Magyar Péter gyermekkorában egy lakást kapott egy nénitől, biztos már akkor is olyan aranyos és kedves volt, mint most. Csak velünk, csúnya jobbosokkal nem fordul elő soha, hogy „megmikroadományozzanak” bennünket kötegelt száz eurós bankjegyekkel. Ha mondjuk a kedves olvasónak úgy tartja a kedve, hogy alapít egy sajtóterméket, akkor csak deklarálnia kell, hogy ő független és objektív és máris beesik némi mikroadomány mellé néhány nagyobb külföldi alapítványi támogatás és egy kis EU-s pályázati pénz is. Mi ebben a fura?
Komolyan a propagandamédia picsog azzal kapcsolatosan, hogy ők nem kapnak mikroadományokat az olvasóiktól? Kapnak a magyar adófizetőktől, akiknek a nagy többsége egyébként ehhez nem is járult hozzá, de hát a propaganda már csak ilyen. Innen kapja a fizetését minden firkász, aki Orbán Viktor nagyszerűségéről ír és arról, hogy soha nem volt még annyira tevékeny, hazaszerető és nagyszerű kormánya ennek az országnak, mint a mostani Fidesz-kormány. Picsognak annak ellenére, hogy igen bőkezű velük az állampárt, hiszen ha a szalagmunkás az elvártakat írja meg napi rendszerességgel ezeken a felületeken, akkor a fizetése garantált, és még csak nem is kérdés, hogy másnap be kell-e mennie dolgozni. Miközben számtalan független lap volt kénytelen bezárni az elmúlt években, aközben a propagandaoldalak egyre csak szaporodtak, hiszen úgy vélik, ezzel érhetnek el minél több embert országszerte.
A propagandával az a baj, hogy ugyan egy ideig működik – erre az Orbán-párt folyamatos választási győzelmei jelentik a példát -, de nem tartható fenn örökre, szemben a független sajtóval. Ugyan most van Origo, Magyar Nemzet, Mandiner és mindenféle más néven futó propagandatermék, de ezek nem fognak túlélni egy rendszerváltást. A legnagyobb elismert lapok akár több mint száz éve is léteznek már, túlélve számtalan kormányváltást és akár háborúkat is. Egy valódi újságírói munkát felmutató lapra ugyanis mindig lesz igény, szemben egy, a fentiekhez hasonló propagandaoldallal, amely ha az olvasóiból kellene hogy fenntartsa magát, már réges-régen csődbe ment volna. A Telex vagy a Partizán nem azért létezik ma, mert Soros György és Brüsszel tartja el őket, hanem azért, mert mindig volt elegendő magyar adományozó, akik úgy gondolták, hogy a tevékenységük támogatása megér pár ezer forintot számukra. Ezeket a sajtótermékeket ugyan megpróbálta kicsinálni a Fidesz – és most is azon dolgozik a szuverenitásvédelemre hivatkozó poloskairtó törvénymódosítással -, de úgy vélem, hogy erre képtelenek lesznek, mivel akármennyire is egy féldiktatúrában élünk, az orosz minta nem másolható le teljes egészében.
Hogy Magyar Péter mivel alapozta meg a vagyonát, az persze más kérdés, de erre a választ vélhetően a propagandista is pontosan tudja, hiszen Magyar az ő oldalukon „harcolt” korábban és volt a NER tagja. Ha nagyon akarnák, vélhetően lebuktathatnák, de akkor talán más prominens Fidesz-tagok is buknának vele együtt, mivel mégis csak mindenféle orbánistákkal ápolt igen jó kapcsolatot. Olyan ez, mint hogy annak idején Simicska Lajos szembement a korábbi haverjaival, de vélhetően egy alkut követően nem szállt velük szembe nyíltan, és ezért a Fidesz sem hozott nyilvánosságra vele kapcsolatosan semmit, és megtarthatta az aprót. Simicska nem rántotta magával a Fideszt, amiért a Fidesz sem mocskolta be Simicskát. Egyesek szerint annak idején Gyurcsány Ferenccel is alkut kötött a Fidesz, mivel soha nem rántották le a leplet az októberi eseményekről, és sok más kérdéses döntésről. Nem állítom persze, hogy mindenféleképpen volt információjuk Gyurcsányról, de az igazság az, hogy olyan nagyon nem lepne meg, ha tudtak volna valamit, amivel zsarolni tudták a volt miniszterelnököt.
De sokak legnagyobb meglepetésére/örömére/bánatára Gyurcsány Ferenc hivatalosan is eltűnt a közéletből, ezért most Magyar Pétert kell teljesen erőbedobással támadni. Igen ám, de egy propagandista szájából azt hallani, hogy a szegény jobboldal soha nem kapott pénzt a működésére, több mint nyomorúságos. Ha valaki, hát a propagandamédia volt az, amely százmilliárdokat, ha nem ezermilliárdokat költhetett arra, hogy lejárasson mindenkit, aki szembe mert szállni Orbán Viktorral. Nekik egészen egyszerűen nincs alapjuk arról hadoválni, hogy milyen mikroadományok érkeznek egyes lapokhoz vagy politikai szereplőkhöz, hiszen ők azok, akik a magyar adófizetők pénzén híztak meg, és híznak a mai napig is. Véleményem szerint mindenkinek megvan a joga ahhoz, hogy a saját adózott jövedelméből azt támogasson és annyival, akit és amennyivel csak szeretne. Ha Orbán Viktor „harcát” kívánja támogatni, akkor ugyan sajnálom, de támogassa csak, viszont ha a Tisza Párt az, amelyiknek a támogatása szerinte pénzt érdemel, akkor legyen az a Tisza Párt. Semmi joga sincs megmondani azt sem a propagandamédiának, sem pedig az állampártnak, hogy ki kinek adhat adományt.
Picsoghat itt a milliárdokkal kitömött propagandamédia, de a próbálkozásaikon inkább egy jót nevetnek sokan, mint hogy komolyan vegyék azt. Már MZP esetében sem sikerült a lejáratókampány, mivel a volt miniszterelnökjelöltnek ugyan soha nem volt valódi esélye a győzelemre, de a mai napig a városa polgármestere, méghozzá tisztelt vezetője. Úgy vélem, ez a szuverenitásvédelmi izé sem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket, és már túl késő lesz ahhoz, hogy valódi eredményeket érjen el a választásokkal kapcsolatosan. Az emberek többsége ugyanis meg fogja találni a módját annak, hogy támogathassa a kedvenc lapját sőt, a kormány próbálkozása miatt talán még olyanok is a támogatás mellett fognak dönteni, akik eddig ezt nem tették meg, de a döntés olyannyira felháborította őket, hogy ezentúl elszánt támogatókká váltak. Mostanra tényleg minden, amihez a Fidesz hozzányúl, azonnal szarrá válik, de hát ez történik akkor, amikor egy párt elveszíti a realitásérzékét azt követően, hogy beleőrül a teljhatalomba.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.