Hacsaknem Blog

Pedig milyen jó miniszterelnök lehetett volna belőle

„Tisztelt tiszás propagandista! Feltűnt önnek, hogy épp Nagycsütörtökön kérdezi ezt? Gondolom, hogy jut önnek is a harminc ezüstből…”

– ezt válaszolta e-mailben Varga Judit, a kegyelmi botrányba belebukott korábbi igazságügyi miniszter, amikor a Telex arról a 2023 januárjában készült hangfelvételről kérdezte, amelyen még miniszterként arról beszélt az akkori férjének, Magyar Péternek, hogy Rogán Antalék „kihúzattak dolgokat” a Schadl–Völner-ügy nyomozati anyagából, a végrehajtói maffia fejét pedig azért nem sikerült maradéktalanul megvédeni, mert Polt Péter, akkori legfőbb ügyész az ügyészségen belül nem ura a helyzetnek.

A 2024 márciusban nyilvánosságra hozott felvételt Varga azzal intézte el két éve, hogy mindezt csak azért mondta, mert a férje megfélemlítette. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy mennyire büszke arra, az Orbán Viktor vezette kormány igazságügyi minisztere lehetett, arra is, hogy a Fidesz tagja, és hogy minden konfliktus és támadás ellenére hatalmas megtiszteltetésnek érzi, hogy a hazáját szolgálhatta sok-sok jó ügy érdekében.

Több mint két év után a lap nem azért kereste múlt héten Varga Juditot, hogy a magánéletében turkáljon, hanem azért, mert meg szerették volna szólaltatni abban a ma megjelent cikkükben, amely arról szól, hogy Rogán kabinetfőnökét, Nagy Ádámot módszeresen kivágták a Schadl–Völner-ügy irataiból, és vádemelés nélkül zárták le azokat a nyomozásokat, amelyekben a Rogánék érintettségére utaló iratok keletkeztek. Az udvarias kérdések arra vonatkoztak, hogy tud-e bármilyen, az ügyészséget ért, kívülről érkező nyomásgyakorlásról, ami ügyek elkülönítésére, iratok áthelyezésére irányult, illetve hogy miképpen kell érteni azt, hogy Polt nem volt ura a helyzetnek.

Erre született ez a frappáns válasz a bukott fideszes igazságügyi minisztertől, aki azt nem mondhatta, hogy ember, most jövök a templomból, sőt, mivel akkor még nem volt aktuális, nem mantrázhatta azt, amit Semjén Zsolt, amikor Pálinkás százados honvédelmet, a szaktárca állapotát érintő súlyos állításairól kérdezték, nevezetesen hogy Krisztus feltámadt, viszont valami hasonlóan gyáva, de legalább személyeskedő húzásra ragadtatta magát: a nagycsütörtökre hivatkozott, és zsigerből személyeskedve tiszás propagandistának bélyegezte a közérdekű ügyek iránt érdeklődő, munkáját végző újságírót.

Ugyan Varga Judittól korábban sem állt távol ez a stílus, ugyan nem tölt be aktív politikai szerepet – hiszen mint ő maga nyilatkozta egy másik zaklatott pillanatában, nem óhajt egy olyan versenyben elindulni, ahol a Magyar Péter nevű képződmény is elindul -, így is nagyon tanulságos ez a reakció. Nem akarok túlzásokba esni, de úgy gondolom, hogy ez itt egy részleges magyarázat arra, hogy amennyiben nem sikerül valami hatalmas, elképzelhetetlen törvénytelenséget elkövetni, akkor négy nap múlva jó eséllyel miért hullik porba ez a rendszer.

Ha kizárom annak a lehetőségét – ennyire cinikus nem tudok lenni -, hogy azt képzeljem, Varga Judit szeretett főnöke, pártja és kormánya ellen dolgozik, tehát szándékos ez a jelenlegi közhangulatban tűzre öntött olajnak tűnő tempó, akkor a Fidesz ebbe a tizenhat éve tartó állandóan befeszült, gőgös, lenéző, pökhendi, egyszerre sértődött és arrogáns viselkedésbe fog belebukni. Abba, hogy amikor azt is lehetne mondani, hogy köszönöm az érdeklődést, nem kívánok válaszolni, akkor ők ragaszkodnak ahhoz, hogy beledöngöljék a földbe a kérdezőt, vádaskodjanak és közben a kereszténységük mögé bújjanak. Abba, hogy Júdásnak nevezik a munkáját végző újságírót, miközben arra utalgatnak, hogy szégyellje magát, mert nagycsütörtök van.

Volt idő, amikor még Magyar Péternek is majdnem elhittem, hogy a volt igazságügyi miniszter (aki nem azonos a volt feleségével és a gyermekei anyjával, mert e szerepköreihez senkinek semmi köze) járulékos áldozata a kegyelmi botránynak, és valóban a saját pártja Rogánja és Orbánja vitette el vele a balhét, hogy ne ők bukjanak bele a pedofil bűnözők bűnsegédeinek simogatásába. Most már végképp nem hiszem ezt. Aki a nagycsütörtökre mutogat (tisztességes embereknek ez munkanap), Júdást kiált, és nem hajlandó emberszámba venni a munkáját végző, adott esetben a hatalom számára kínos kérdésekkel provokáló újságírót – akinek nem mellesleg a nagycsütörtök szintén munkanap -, és kvázi meg van sértődve, mert még mindig vannak olyan polgárok, akik tudni szeretnék, hogy ki az a Tóni, Barbara és Ádám, és mi történt a rendszerváltás utáni egyik legsúlyosabb, legmagasabb kormányzati szintet érintő korrupciós botrány ügyében, az nem áldozat.

Igaz, hogy Varga Judit is kellett ahhoz, hogy négy nap múlva esély legyen az Orbán-rezsim megbuktatására, de ezért nem tisztelet jár neki. Nagyjából ugyanazt a megvetést érdemli, mint amit ő érez a kritikus nyilvánosság, a munkáját becsületesen végző újságírók, civilek irányába. Abból a szempontból érthető a kiborulása, hogy miután Hajdú Péter kanapéján kiteregette a családi szennyest, a gyerekeire tekintet nélkül mindennek elmondta a volt férjét, most végig kell néznie, hogy ez a lesajnált képződmény a saját teljesítménye alapján esetleg magasabbra jut, mint ő valaha. Pedig milyen jó miniszterelnök lehetett volna Juditból.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább