Július 16,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Egy gyékényen

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,575,763 forint, még hiányzik 1,424,237 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

 A hazaárulás egyszerre erkölcsi, jogi fogalom, ugyanakkor büntetőjogi kategória is, ezek pedig gyakran összemosódnak a köznyelvben – mondta Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Szerinte a problémát az okozza, hogy „nem tudjuk, hogy ennek a büntetőjogi kategóriának mi a tartalma, ugyanis a jogalkotó nagyon szűkszavúan fogalmaz”, és maga a kategória sosem lett kipróbálva a rendszerváltás után.

Emiatt nem lehet tudni, hogy erről a bírók, jogászok, ügyészek pontosan mit gondolnak, hogyan értelmezik azon paragrafusokat, melyek szerint az a magyar állampolgár követi el a bűncselekményt, „aki Magyarország függetlenségének, területi épségének vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel, vagy tart fenn” – jegyezte meg.

Úgy fogalmazott, egy társadalomnak van „egyfajta tájolója”, mely szerinte jól érzi, hogy „azok, akik következetesen azért dolgoznak, hogy Magyarországot a neki jogosan járó uniós támogatásoktól megfosszák, azok az emberek mégiscsak valamiféle normasértést követnek el”.

Lánczi Tamás szerint ugyanakkor nem állítható, hogy ha valaki ezen az alapon eljárást kezdeményezne, feljelentést tenne, akkor ez büntetőjogilag is ilyen megítélés alá esne, elítélnék-e az illetőt. Ezért tisztázni kellene a hazaárulás kérdéskörét, hiszen – mint mondta – annak megfogalmazása avíttas, „huszadik századi”. (MTI)

Érdekesen beszűkült a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezérének a tudata. Úgy tűnik, komoly csőlátás alakult ki nála – talán valami örökletes oka van a dolognak – amennyiben rá van ő csavarodva arra az elképzelésre, hogy a hazaárulás kizárólag az ellenzéki EP-képviselők esetében vizsgálandó tényállás. Nekem pedig az a meggyőződésem, hogy más eseteket is erőteljesen meg kellene vizsgálni. Például kérdés, hogy nem tartozhat-e a hazaárulás kategóriájába az, ha valaki hatalomban olyan szerződéseket köt más országokkal, melyek károsak lehetnek az ország érdekeire, és melyeket titkosítással védenek attól, hogy megismerhesse az ország népe. Továbbá az is érdekelne, hogy a külföldre hurcolt magyar adófizetői pénzek esetében mi a helyzet, vagy például a nagy mennyiségben összevásárolt, majd kidobált, soha nem használt, és már a vásárláskor tudhatóan felesleges, brutálisan túlárazott kínai lélegeztetőgépek, az időseknek beadott kínai vakcinák – miközben maga a gyártó éppen idősek számára nem javasolta ezt az oltást, sőt, ők sem oltottak vele – mennyiben szolgálta az ország érdekeit. És még ezernyi kérdés merülhet fel a feltételezett hazaárulással kapcsolatban, de úgy fest, Lánczi Tamás kizárólag olyan nézőpontból vizsgálná a dolgot, ami a jelenlegi rezsim érdekében áll. Ha ez így van, helyből vizsgálhatná a kérdést a saját hivatala esetében is. Mert az ország érdeke elé helyezni egy párt, vagy még inkább néhány ember érdekeit, egészen biztosan nem korrekt dolog.

A világ sokat változott, és ma már a Magyarországot és az ország szuverenitását érintő kihívások nagyon „árnyaltak, kifinomultak lettek” és számos olyan jogintézmény és cselekmény van, melyekkel a valódi, „Magyarországnak ártó szándékokat el lehet leplezni, le lehet tagadni” – fűzte hozzá.

Hangsúlyozta, emiatt ezt a tényállását körül kellene járni, fel kellene frissíteni, és érdemes lenne egy párbeszédet folytatni arról, hogy mit értünk ma a hazaárulás fogalmán.

A Velencei Bizottság azon véleményére, mely többek között a Szuverenitásvédelmi Hivatal létét is kifogásolta, Lánczi Tamás elmondta, tárgyalt a bizottság Magyarországra látogató képviselőivel, akiknek elmondta, hogyan fog felépülni a hivatal, hogy az nem egy hatóság, így nincs büntető jogköre, nem szankcionálhat.

Arra jött létre, amit a Velencei Bizottság egy évekkel ezelőtti határozatában is kimond, hogy „védeni kell Magyarországnak a szuverenitását, alkotmányos önazonosságát, s meg kell védeni a választásokat a külföldi befolyástól” – emelte ki.

Lánczi Tamás ismertette, a hivatalban, amelyben a demokratikus párbeszédet akarják elmélyíteni, elemzéseket készítenek, vizsgálnak és feltárnak, a vizsgálati eredményeket pedig jelentésben teszik közzé.

Megjegyezte, a következő időszakban kiemelten fogják figyelni az európai parlamenti és önkormányzati választásokat, „okulva abból, hogy 2022-ben, illetve azt megelőzően milyen rejtett módon, ügyeskedve, a magyar pártfinanszírozási szabályokat kijátszva, külföldről milliárd forintokkal próbálták meg befolyásolni a magyar választást”.

Elmondta, a feltérképezésre a szabad információszerzés joga illeti meg a hivatalt az állami szervektől, illetve magánszemélyektől, magánszervezetektől is bekérhetnek adatokat vizsgálatra, elemzésre.

Hozzáfűzte, ennek alapján tehetnek megállapításokat, melyeket az érintettek tudomására hoznak, akik észrevételt tehetnek, és a hivatal ezek után hozza nyilvánosságra a jelentését – fűzte hozzá.

Hangsúlyozta, azt gondolja, „ha valaki ettől fél vagy azt gondolja, hogy ez veszélyt jelent a demokráciára, akkor az a demokráciának a lényegét nem érti”.

A hivatal vezetője szerint a Velencei Bizottság kettős mércét alkalmaz, hiszen a testület jelentést tesz, megállapít és kijelent Magyarország egy államigazgatási szervéről, ugyanakkor ezt a jogot meg akarja vonni ugyanettől a szervtől.

Lánczi Tamás úgy fogalmazott, megpróbálják Magyarország szuverenitását elvitatni, a szabad intézményalapítás jogát kétségbe vonni, sőt egyenesen megpróbálják betiltani a hivatalt.

Elmondta, a jogi értelemben február elsején létrejött Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása jelenleg is zajlik, és abban bízik, június-július körülre befejeződik a hivatalépítés.

Kiemelte, nem kértek türelmi időt, és jelenleg is dolgoznak. „Rajta vannak” a választásokon is, melyekkel kapcsolatban küldtek az illetékes állami szerveknek felhívást, hogy melyek azok az „érzékeny pontok”, melyekre a kampány alatt különös figyelemmel kell lenni annak érdekében, hogy a 2022-es választásokat megelőzőkhez hasonló visszaélések ne történhessenek meg – hangsúlyozta Lánczi Tamás. (MTI)

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.