Április 30,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VIBRÁTOR


Kiröhögték a gyereket gyurcsány-mintás inge miatt

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,582,500 forint, még hiányzik 417,500 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Kirekesztő vicceket posztol a pedagógustüntetés szervezője; Lázár János: balhé helyett tárgyalni kell az oktatásról; Fidesz: a szocialista kormány idején iskolákat zártak be, pedagógusokat küldtek el; Oktatási platform Soros intézetének volt vezetőjével; Pedagógustüntetés politikai színezetben; Zavarkeltők; A pedagógustüntetés vezére MSZP-s volt; Tóbiás visszavárja az MSZP soraiba a pedagógustüntetés vezérét; Szolidaritási tüntetés fenyegetőzéssel  – íme néhány kommentárra különösebben nem szoruló cím, amely kellően kidomborítja, hogy egy megrendelésre dolgozó kormánypárti lap mit érzékelt az elmúlt napokban abból, hogy az oktatási rendszer jelenlegi formájában fenntarthatatlan és sokak szerint cselekedni kell.

Ám még a fentiekhez képest is erősen kezdődik a hét a Magyar Idők nevű sajtóorgánumnál. Találtak ugyanis egy budai tanintézményt, ahol a tanárok inzultálták azokat a diákokat, akik nem kockás ingben mentek iskolába. A cikk egy szülő Facebook-bejegyzésére hivatkozik és túlcsordul a szakmaiságtól, ami persze érthető: igen nehéz egyszerre küldetést teljesíteni és hitelesen tájékoztatni. Azért ők megpróbálták.

Ezzel természetesen nem kétségbe vonni szeretném a tényfeltárás igazságtartalmát, de azért felmerült bennem néhány kérdés, ha már igénytelenül ugyan, de legalább összehangoltan aljasodik a propaganda. Szóval adott egy iskola (nem tudjuk melyik, a cikk nem említi a nevét), ahol a tanárok egy része megszólja a diákokat. Nem látjuk a Facebook-bejegyzést (a cikk nem mutatja meg) de szerencsére idézik:

„Tegnap volt az iskolákban ez a kockás inges nap. Voltak gyerekek, akik nem kockás ingben mentek suliba. A tanárok közül néhányan leszólták őket, mi az, ti fideszesek vagytok, illetve aki értelmes, az kockás ingben jött iskolába és hasonló inzultusok érték őket. Eddig én nem szóltam semmit, mert az ember tart a bosszútól a tanárok egy részétől. Ebben az iskolában szinte állandó a politizálás az órákon, a kormány csesztetése, beszólongatások. Ez még akkor is zavarna, ha történetesen más kormányozna. (…) Baromira nem tetszik, hogy órán politizálnak, ami ellen demonstrálnak, ők maguk testesítik meg, ti. a más véleményének az el nem fogadását… Miért kell a gyerekeket bevonni ebbe?”

Az magától értetődik, hogy ilyenkor sokan hozzászólnak a bejegyzéshez és hogy, hogy nem, ezúttal mindenki egyetértett a szülői felháborodással: soha nem szabadna a politikát az iskolákba beengedni; a diákoknak nem politizálni, hanem tanulniuk kellene; régen sokkal több volt a tananyag és sokkal több a tanóra, délelőtt, délután is zajlott a tanítás, és szabad szombat sem volt – sorolja a lap a hozzászólók érveit, amelyek szerencsére mind abba az irányba mutatnak, hogy alaptalan ez az egész felháborodás és sokkal inkább az a felháborító, hogy egyesek felháborodtak.

A csattanóként használt drámai kérdés egészen káprázatos: Kérdés azonban, hogy lehet-e, szabad-e egy fiatalkorú, választójoggal nem rendelkező diákot politikai nézetének kifejtésére, megvallására kötelezni az oktatási intézményben? Annál is inkább, hogy a TASZ (!!!) szerint a köznevelésben dolgozók felelősek a diá­kok, szülők jogainak betartásáért, az intézményfenntartónak pedig joga ellenőrizni, hogy ezt nem sértik-e a tiltakozások.

Szerintem teljesen életszerű: állítólag az van, hogy egy budai iskolában tanuló gyerek, akit állítólag inzultáltak a tanárai, hazament és állítólag elpanaszolta ezt a szülőjének, aki állítólag annyira felháborodott ezen, hogy állítólagos felháborodásában azonnal posztolta Facebookon a tanárok állítólagos sértő kijelentéseit állítólag abban a formában, ahogy elhangzottak, amiken persze további szülők állítólag ugyanúgy felháborodtak.

Ha jobban belegondolok, ilyet mi is tudnánk írni és még a kocsmaasztal fölé se kellene borulni ihletszerzésileg. Igaz, hogy utána leköphetnénk és azzal a lendülettel le is húzhatnánk magunkat a klotyón. Ellenben megállapítom, hogy az eltunyulás jelei mutatkoznak abban a kényszeres erőfeszítésben, aminek végállomása az lenne, hogy végre mindenki elhiggye: tényleg üldözik, vegzálják, falhoz állítják a kétharmadot. Ez a gyalázat odáig fajult, hogy már tanárok nyíltan fideszeseznek le diákokat. Pofátlanul, szemrebbenés nélkül. És bár eddig meg voltam róla győződve, hogy fideszesnek lenni dicsőség, büszkeség, itt a példa arra, hogy ez sokakra nézve sértő.

Az igyekezet nyilván nemes és – jelen állás szerint – az egyedüli lehetőség azoknak, akik parancsot adtak a renitens tanárok, diákok lejáratására. Csak az a baj rájuk nézve, hogy a hétköznapok foltokban és nyomokban nem csak mogyorót, de valóságot is tartalmaznak. A mocskolódáson és a karaktergyilkolászáson túl van egy olyan realitás is, amelyről az elmúlt napokban mi is elég sokat írtunk, amelyet pontszerűen, érvekkel alátámasztva vázoltak az érintettek, amelyről egy másik sajtó konkrét esetek és tények kíséretében beszámolt. Ezeken a nyilvánvalóságokon semmit nem változtat az, hogy a Magyar Idők – egyéb fészekaljhoz tartozó sajtóorgánumokkal vállvetve – hajuknál fogva rángatott, erőltetett cikkekben próbálják az ellenkező előjelű és színű világot megfesteni.

Miután Orbán Viktor egy héttel ezelőtti parlamenti felszólalása óta megy az elterelő hadművelet a pofátlan béremelésről, amelyet a tanárok nem kértek, ez itt egy újabb gyenge, de legalább szakmaiatlan, erkölcstelen próbálkozás. Nem meglepő, nem átütő, de idegesítő. Ezen a ponton ambivalens érzések gyötörnek. A fentiek okán a Magyar Idők hiteles tájékoztatása egy hatalmas kérdőjel. A tájékoztatás milyenségének okán nem tudok utánanézni és meggyőződni arról, hogy amiről írnak, az valóban megtörtént. Ha véletlenül megtörtént, akkor itt most kijelentem, hogy elítélem, hogy egy diákot inzultus érhessen inge mintája és az ezzel összefonódó, vélt vagy valós elkötelezettsége miatt.

Ugyanakkor hatalmas felkiáltójelek között szeretném attól óvni a lábszagú, áldozatszerepben tetszelgő  Magyar Időket, hogy ocsmány módon összemossa a kockás inget a politikával. Ha jól sejtem, nem csak a nem fideszes szülők gyermekei sínylik meg, hogy a Klik miatt kikapcsolták a gázt az iskolában, hogy nincs busz, ami elvigye a gyereket az iskolába, hogy az iskola folyósóján tartják a tornaórákat, hogy olyan tankönyvekből tanulnak, amilyenekből. Hadd ne soroljam. Az oktatási rendszer csődje a fideszes szülők gyermekeit sem óvja meg attól, ami a nem fideszes szülők gyerekeit sújtja.

Be kellene fejezni a mocskolódást. Vagy ha ez már semmiképp nem megy és a diákok politikai célokra való felhasználását nehezményezik állítólag létező esetekre hivatkozva, hadd kérdezzem már meg: pénteken hol voltak, amikor Balog Zoltán politikai alapon szelfizett a diákolimpikonokkal? És akkor hol voltak, amikor óvódások a kormányablakot dicsőítették, vagy biodíszletként álltak az esőben, miközben a miniszter úr szalagot vagdosott, felavatott és átadott? Holnap majd az következik, hogy állítólag kockás inges diákok rúgtak hasba öreg néniket az átjárón és fosztottak ki egy lipótvárosi iskola melletti közértet?

Alsógatyás, anonim bejelentést kaptunk (Fotó: Lázár Gergő)

Ja, amúgy az előbb sétált be szerkesztőségünkbe egy alsógatyás illető (hogy a ruházata alapján még véletlenül se lehessen azonosítani), papírzacskó volt a fején (az arcát se szeretné vállalni), de azt mondta, hogy beszélt valakivel, akinek van egy szomszédja, akinek a fia pénteken sírva ment haza az iskolából, mert a karácsonyra kapott gyurcsány-mintás inge miatt csúfolták az osztálytársai és az osztályfőnöke is kórusban röhögte ki a többiekkel.

Ezzel csak azt akartam mondani, hogy tényleg annyira szánalmas, amit művelnek. Fejezzék be, már én szégyellem magam ezért a hitvány, ostoba és végtelenül átlátszó, újságírásnak nevezett propagandáért.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.