Polt Péter elsikáló művész rendkívül jó formában van, a humorérzéke is jól teljesít, úgyhogy megdícsérte magát és a hivatalát a tavalyi évben elért kiváló, elismerésre méltó eredményekért. Elismerésem jeléül nem tehetek mást, mint hogy tudomásul vegyem ezt az ordító impertinenciát, amivel évről évre beletolja az ország arcába: ahogy ő üldözi a bűnt, úgy senki más, amennyire ő elkötelezett a törvények iránt, annyira senki más. Ahhoz képest, hogy a videoüzenet formáját öltő, rendhagyó tevékenységi beszámolója irgamatlanul hosszúra nyúlt, sem Farkas Flóriánról, sem Tiborcz Isvtánról nem esett szó benne. Pedig állítólag eredményesen együttműködik az OLAF nevű szervezettel is.
Azt nem lehet számon kérni Polt Péteren, hogy miért nem talált semmi kivetnivalót abban, hogy Szijjártó Péter miniszter egy közpénzeken hízó NER-milliárdos luxusjachtján volt kénytelen nyaralni, hiszen egyelőre a 2019-es évben elért sikereivel döngeti a mellét, egy dolgot viszont nem értek. Ha dr. Polt Péter szerint a magyar ügyészség munkájára tényleges rálátással bíró uniós szervezetek nagyra értékelik és eredményesnek minősítik a magyar ügyészség bűnözés elleni küzdelmét, miért akadékoskodnak az Európai Unióban, hogy a korrupt kormányok pénzelése helyett közvetlenül a tagállamok polgárainak kell adni az uniós támogatásokat, mert az ipari korrupció mindent felzabál?
Az ügyészség a törvények iránt elkötelezetten, magas színvonalon dolgozva elismerésre méltó eredményeket ért el 2019-ben – hangsúlyozta videoüzenetében Polt Péter legfőbb ügyész.
A Legfőbb Ügyészség Polt Péter videoüzenete alapján szerdán kiadott közleménye szerint ezúttal „rendhagyó módon – az írásban benyújtott országgyűlési beszámolóval egyidejűleg – a legfőbb ügyész a kollégái felé videoüzenetben számolt be az ügyészség tavalyi tevékenységéről”.
Az ügyészség 98,3 százalékos váderedményessége az utóbbi tíz év legmagasabb értéke – közölte Polt Péter. Kiemelte: a 2018. július 1-jén hatályba lépett új büntetőeljárási törvény szerinti eljárások „időszerű” befejezése, a „hagyományos” vádemeléstől elterelő, valamint a sértetti jóvátételt eredményező intézmények alkalmazása az új törvény legfőbb célkitűzései közé tartozott. Az ügyészség tevékenysége megfelelt az új eljárási környezetnek, valamint a törvényes működés elvárásainak- jelentette ki.
Tavaly a legfontosabb szervezeti változás az ügyészségi nyomozás egységes struktúrába szervezése volt. A kizárólagos ügyészségi hatáskörbe tartozó bűncselekmények nyomozását átvette a Központi Nyomozó Főügyészség, és az alárendeltségében működő járási szintű regionális nyomozó ügyészségek, valamint a fővárosra kiterjedő illetékességgel létrejött a Fővárosi Nyomozó Ügyészség. A Központi Nyomozó Főügyészség kiemelten foglalkozott a korrupció elleni küzdelemmel. A hivatali korrupciós bűncselekmények miatt iktatott eljárások száma egyenletesen növekedett, annak ellenére, hogy az összes regisztrált korrupciós bűncselekmény száma csökkent – jelezte.
Bár az összes regisztrált bűncselekmény száma a korábbi évek tendenciáját követve csökkent, jelentősen növekedett az ügyészségi ügyiratforgalom, mivel az új büntetőeljárási törvénnyel bevezetett jogintézmények számos pluszfeladatot róttak az ügyészekre. Tavaly jelentősen csökkent az ügyészségi határozatok elleni panaszok száma. Az ügyészség a múlt évben is kiemelt figyelmet fordított az eljárások gyors és hatékony befejezésére, a vádemelések 73,3 százalékában eljárást gyorsító intézkedésekkel – büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás és bíróság elé állítás – sikerült lezárni az ügyeket. Ez az arány az előző években elért jelentős eredményeket is meghaladta – emelte ki a legfőbb ügyész.
A beismerésen alapuló terhelti együttműködés meghatározhatja a vádemelés formáját, illetve a vádirat tartalmát. Az ügyészek tavaly 91 ügyben emeltek vádat nyomozás során létrejött egyezség alapján, és 3984 esetben tettek indítványt a vádiratban az alkalmazandó joghátrány mértékére, ha a terhelt az előkészítő ülésen beismeri tettét és lemond a tárgyaláshoz való jogáról. Az előkészítő üléseken „a hatékony ügyészi tárgyalási jelenlétnek köszönhetően” a bűncselekmény elkövetését beismerő vádlottak 88 százalékánál már első fokon jogerős elmarasztaló ítélet született – ismertette.
Polt Péter külön kiemelte a magyar ügyészség és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) együttműködését. Az OLAF közigazgatási vizsgálatokat folytat az Európai Unió költségvetéséből származó pénzeszközök szabályszerű felhasználásáról, és ennek eredményeképpen ajánlással fordulhat a tagállamok igazságügyi hatóságaihoz. Az OLAF tavaly 3 igazságügyi ajánlást küldött, ezeket már folyamatban lévő nyomozásokban értékelték a hatóságok. A magyar ügyészség 2015 és 2019 között a 39 százalékos uniós átlagot lényegesen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 47 százalékában emelt vádat – mondta el a legfőbb ügyész. (MTI)
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.