Július 7,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Az amerikai álom ma már egyre kevésbé létezik

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 278,415 forint, még hiányzik 2,721,585 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Az amerikai álom kifejezés egy közel száz éves gondolat, amely fennállása óta elég sokáig igaznak bizonyult. A világ minden tájáról érkeztek kutatók, sportolók, művészek és tudósok az Egyesült Államokba, hogy itt bontakoztassák ki azt a tehetségüket, rátermettségüket, tudásukat, amelyet szülőhazájukban egészen egyszerűen nem volt lehetőségük kibontakoztatni. Tudósok ezrei érkeztek ide, de beszélhetünk üzletemberekről, művészekről és sportolókról is, akik az Egyesült Államokban váltak igazán ismertté, mivel az ottani általános mentalitás és demokratikus, jóléti államokat jellemző lehetőségek mellett sikerült magukból a lehető legtöbbet és legjobbat kihozni. Úgy tűnik, hogy ez egyre inkább a múlt részévé fog válni hamarosan, mivel a jelenlegi kormány, a republikánus, trumpista adminisztráció felfogása az, hogy hozzájuk nem lehet csak úgy odautazni, és csak úgy élni a felkínált lehetőségekkel. Az Egyesült Államok jelenlegi vezetésének elege van az az oda érkező emberekből, ezért válogatás nélkül viselkedik úgy velük, mint holmi bűnözőkkel, akik galád módon ki akarják használni az USA által felkínált nagyszerű lehetőségeket, netán még vissza is élnének velük.

J.D. Vance, amerikai alelnök tökéletesen megfogalmazta az amerikai kormány álláspontját az USA-ba érkező emberek kapcsán akkor, amikor a FIFA-klubvilágbajnokság kapcsán a következőket bírta mondani:

Természetesen mindenkit szeretettel várunk erre a nagyszerű eseményre. Szeretnénk ha jönnének, ha ünnepelnének és ha velünk együtt néznék a mérkőzéseket. De amikor eljön az idő, akkor azt szeretnénk, ha hazamennének. Ellenkező esetben kénytelenek lesznek Noemmel (Kristi Noem az Egyesült Államok belbiztonsági minisztere – szerk.) beszélni.

Lehet, hogy viccesnek gondolta ez a szerencsétlen alak a fenti kijelentését, de ilyen viselkedés mellett mégis mire számítanak? Komolyan azt hiszik, hogy továbbra is mindenki az Egyesült Államokba akar menni, ott akar élni, és el akarja szívni a levegőt az amerikai patrióták elől? Úgy viselkednek, mintha legalábbis az lenne a világ jelenlegi legjobb országa, ahol mindenki szabad, és megilletik a legalapvetőbb jogok. Pedig nem. Ehhez képest az a helyzet – és most Big Beautiful Bill nevű gazdasági salátatörvény-csomagot nem is hozom ide -, hogy ha például az ember egyetemet akar végezni, vagy esetleg megbetegszik és nem rendelkezik megfelelő biztosítással, akkor könnyen lehet, hogy a hátralévő életére adósságba veri magát.

Persze az amerikai politika, pláne az amerikai kormány ugyanúgy nem egyenlő az amerikai néppel, az ott élő emberekkel, ahogyan Magyarország sem azonos az Orbán-kormánnyal. Ám mivel a trumpista amerikai adminisztráció hozza meg ezeket a kirekesztő, súlyos törvényeket, ezért a külföldiek kénytelenek erre reagálni. Sokan inkább lemondták az amerikai útjukat és a megspórolt pénzüket valahol máshol költik el, mivel nem akarják megkockáztatni, hogy egy fogdában kössenek ki azért, mert tegyük fel, egy J.D. Vance-mémet osztottak meg az ismerőseikkel, vagy nem a helyes véleményt képviselik Izraellel kapcsolatban. Az egykor valóban széles körben elismert és csodált Egyesült Államok véleményem szerint egyre inkább nevetség tárgyává válik, ami még súlyos károkat fog okozni az országnak. Mert gondoljunk csak bele, hogy mi lesz az Egyesült Államokkal, ha a korábban ide vágyó tudósok, üzletemberek és egyéb egyedülálló ötlettel rendelkező emberek inkább máshova viszik majd a tudásukat azért, mert az amerikai kormány úgy viselkedik, ahogy? Mi lesz ezzel a szabad és nagyszerű országgal, ha kénytelen lesz csupán a saját bennszülött lakosaira támaszkodni, holott soha korábban nem volt ez így?

Nyilván az Egyesült Államok gazdaságilag a mai napig a legerősebb világhatalmak között van, nem is beszélve a katonaságáról, amelyre évente többet költ, mint bármely más ország akár egy évtized alatt. De egy ország jövőjét nem feltétlenül és nem kizárólag a gazdasága és a hadserege jelenti, mint inkább azon emberek, akik ötleteikkel, tehetségükkel, nem utolsó sorban emberségükkel egy jobb hellyé teszik azt. Márpedig az Egyesült Államok oktatási rendszere jól láthatóan nem túl acélos, mert ugyan itt vannak a világ legelismertebb és talán legjobb oktatókkal rendelkező magánegyetemei, de ezen egyetemekre csak nagyon kevés ember nyer felvételt évente, ezért egy ország valódi gerincét a közoktatásból érkezők jelentik inkább. Ezek az emberek viszont – erre Donald Trump másodszori megválasztási is tökéletes példa – jól láthatóan küzdenek bizonyos problémákkal. Nyilván a változás nem egyik pillanatról a másikra fog bekövetkezni, de ha így halad az amerikai vezetés, akár pár évtizeden belül azzal szembesülhet, hogy az emberek többé nem fogják az amerikai álmot hajszolni, mivel az már egyszerűen nem fog létezni.

Amerika viszont csakis saját magának köszönheti majd, ha a világ vezető hatalmából egy nevetség tárgyává váló országgá lesz. Az előjelek már jól láthatóak, és az is, hogy sokan inkább Európában próbálnak szerencsét, hiszen az minden problémája ellenére lehetőséget ad az ideérkezőknek. Lehet, hogy nem olyan gazdag, mint az Egyesült Államok, viszont nem is kérnek Facebook- vagy Instagram-jelszót a reptéren ahhoz, hogy megnézzék, mi a véleményünk a világról. Van az a pont, amikor meg kell húznunk egy határt, és úgy érzem, hogy ez a határvonal egyre közelebb van.   

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.