Elemezhetném részletesen az elmúlt hét eseményeit, hogy mekkora az a lóláb, és hogy már nemcsak a lóláb, de más is kilóg az intézkedéseik, törvénykezésük, mondásaik mögül. Amelyek már nem kizárólag azoknak nyitják fel a szemét, akik éveken keresztül szándékosan csukva tartották, hanem már a vakok is látják, mert a napnál is világosabb, hogy miután a lebukástól rettegve a brancs hangosan uszítva tömte a zsebét, bizony hátra mentünk/megyünk, nem előre.
De erre a részletes elemzésre nincs szükség, mert van egy tuti lakmuszpapírunk, egy megbízható, időjárást jelző békánk, vagy ha úgy tetszik, egy, a süllyedő hajóról menekülő rágcsálónk, aki mutatja, hogy változás van. A mostani események, a mindennél hangosabb uszítás is pont arra utal, azt leplezi le, hogy közben a gátlástalan kifosztás hosszú évek óta változatlan. De az, hogy Lázár János kiabálva villogtatja újfent a népbutító politikai tehetségét, vagyis elindult kampányolni, biztosan mutatja, hogy változás van. Nem ő fog bukni a választáson.
A változás, ami tehát van, nem abban áll, hogy a fiúk rosszabbul csinálják azt, amit eddig. Pont úgy csinálják, pont azt csinálják, amit eddig. Valami más változott meg, mégpedig az, hogy tényleg elfogyott a pénz. Az oroszok, bár sokat kérnek érte cserébe, nem küldenek. Európa pedig megelégelte a vidéki rokon már közveszélyes bunkóskodását. Végleg. Így a klientúra kifizetése is probléma, és ugyan a közmédiában még nincs leépítés (csak ott nincs), a drasztikus gazdasági visszaesést és az uniós források megszűnését (az állami támogatásból épített szálloda jó esetben is félházzal megy) megérti a klientúra. Ha semmi mást nem is, ezt érti.
Nagyon úgy tűnik, hogy a nem alaptalanul kétségbeesett belső kör az „út a börtönbe” program felemlegetésére elkezdte a polgárháború előkészítését, és gyorsított eljárásban történő végrehajtását. Most van a pillanat, amikor van megoldás a Fidesz vezetőinek a kezében, hogy átvegyék az irányítást, megállítsák a köztük és az ország közötti háborút, hogy megvívják a köztük és a bajkeverő közötti párharcot. Persze nagyon gondosan válogatták ki és trenírozták a harcosokat, hogy még véletlenül se legyenek alkalmasak/képesek erre a „nagy” feladatra. Olyanok, akik nem a tehetségüknek vagy eredményeiknek, hanem kizárólag éppen ezek hiánya miatt, a brancs vezetőjének szeszélye alapján lettek kipróbálva valamilyen pozícióban, ahol ki kellett állniuk a megmagyarázhatatlan és vállalhatatlan döntések mellett, ahol a brancs hatalmát és pénzét kellett megvédeniük. Lejáratva magukat, elárulva az elveiket, a hazájukat, a népüket. Ha ezt jól csinálták, akkor kaptak jutalmul egy magasabb pozíciót, amire ugyanúgy teljesen alkalmatlanok voltak, és ezt újra meg újra eljátszva jutotta most oda a színpadra, a főnök mellé. Ott most röhöghetnek a főnök viccein, tömhetik a zsebeiket, és retteghetnek. Ugyanúgy, ahogy a főnök retteg 20 éve, hogy az alkalmatlansága kiderül, a bűnei miatt megszégyenül és újra földönfutó lesz. Pont így retteg ott a brancsban mindenki. Ezért érti és irányítja őket ilyen jól a fő rettegő.
Lázár nyilván a rossz választás (lenne). Az ország és a Fidesz számára is, de úgy tűnik, hogy egyelőre az egyetlen választás lehetne, ha a főnöke eldől. Amit tudunk róla, hogy amivel eddig megbízták, azt a szétrombolás és a lenyúlás részig tudta gyorsan elvinni, és mindenből bukás lett, amihez hozzányúlt. Csúfos. Ez akár ígéretes is lehet, ő biztosan nem fog 15 évig vezetni valamit. Az országot se, mert az sajnos sokkal hamarabb teljesen szétesik. Mégis Lázár látszik most az egyetlen lehetséges választásnak. Valószínűleg ő az egyetlen, aki vezető akar lenni, és ebben az elbaltázott banán- és kompköztársaságban végül is ez a döntő.
Hogy nekünk mi a fontos? Például hogy megálljon az ország hírnevének rombolása, hogy elinduljon a normalizálódás. Hogy a polgárháború ne induljon el. Hogy a minket érintő legfontosabb nemzetközi konfliktusokban a vállalhatatlan, a vesztes oldalról visszaálljunk a helyünkre, de ne a teljes összeomlás után, hanem lehetőleg még ma.
Magyar Péter erre alkalmas lehet. Ha egyáltalán lesz választás, akkor neki van esélye azt megnyerni. Ez már egy erős kártya. Ilyenünk nem volt nagyon rég. Éppen ezért, ha nem változik semmi a brancsban, akkor nem kizárható, hogy inkább polgárháború lesz jövőre, nem választás. Egy önjelölt lázadó által megnyert belső fideszes polgárháború után ez a csapat aligha vállalja a felelősséget, és ha a számok úgy állnak, hogy nem nyerheti meg a választást, akkor inkább eszkalálja a helyzetet. Vagy úgy adja át a hatalmat, hogy felrobbantja a hidakat, egy romokban lévő országot hagy az utódjára, szörnyű gerillaharcba kezd, ellehetetlenítve minden építkezést, hogy minél előbb visszatérhessen, mint a következő, a régi-új megmentő. Ez az alapműködése, ez a papírformája a magyar (szélső)jobboldal kudarcos diktatúrájának.
Ami szintén jó, bár naiv kimenetel lehetne, hogy a Fidesz a bukott vezetését (akik nem most, hanem 2006-ban buktak, csak azóta a haza nem lehet ellenzékben programmal szétverték az országot) végre eltakarítja, elveszi tőlük – ahogy Matolcsytól, úgy Orbántól is – a lopott szajrét, úgymond megtisztul, átadja a hatalmat és beül második legnagyobb ellenzéki pártnak a következő parlamentbe. Végül is lehet, hogy ez lenne a legkisebb rossz nekik is, meg az országnak is. De ennek az első lépése a megtisztulás lenne az olyan zavarodott fejekben, mint Kocsis Máté, Kövér László vagy Menczer Tamás, akikre az egész rendszer épül. Belátom, erre azért nagyon kicsi az esély, a mi ráhatásunk meg még annál is csekélyebb. Ez akkor történhet meg, ha a rendszer alappillérei, akik nem ostobaságból, hanem számításból viszik a hátukon az elhízott vezetőjüket, holnap elmagyarázzák a többieknek, hogy most egy kis változás van. Ez lehet a pozitív kimenetel, ha Pintér Sándor és Rogán Antal gondolnak egyet. És egyet gondolnak.
Sziráky Félix
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.