Egy tűnt november vörhenyes ködében
Bús útvesztő lett Budapest nekem,
Eltévedtem az Élet sűrűjében
És elhagyott a pénz és szerelem.
Mikor oly árva lettem, mint a sarkon
A bús anyó, ki újságot kínál –
Vagy a víg lány, aki szerelmet árul,
Mikor nem volt előttem semmi már.
A nagy kórházba vittek engemet be,
Hol a fehér csönd altató, szelíd,
Hol Ágoták, Beáták és Clarissák,
Kötözgetik az Élet sebeit.
A nagy kórházban végre béke hullt rám
Sok vereség és vergődés után:
Nem bántott barna bánat, szürke kétség,
Egy gonosz emlék jött velem csupán.
De ő is szépen elcsitult a csöndben,
Mely bársonyos és mint a párna, lágy,
Tán legboldogabb pihenőm te voltál,
Ingyen vaságy, te tizenhármas ágy!
Juhász Gyula
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.