Kedves barátaim! Most, hogy betegre röhögtük magunkat a hétvégi network marketinges szeánszot megszégyenítő nemzethy toborzás után, fordítsuk komolyra a szót, mert ez egyébként kurvára nem vicces. (Szív, szív, zászlócska!) Több komolyságot, elvtársak! (Az elvtársak bizony egybeírandó. A hazaárulóhoz hasonlóan.)
Szóval az van, hogy ezek már nem fullba nyomják a kretént, hanem konkrétan azzá váltak a gondtalan kétharmaddal eltöltött évek során, és teljesen nyíltan, expressis verbis vállalták fel, hogy kik is ők valójában. Mármint azok a honfitársaink, akik a szuverenitásunkat védve nemcsak a nyugdíjkorhatárt érték el, hanem a digitális sorkötelezettséget is. Még jó, hogy annak idején lehetett riogatni azzal, hogyha az ellenzék győz, akkor elviszik a gyerekeiket és unokáikat a háborúba, erre tessék, mi lett belőle? Őket sorozták be a digitális hadseregbe. Látom magam előtt a hosszú sorokban menetelő szépkorúakat, ahogy a virtuális térben egymás lábnyomát követve a Horthy Miklós katonája vagyok strófáit éneklik és a control+c és a control+v billentyű kombinációk jelentőségéről cserélik ki az eszméiket.
Most az van, amit egyébként eddig csak sejtettünk, folyosói pletykákból és mindenféle zuhanyhíradókból tudhattunk, mégpedig az, hogy kik is alkotják az úgynevezett nemzeti oldalt. Mondom rögtön, nem mintha nem tűnt volna fel másoknak is: írástudatlan, félanalfabéta, nacionalista, soviniszta, homofób és eurófob, többnyire nyugdíjas emberek, akik az extázisig elmenően rajonganak a Fidesz nevű állampártért (vagyis Fiatal Demokraták Szövetsége – három szó; zászló, zászló, kis narancs a végére!) Jó, értem. Ez már sehonnan nem védhető és annyira avítt, mint Kádár János bácsi balatoni nyaralója, ahova horgászni és sakkozni járt le az öreg, és nem pedig stadiont építtetett oda, ahol nem is zebrák legelésztek a zöld pázsiton. Vagy ahogy Moldova bölcsen megénekelte, ha szőlőt akart enni, akkor lement a sarki zöldségeshez és vett pár fürtöt, nem pedig az egész Tokaj-Hegyalját vásárolta fel a közösből saját magának. De hol vannak már azok a boldog békeidők, a Nokiás dobozok? Mára már konténerekben, kamionnal szállítják valami marbellai vagy olasz széfbe a lopott szajrét az elvtársak, és valamiért még mindig nem elég nekik az, amit eddig elloptak tőlünk, maguknak.
Mostanra az van, hogy a szarvulkán gejzírként okádja magából a fekáliát a szélrózsa minden irányába, és lávaként folyik a fos, amerre a szem ellát kicsiny hazánk minden szegletébe. Pánik van, rohadt nagy. Nagyon nagy. Legalábbis ahogy elnézem a legújabb tervet, amit ezek kiötöltek, ami nem más, mint Ukrajna kriminalizálása, dehumanizálása, és annak a sugalmazása, mintha ez az három éve háborúban álló, nyomorult, kivéreztetett, porig rombolt ország azon mesterkedne, hogy miképpen buktassa meg a mi szuverén kormányunkat a Magyar Péter nevű ügynökén keresztül. Egész egyszerűen vérlázító aljasság. A Lánczi família amúgy már két irányból támad: az egyik a Lánczi-féle Orbánvédelmi Szuverenitásvédelmi Hivatal, amelynek élén Tamás 6 milliárd forintból fogja levadászni a 444, Telex, és Partizán típusú sajtóorgánumokat és független médiumokat, miközben a drága jó apukáját, a filozófus Lánczi Andrást ráuszították a Magyar Tudományos Akadémiára Schmidt Mária dallamára. Tényleg a sors iróniája, a NER végtelen cinizmusa, hogy éppen Halász János nemzethy-konzervatív és fölöttébb családbarát politikus nevére íratták ezt a mocskot, aki 2017-ben a balatonfüredi Cocomo nevű éjszakai bárban múlatta idejét egy hölgyikével igencsak ittas állapotban. De hol van az már? Ki emlékszik erre? Mára már ő védi a szuverenitást, de mivel szegényt kérdésekkel provokálták a törvényjavaslattal kapcsolatban, ezért a Júdás-féle különítmény meghosszabbította Bicskéig, odaálltak mellé, végállomásnak meg Lovasberényt szemelték ki, majd ott talán leszállnak a dilivonatról, amit jelen esetben Kocsis elvtárs vezet a végtelenbe és azon túl.
Mindeközben Munk Veronika kezdeményezésére szolidaritási nyilatkozatban tiltakozik a kormánypártok ellehetetlenítési törvényjavaslata ellen 22 ország 85 médiavezetője. A nyilatkozatot a Denník N innovációs vezetője, a Telex korábbi főszerkesztője fogalmazta meg és küldte szét a Magyarországon kívüli szerkesztőségeknek. A kedd déli határidőig olyan nagy médiumok vezetői is aláírták, mint a brit Guardian, az osztrák ORF vagy a lengyel Gazeta Wyborcza. A vezetők azt is vállalták, hogy a saját nyelvükön, a saját lapjaikban is megjelentetik a nyilatkozatot. Emellett várhatóan az Európai Parlament szerdai plenáris ülésének elején utolsó módosításként adnak hozzá a napirendhez egy Magyarországról szóló vitát – értesült a Népszava több forrásból. A vita tárgya a múlt héten benyújtott törvénytervezet, amely a nemzeti szuverenitásra hivatkozva lehetetlenítené el a civilek és a független média működését. A napirendre tűzött vita pontos címéről csak szerda reggel döntenének a magyar jogállamiság ügyével foglalkozó képviselők, azaz az úgy nevezett árnyék-jelentéstevők, akik küldöttsége néhány hete Magyarországon járt.
Szóval beindult a nemzetközi tiltakozás az orosz mintára készült borzadály ellen, amiről ezek is tudják, hogy vállalhatatlan, hogy mindenben szembemegy az uniós törvényekkel, de leszarják, ahogy eddig mindent, bíznak benne, hogy amíg pár év múlva ítélet születik, addigra elvégzik a piszkos munkát, és már tökmindegy lesz. Mi pedig azt reméljük, addigra már a rácsok túloldaláról szemlélhetik a tetteik következményeit. Mindemellett szerintem ez nyilvánvalóan nem szuverenitásvédelem, hanem bűnszervezetvédelem, mert már rég nincs itt demokratikus jogállam, amit meg kellene védeni bárkitől is, helyette egy maffiakormány munkálkodik, amelynek tagjai a saját irhájuk mentésére hoznak most kétségbeesett intézkedéseket. Annak a bűnszervezetnek a védelmére, amelynek a keresztapja a MOL-toronyban turbékolt a Türk Tanács tagjaival, nekik hajbókolt és pukedlizett, miközben a képviselők erről a förtelemről próbálták meg vitatkozni a Kocsis- és Halász-félékkel a szebb időket megélt Parlament üléstermében.
„Sokat segítettem Orbán Viktornak, és amit most hallok, az nem nagyon tetszik” – válaszolta a Privátbankár.hu kérdésére Lech Wałęsa Nobel-békedíjas lengyel politikus, így kommentálva a magyar kormány Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatos politikáját, majd kitért Júdás legutóbbi gusztustalanságára is: Wałęsa a korrupciós vádak miatt Magyarországra menekült és az Alapjogokért Központnál foglalkoztatott volt lengyel miniszterhelyettesről, Marcin Romanowskiról is kifejtette a véleményét: „Egy tolvaj, egy bűnöző ez az ember. Fel kellene adnia magát, és bíróság elé állnia. Olyan jó kapcsolat volt a két nemzet között, kár volt belepiszkítani” – mondta Wałęsa, majd hozzátette: „Mondják meg, hol van, hazaviszem.” Egy másik válaszában arról is beszélt, „ti is meg fogtok szabadulni tőlük” és a magyar miniszterelnöknek is felelnie kell a tetteiért.
Erre mondanák a nagyok, hogy ámen, de erre még azért várnunk kell egy kicsit. Így állunk, és nézünk ki a fejünkből egy olyan ország közepén, amelyik elméletileg az Európai Unió tagja, amelyik NATO-tag és ennek ellenére nyílt színen köteleződött el az orosz agresszor és a türk népek diktatórikus világa irányába. Nem mondom, hogy reménytelen, de sokat kell még tenni, hogy egyáltalán esélyünk legyen visszatérni a normalitás irányába.
Ceterum censeo: az orbáni rezsim bukni fog!
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.