarország és az Európai Bizottság, valamint Magyarország és a többi uniós tagállam között. Ennek sikerén múlik, hogy a következő uniós csúcsot van-e értelme összehívni. Ha erre nincs esély, akkor a többi tagállam kormányközi alapon tudja megoldani a számukra fontos kérdéseket. (via MTI)

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább