NEHAZUGGY

Ha az erkölcsöt kívül helyezzük a politikán és az igazságérzetünket beledobjuk a kukába

Hétfő után kedd, jó reggelt! A visszatérők nagy napja ez. A nyári nagygenerálozásról visszatérőké, úgy értem. Egyenesen Milánóba vezet az első út, majd biztosan csodát látunk megint (úgy hiányzott), addig viszont beszéljünk az egyebekről. Rövid időn belül újra itt a 30 fok, aminek annyira nem örülök, talán ha a horvát tengerparton tolnám a szerény miniszterelnöki menüt, kicsit jobban feldobna ez a hír, az agyműködés szempontjából viszont határozottan tiltakozom. 🙂

Najó, akkor folytatom onnan, ahol egy tegnapi posztomban abbahagytam. Nem célom nekem az LMP viselt dolgait ekézni, bár Ungár Péter saját lapjában megjelentetett publicisztikája van annyira erős tartalom (a szó mindenfajta értelmében), hogy ejtsek róla pár szót. Szerencsére az iromány elég terjedelmes ahhoz, hogy részigazságok tucatjai beleférjenek, amelyek kurva jól hangzanak, pláne ha valakinek bejön, hogy a NER-be elég nyilvánvalóan bekapcsolt ifjú politikus schifferi magasságokból jótanácsokat osztogat a béna fasz ellenzéknek.

Van valami egészen rothadó penetráns jellege, hogy a menekültek éheztetése után néhány nappal egy ellenzékinek kinéző arc bedobja: a migráció ügyében nem szégyen egyetérteni a Fidesszel. Ejjha, tökéletes időzítés, tökéletes ellenzéki attitűd. Erre tényleg nehéz mit lépni, pláne, ha továbbolvasunk: a Fidesz leginkább a migrációs válságnak köszönheti a harmadik kétharmadot. (Stimmel.) Ungár szerint „a korlátlan bevándorlás nem jó dolog”, ezt képviselte a választási kampányban az LMP is. A politikus szerint azonban nem a kormánypárti propagandagépezet tehet róla, hogy a Fidesz ennek ellenére sikerrel hitette el a komplett ellenzékről, hogy bevándorláspárti. Ebben is rejlik némi igazság, bár a kormányzati propagandagépezet bármilyen jellegű mosdatása és felmentése a bűnei alól, megbocsáthatatlan. Pláne, ha egy olyan valaki beszél erről, aki maga is résztulajdonosa a propagandagépezetnek.

Aztán azt is állítja Ungár, hogy az ellenzék túl sokat moralizál, a hazai demokráciát pedig nem szabad temetni, hiszen bohócot csinál magából mindenki, aki Orbánt diktározza. Ezzel szemben itt vannak a megoldási javaslatok:

• Valami váratlant kell húzni, hisztérikus politika helyett mértékletességre van szükség, mert nem lehet „túlkiabálni” a Fideszt.
• Változtatni kell a médiastruktúrán, vagyis a kormánypártok médiafölényén.
• Együtt kell működniük az ellenzéki pártoknak, ám ezt nem lehet „morális alapon” követelni.

Mivel nem vagyok ellenzéki párt, és ez már így is marad, egyrészt ajánlom Ungár szíves figyelmébe egykori párttársa, Hadházy Ákos észrevételeit: kevés veszélyesebb dolog van a részigazságoknál. Márpedig Ungár arról ír indokolatlanul hosszan, hogy szerinte miért és hogyan kell kerülni a konfrontációt a kormánnyal. Hadházyt idézem:

… ha egy hatalom sorozatosan átlép vörös vonalakat, akkor a legokosabb, legfurfangosabb kompromisszum is butaság lesz. Nem azért, mert nagyon szűk a határ ezek között a fogalmak között (kompromisszum, megállapodás, alku és megalkuvás – szerk.), hanem azért, mert semmilyen garancia nincsen arra, hogy a sorozatos, jól dokumentált, gigantikus csalás sorozaton rajtakapott kormány ezeket az egyezségeket be fogja tartani. Ha veszélyt érez, nem fogja betartani, hiszen bármilyen vereség esetén a börtönt kockáztatja. 

Szóval én azt gondolom, hogy lehet köpködni az erkölcsi alapvetéseket (a Fidesz is pontosan ezt csinálja), csakhogy amikor én leírom, hogy Ungár Pétert nem kéne azért cseszegetni, mert történetesen Schmidt Mária a kedves édesanyja, akkor én is moralizálok, ugye? De ha az erkölcsöt kívül helyezzük a politikán, az igazságérzetünket beledobjuk a kukába és azon lamentálunk, hogyan kenjük el a napi szart azáltal, hogy nem beszélünk róla, hogyan nyugtatgatjuk magunkat azzal, hogy amit látunk az vagy nincs, vagy nem is az, aminek látszik, akkor mennyivel lesz könnyebb dolga Ungárnak valami békésen váratlant húzni? Hányszor kell még a hatalomnak átlépnie a vörös vonalakat ahhoz, hogy már ne lehessen mentegetni a gazemberséget? Különben meg ha az ellenzéki politika megbukott (valóban), akkor Ungár Péter ne tegyen úgy, mintha ő nem lenne része ennek a bukásnak.

Miközben Ungár eligazítást tart tehát a bukott ellenzéknek, párttársa, Demeter Márta például dolgozik, a Honvédelmi Minisztérium pedig idióta közleményeket ad ki, hogy erről értesítse a közvéleményt is. Képzeljék el, hivatalos honvédségi iratokba tekintett be Demeter Márta! A közlemény arról szól, hogy az LMP-s képviselőnő hétfőn közel 3 órán keresztül tanulmányozta a minisztériumban az általa kért ügyiratokat, a minisztérium pedig segítőkész volt, és kivételesen nem okádta le a törvényi kötelezettségeit, hanem lehetővé tette neki, hogy végezze a dolgát. Itt tartanak az elvtársak, bár ahhoz képest, hogy Demeternek pert kellett indítania azért, hogy kiderítse mennyiért vették a két Airbus kormánygépet, most igazán hálás lehetne, hogy nem dobták ki a francba.

Közben készült egy kutatás (egy másik, egy sokadik), amely a magyar fiatalok helyzetével foglalkozik. (Még egy jó ok arra, hogy egyesek a migráció kérdésében egyetértsenek a Fidesszel. Ja, nem.) Ebből egyebek mellett kiderül, hogy a fiatalok közel fele úgy véli, az elmúlt tíz évben romlott az életszínvonal, illetve rengetegen közülük a kilátástalanságot tartják a legfőbb problémának. A megkérdezettek harmada egy-egy hónapot is nehezen vészel át. ITT egy cikk az eredményekről, szerintem érdemes tanulmányozni. Ha ehhez hozzávesszük a Publicus Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásának eredményeit – a minap már ejtettünk pár szót erről -, amelyek szerint nagyjából 1,2 millió munkaképes korú felnőtt, a velük távozó kiskorú családtagokkal együtt pedig közel másfél millió magyar tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát, akkor szerintem is baszottul indokolt felcsatlakozni Orbán elmebajára és egyetérteni vele.

… Magyarországon nagyjából mindenki tudja, hogy Mészáros Lőrinc kicsoda, és kinek mit csinál. Hogy milyen az egészségügy. Hogy rossz az oktatás – ezt még mindig Ungártól idézem (nem bírom kiheverni a bő lére eresztett féligazságait). Nos, kurvára tudja, szerintem is. Azért kíváncsi lennék, mégis hányan tudják, hogy már Mészáros zseni felesége is banktulajdonossá avanzsált, ameddig ők Kövér László gyanánt rettegtek, hogy elveszik az identitásukat? Igen, szerintem is itt az ideje, hogy szívből gratuláljunk Mészáros Beatrixnak, aki frissen lett közvetett tulajdonosa az MKB Banknak. Az még nem volt neki, ideje volt beszerezni.

Újfent kicsúsztam a keretből, úgyhogy olvasnivaló gyanánt ITT egy elemzés, amely Orbán és Salvini mai összeborulásával és annak lehetséges következményeivel foglalkozik. Ami annak fényében különösen érdekes, hogy bár mindketten erőteljesen populista, illiberális, szélsőséges elveket vallanak, tök más célokat hajszolnak, amelyeket aligaha lehet közös nevezőre hozni. Szép napot, később jövünk!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább