A nemzeti összetartozás csak akkor lehetséges, ha senki nem akarja megmondani, hogy hogyan kell szeretni a hazát – mondta Karácsony Gergely főpolgármester az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulóján, csütörtökön a Facebook-oldalán közzétett videójában.
Karácsony Gergely úgy fogalmazott: „a lyukas zászló az 1956-os forradalom talán legszebb szimbóluma. A diktatúra stigmájától megszabadított trikolór üzenete világos: a nemzeti összetartozás csak akkor lehetséges, ha senki, semmilyen ideológia nevében senkinek nem akarja megmondani, hogy hogyan kell szeretni a hazát„.
Idén először és mostantól mindig október 23-án a lyukas zászló leng a Városházán, a Lánchídon és más budapesti hidakon is, hogy emlékeztessen bennünket arra, amit az ’56-osok pontosan tudtak: csak az együvé tartozása ad egy nemzetnek bátorságot, és csak egy bátor nemzet lehet szabad – mondta.
A főpolgármester kiemelte: 1956, ahogy Faludy György gyönyörű versében írta, csillag, a nemzet legszebb arca, amit csak akkor láthatunk meg, ha végre felemeljük a fejünket. 1956 magas erkölcsi mérce, és a hatalmasok sora orra is bukik ebben minduntalan, ez az erkölcsi mérce nekünk Budapesten nem akadály, hanem kiindulópont – tette hozzá.
Karácsony Gergely úgy fogalmazott:
„nekem – és hiszem, hogy sokaknak még – október 23-a a köztársaság ünnepe. Az 1956-os forradalomban született köztársaságé, az 1989. október 23-án kikiáltott harmadik köztársaságé, és azé a negyedik köztársaságé, ami a szívünkben él. Annak a hitnek az ünnepe, hogy a hazánk egyszer szabad és egyenlő polgárok közös otthona, vagyis köztársaság lehet„.
1956 Magyarországa méltó lett volna rá, mégsem lehetett szabad, 1989 Magyarországa pedig hiába lehetett szabad, „bő három évtized tévelygései után” sajnos nem tudott eléggé méltó lenni rá. „Elbukott a reményteli kísérlet, mi magunk buktattuk meg, mert nem hittünk benne eléggé, és mert nem voltunk hozzá elég bátrak. És azért nem voltunk eléggé bátrak, mert nem érezhettük azt, amit az ’56-os magyarok igen, hogy nyugodtan hátat fordíthatnak egymásnak. Ehelyett az ország egyik fele fordított hátat a másiknak, de nem a bizalom okán, hanem a meg nem értés miatt, az együttérzés és az együtt gondolkodás fájó hiánya miatt” – mondta a főpolgármester.
Hangsúlyozta: annál, hogy a békétlenség és a megosztottság mérgezi a lelkünket, még nagyobb baj, ha megtanulunk ebben élni. Ha el tudjuk viselni, hogy magyarok milliói kilátástalanságban éljenek, ha megszokjuk, hogy az állam nem végzi el a legalapvetőbb feladatait sem. Beletörődünk, hogy az oktatás, a szociális ellátás, a gyermekvédelem csak újratermeli a szegénységet és a kilátástalanságot.
„Ide vezet, hogy a köztársaságot nem csak az országunk nevéből radírozták ki, de lépésről lépésre kivezették a hétköznapjainkból, az állam működéséből is. De a köztársaság ügye nem veszett el, csak illegalitásba vonult„
– fogalmazott Karácsony Gergely.
Szavai szerint a köztársaság ott van a civilek minden erőfeszítésében, akik az önzés helyett az önzetlenséget választják, és az állam helyett segítik, támogatják a rászorulókat. Ott van a köztársaság azoknak a bátorságában, akik kiállnak a gyermekvédelmi rendszer minden visszaélésével szemben. Ott van azokban a mozgalmakban, amelyek nem tűrik, hogy boldogulni, élni, szeretni akaró embereket egyszerűen eláruljon a saját hazájuk. Továbbá a szakszervezetekben, amelyek a munka becsületét képviselik, és ott van a jövőért felelősséget viselők szavaiban és tetteiben, akik társadalmilag igazságos és ökológiailag fenntartható városért, országért, bolygóért küzdenek – mondta.
Karácsony Gergely kiemelte:
a köztársaság ott van a szabad önkormányzatokban, és Budapest önkormányzata ennek a gondolatnak nyújt menedéket. „Nem azért, mert Budapest hátat akarna fordítani az országnak, épp ellenkezőleg: a nemzet fővárosának felelőssége, hogy őrizze a köztársaság eszméjét, hogy legyen honnan visszatérnie, ha majd az egész országban újjáépítjük a köztársaságot„
– fogalmazott.
A főpolgármester azt mondta: október 23-án már kétszer mutatkozott meg legszebbik képességünk, 1956-ban és 1989-ben is. „Az, hogy ezer és egy különbözőségünk, a származásunk és neveltetésünk, a hitünk és a világnézetünk ellenére összeköt bennünket valami sokkal erősebb: a haza és a szabadság szeretete„.
„Szükségünk van a szabadságra, és ehhez szükségünk van egymásra, hogy ennyi év gyűlölködés után végre fellélegezhessünk. Hogy beteljesüljön Göncz Árpád vágya, hogy a magyar társadalom a nemzeti függetlenség és a polgári szabadság ’56-os lyukas zászlója alatt megbékél önmagában” – jelentette ki Karácsony Gergely, aki azzal zárta videóját: „éljen a köztársaság, éljen a szabadság, éljen a haza és éljen a nemzet szabad fővárosa, Budapest!” (MTI)
Gyanítom, idén (is) ez a beszéd a legemberibb, legigazabb. Nem harcol sem az egyik, sem a másik oldal ellen, csak ünnepel. Ahogy annak lennie kellene, de soha nincs.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.