A hír – ami nem egyszerűen egy hír, mint például az, hogy miért volt ott doktor Várkonyi Andrea aranyásó gázosné az aranytorkú, Fidesznek bazseváló Radics Gigi titkos esküvőjén Birkin táskát villantani – így szól: elérhetők az Orbán-kormány által ELTITKOLT, a Direkt36 által kiperelt gyermekvédelmi jelentések. Amelyek azután készültek el, és amelyeket azután titkoltak el, hogy az orbáni állampártot maga alá temető pedofil kegyelmi botrányra applikált ragtapasz gyanánt, a kegyetlenül rossz emlékű Pintér-féle Belügyminisztérium nagy pofával bejelentette, hogy átfogó vizsgálatot tart 530 bentlakásos gyermekintézményben. A jelentések elkészültek (igaz, valamivel több időbe telt, mint Tuzsonnak összegányolni a Szőlő utcai javítóintézeti raportot), és leszállt a csend. Az akkor még regnáló hatalomra nézve vádiratnak is felfogható dokumentáció elsüllyedt valamelyik sufni alján, csak az április végi jogerős ítélet után három hónappal kapta meg az oknyomozó portál az anyagokat.
Egy hír, amitől az ember gyomra ökölbe szorul, nem találja a szavakat, amiket máskor könnyedén, és nem érti, hogy miféle elkúrt ország az, ahol olyan állapotok uralkodhattak az állami fenntartású, védelem helyett bántalmazó gyermekintézményekben, hogy az éhezés elől szexuális bántalmazásba voltak kénytelenek menekülni az egyébként is kiszolgáltatott, nyomorult gyerekek. E ponton az olyan kifejezések, mint súlyos hiányosság, elborzasztó körülmény, penész, sötét, balesetveszély, bántalmazás vagy trauma, egyszerűen képtelenek visszaadni annak a rendszernek a vállalhatatlan állapotát, amiről a bukott miniszterelnök Hont propagandistának azt hazudta még tavaly egy alákérdező álinterjúban, hogy „az állami gondozásban lévő gyerekek ellátása rendben van”, (…) „lehetne jobb, de rendben van, vállalható”.
Az ember, aki a Szőlő utcai javítóintézetben kiskorúak ellen elkövetett bántalmazásokat azzal bagatellizálta, hogy az egy börtön, azok ott valójában bűnözők, aki aztán megrendelte Tuzsontól azt a hazug jelentést, miszerint nem is voltak kiskorú áldozatok a Szőlő utcában, rendben levőnek, vállalhatónak nevezte, hogy egy speciális gyermekotthonban vacsora után semmilyen táplálékhoz nem juthattak a sokat sportoló, nagy energiaigényű gyerekek, akik kiszolgáltatottságukban, némi élelemért cserébe alávetették magukat akár a kortársaik bántalmazásainak is. A korrupció kormánya tudott róla, nem tett ellene semmit, hanem eltitkolta. Mert ugye a gyerek vörös vonal, el a kezekkel a gyerekeinktől, és aki a gyerekeinkhez nyúl, azt miszlikbe kell szaggatni.
És most, amikor ezeknek a borzalmaknak az ismeretében, most, amikor bizonyítható, hogy mennyire penetránsan vénültek Orbán szavai, amelyek szerint a magyar állam tisztességesen bánik a rá bízott gyermekekkel, akik megfelelő helyen vannak, a Direkt36 megpróbálja szóra bírni ezeket az ellenőrzéseket akkoriban bejelentő Rétvári rendőrminisztériumi államtitkárt, hogy akkor ezt így hogy, a fröccsöntött keresztény, a hatalmas nagy életvédő, a szívhangrendeletért, az emberi élet szentségéért magát ütemesen a földhöz verő KDNP-s sunnyog, kussol. Nincs ideje magyarázattal szolgálni erre a soha el nem évülő bűnre, amit kiskorú, védelemre szoruló gyerekek ellen nem csupán elkövettek, de el is titkolták, hogy mekkora a baj, mert ő a még meg nem született életet védi, a szívhangrendeletért harcol az abortusz ellen. Mert fontos a genderbuzik elleni küzdelem, a nemátalakító műtétek elleni küzdelem, a szexuális kisebbségek elleni küzdelem, a nők méhében kotorászás, de hogy milyen sors vár a sok esetben nem tervezett gyerekekre, az már nem az ő bajuk. Éhezzen, erőszakolják meg, a lényeg, hogy Rétvári és bandája kipipálhassa a kottában, hogy ők megvédték a keresztény értékeket, mert ők jó emberek. Már üvölteni sincs kedvem. Pontosabban a hányingertől nem tudok.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.