Amikor már azt hiszem, mindent láttam, akkor jön Pintér Sándor, és csavar egyet a dolgokon. Ha én ezer évig élek, akkor sem jutott volna eszembe ez a zseniális húzás, ami a nertársaknak. Mostantól az oktatási intézmények nem fogadhatnak el semmiféle adományt. Senkitől. Úgy értem, tényleg semmit. Munkaerőt sem, pénzt sem, nyomtatópapírt sem. Ha felajánlást kapnak, azt a tankerületi központ fogja eldönteni, hogy elfogadja vagy sem, és itt még nincsen vége, mert most jön a java. Mert ha az adományozó magánszemély, civil szervezet vagy külföldi, akkor még a tankerület vezetője sem lehet olyan kegyes, hogy elfogadja az adományt, azt csak Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ vezetője teheti meg. Nem ám, hogy a szülők összefognak és megjavítják a tetőt, kifestik a tantermet, megpucolják az ablakot, beviszik a fénymásolópapírt és ami még kell, és amit a nagyon szigorú, irányítani legalább baromira tudó Pintér Sándor minisztériuma alá tartozó francos központok nem tudtak megoldani eddig sem. Mert mi van akkor, ha az a polgár, vagy pláne civil szervezet, netán külföldre szakadt hazánkfia ellenzéki? Ha direkt azért akar legalább megközelítőleg normális körülményeket teremteni a gyerekeknek (a kormány által működtetett állam HELYETT), mert ilyen agyafúrt módon akarja megbuktatni a kormányt? Aki azt akarja, hogy ártunk és ormányunk méltóztasson kegyeskedni elfogadni a felajánlást, az írjon kérelmet és járuljon Hajnal Gabriella asszonyság elé a kérésével, hogy adhasson? És akkor majd Hajnal Gabriella vagy engedélyezi nagylelkűen az adományozás lehetőségét, vagy nem. Ilyen tuti nem jutott eszébe senkinek ezen a bolygón, csak ezeknek a lángelméknek.
Az új szabályok értelmében a tankerületi fenntartásában lévő köznevelési intézményeknek és a tankerületi központoknak szánt adományokról bruttó kétmillió forint érték alatt a tankerületi központok igazgatói dönthetnek, kivéve, ha az adományozó természetes személy, civil szervezet, illetve nem belföldi önkormányzati vagy állami többségi tulajdonban lévő gazdasági társaság. Ha az adomány értéke meghaladja a bruttó kétmillió forintot, továbbá ha az adományozó például természetes személy vagy civil szervezet, az adomány elfogadásáról a KK elnöke, Hajnal Gabriella dönt. A felsorolt adományozók esetében mindegy, milyen értékű az adomány, minden esetben a KK elnöke jogosult dönteni annak elfogadásáról. Az adomány lehet forgalomképes ingatlan, ingó dolog, pénzösszeg, szolgáltatás, munkavégzés, vagy egyéb kedvezmény, támogatás, juttatás vagy ajándék. (Népszava)
Hogy a konkrét cél mi a túró lehet, azt talán még az a féleszű sem tudja, aki kitalálta. Mert akkor nagyobb lesz a kormánynak az ő hatalma, és a befolyása az oktatási intézményekre? Mert most nem teljes a diktatúra ezen a területen? De. Hiszen még abba sincsen beleszólása sem az iskola pedagógusainak, sem a szülőknek, hogy a tekintetes várkapitány (vagy éppen mi a francnak kell nevezni kicsodát) kit basz oda az iskola nyakába igazgatónak. A tantervbe, tanrendbe nem szólhatnak bele, abba sem, hogy mit, milyen sorrendben és miből tanítanak, de egy zárcseréhez is a tankerület kell. Akkor meg mi csikar, drágaszép fasiszta elvtársak? Esetleg csak megint ki kéne valakivel baszni, meg kellene valakit alázni, de elfogytak a delikvensek? Hiszen a nyugdíjas korban lévő pedagógusokkal, orvosokkal, egyetemi tanárokkal, bírókkal már megcsinálták, már csak az iskolák és a szülők maradtak? Melyik szülő fog kérvényt írni a főnénének, hogy hadd fesse már ki a tantermet az állam helyett? Komolyan mondom, a pofám szakad le, és a fizika törvényeit megcáfolva nem ám egyszer, hanem mint a golyószóró, folyamatosan, megállás nélkül.
Normáliséknál – tehát mindenhol máshol, ahol Orbán Viktornak nincsen beleszólása semmibe – hálásan köszönik szépen a segítséget, bárhonnan érkezik. Azt mondjuk nem tudom, hogy egy finn iskolának például mire lehet szüksége, amit nem kap meg a kormánytól, de biztosan van olyan. Legfeljebb nem a napi működéshez szükséges dolog, hanem olyasmi, ami még ott is extrának számít. Ha nem a szigorúbb terror a cél, akkor esetleg az, hogy nehogy közösségek kovácsolódhassanak tanteremfestés közben? Ez mondjuk hülyeség, de amikor halmozottan idiótákkal áll szemben az ember, mindenre számítani kell, és még akkor is nagy a valószínűsége a meglepetésnek. Ha nem a szigorúbb terror, és nem is a közösségépítés akadályozása, akkor marad – az én fejemben – egyetlen ötlet; meggátolni, hogy esetleg normális könyveket, normális tanszereket csempésszen az iskolákba valami álnok, aljas, kormányellenes erő. Mert éppen most olvastam – nem tudom hol, és szerintem mindenki más is olvasta, úgyhogy nem túrom elő -, hogy olvadozik a kolostorlakó támogatottsága, lényegében már csak a nagyon alacsony iskolai végzettségűek és alacsony jövedelműek (bár szerintem a két dolog igen szorosan összefügg) alkotják a kitartó köménymagot. Szóval ezeknek az utánpótlására gyúr Orbán. Ami megint csak hülyeség persze, mert mire ezek a gyerekek szavazókorúak lesznek, addigra a fél kormányt elviszi a koleszterin és a stressz, amiért hiába gazdagok, nem mutogathatják a vagyont, plusz még fosnak is azoktól az emberektől, akik méltó módon tudnák megsüvegelni őket jártukban-keltükben. Vagy valami ilyesmi.
Most szólok, hogy a csúti szája alighanem habzik mostanában, talán az ő megnyugtatására találták ki ezt a kreténséget. Ha már az Európai Unió tesz az ő cirkuszolására, a vétóit átlépik, a tiltakozását figyelmen kívül hagyják, és úgy általában kiröhögik becses személyét. Így aztán most az van, hogy a hírekkel ellentétben mégsem küldik brüsszelék a pénzt, a migráció kezelésére felállított törvénycsomagot Miviktorunk vicsorgása ellenére elfogadják és bevezetik, ahogy a médiaszabadság védelmét célzó törvényt is. Az különösen szar ügy lesz, mert célzottan azt akarják elérni a büdöslipsibrüsszelek, hogy a közmédia ne legyen pártszolgálatos propagandaüzem, ne lehessen közpénzből eltartani a propagandaportálokat, és ne taposhassa el jó kormányunk azokat, akik nem tetszenek nekik. Szóval el kell kezdeni kitalálni, ezentúl hogy fogják a mi pénzünkből fizetni azokat, akik minket ócsárolnak nagyjából heti hét napon át, tehát évi 365 napban. Szóval nem kizárt, hogy simán hangulatjavításról van szó. Mármint a csúti hangulatát óhajtják feljebb srófolni, mert a mi hangulatunk eddig sem érdekelt senkit, legfeljebb csak a választások előtti napokban. Most speciel akkor sem lesz vihánc és krumpliosztás, mert a pénz elfogyott, ami meg nem, az kell gyakorolni a lopást, nehogy berozsdásodjanak a nertársak.
A következő lépés az lesz, hogy a rászorulók megsegítéséhez is majd engedély kell. Erre a feladatra talán Lázár János lenne nagyon alkalmas, ő rendkívüli módon empatikus, baromira át tudja érezni, hogy mit ér az az ember, akinek nincs vagyona. Sem. Sőt, még itt sem kellene megállni! Tegék engedélykötelessé, hogy adjak a szomszédnak két tojást, ha ő történetesen pont kifogyott a tikmonyból, és már forr a víz a nokedli főzéséhez, tehát nincs idő megtekinteni a zseniális árfigyelőt, hogy melyik megyében lehet olcsóbban tojáshoz jutni, ami mindegy is, mert az egyetlen bolt a faluban már régebben bezárt. Szóval ezt is kéne szabályozni, nehogy már én döntsem el, kinek mit adok! Hát hova vezetne az? Még a végén azt gondolhatnám, hogy a sajátomból annak és arra adok, akinek és amire akarok! Aztán meg az jutna az eszembe, hogy ez itt az én országom, ami nem ütközik törvénybe – márpedig ugye eddig az, hogy a sajátomból kinek adok, a saját munkámmal, időmben kinek segítek, az én döntésem volt -, azt én csinálhatom. Hát nem! Majd a kormány megmondja, hogy én mit csinálhatok. Már tényleg csak az jöhet, hogy beleírják az alaptákolmányukba, mikor mehetek szarni. Aztán, ha bevezetik ezt a baromságot, mi lesz? Lesznek szülői partizáncsoportok, akik az éj leple alatt festik a tantermet? A gyerek uzsonnájába csomagolva csempészik be a fénymásolópapírt? Nem tudom, mit fognak még kitalálni kínjukban ezek a szerencsétlenek, de merem állítani, hogy ha nem a mi belünket taposnák ki haláltánc közben, még röhögni is lehetne rajtuk. Így kicsit nehezebb.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.