NEHAZUGGY

Varga Judit: Elviseljük a kritikát, és szívesen válaszolunk az aggodalmakra

Nem jókedvünkből, sokkal inkább kínunkban tartunk ma Varga Judit-napot, miután a miniszterasszonynak jelenése van Luxembourgban az EU-tagállamok általános ügyekkel foglalkozó minisztereinek tanácskozásán, ahol az úgynevezett éves jogállamisági párbeszéd keretében „országspecifikus megbeszélést” tartanak, és több tagország esetében áttekintik a jogállamisági elvek gyakorlati érvényesülését.

Ez a jogállamisági macera aligha kedvenc elfoglaltsága a dekázástól a hegedülésig mindenben is túlképzett miniszterasszonynak, de már az is hírértékű, hogy az esemény előtt egyáltalán szóba állt újságírókkal. Legalábbis az MTI szerint. Ez nem nagyon szokása neki, olyan sértetten hajdobálva, válogatott testcseleket bevetve szokott menekülni a kritikus magyar sajtó elől, amikor mondjuk a Pegasus-botránnyal vagy éppen a kenőpénzek elfogadásával vádolt beosztottjával kapcsolatban kérdezné a sajtó, hogy azt Kósa Lajos, Tiborcz István és Farkas Flórián is megirigyelné. Hát még a fényességes telihold.

Tehát a miniszterasszonynak a magyarországi jogállamiság ügyében kellett ma állnia a sarat Luxembourgban, miután az Európai Bizottság múlt heti bejelentése szerint hivatalosan is megindítják a jogállamisági eljárást Magyarország ellen. A korrupt magyar kormány miatt. Varga érvei parádésak, kár lenne lemaradni róluk. Nekem a kritika elviseléséről szóló passzus tetszett a legjobban, mert ha valamit el lehet mondani az orbánizmusról, az ez: minden körülmények között elviselik a kritikát, soha nem harcolnának plakátokon Brüsszel ellen, nem akarnák megállítani 12 éve Brüsszelt, nem uszítanák a híveiket az EU ellen, és elő nem fordulhatott volna, hogy még a negyedik kétharmados győzelem estéjén is a brüsszeli bürokratákat köpködi Varga főnöke.

Szóval Varga&Co. nyitott a párbeszédre, de elutasítják a kettős mércét és a megbélyegzést, az igazságügyminiszter pedig úgy tudja, hogy nem vehetnek el tőlünk olyan pénzeket, amelyeket még meg sem kaptunk. Varga Judit rosszul tudja: a jogállamisági mechanizmus lényege éppen az, hogy az operatív tervek jóváhagyásához is előzetes garanciákat kérhet a bizottság. Hogy az ország legfideszesebb településén ezt nem tudják, abban nincs semmi kirívó. Az, hogy az igazságügyi miniszter ezzel nincs tisztában, az hatalmas gáz. Ha tisztában van vele, és azért értetlenkedik, akkor még nagyobb gáz.

A legsúlyosabb viszont az, hogy Varga belekeveri a pártja által kétharmaddal megnyert választást a jogállamisági kérdésbe. Hogy tudniillik a magyarok soha nem látott többséggel szavazták meg a sokadik Orbán-kormányt, vagyis ezek a szavazók nem látnak problémát a jogállamisággal. Ahhoz képest, hogy a bírósági fogalmazóból lett igazságügyi miniszter nem ismeri a jogállamiság definícióját, rohadt lábszagú ez az érvelés. Még csak nem is azt mondja, hogy az Orbán-kormány szerint semmi probléma nincs a jogállamisággal, hanem a néppel takarózik. Nem mintha 3 millió szavazó egyenlő lenne a néppel vagy a társadalom többségével, de ez rohadtul nem érv egy jogállamisági vitában. Abból, hogy egy párt (pláne egy illiberális, szélsőjobboldali populista párt) kétharmaddal nyer a választáson, nem következik, hogy az illető ország demokrácia és jogállam. Vlagyimir Vlagyimirovics például 76,6%-kal nyerte a 2018-as elnökválasztást, ettől Oroszország demokrácia és jogállam?

A magyar miniszter újságíróknak elmondta: „akkor kerül erre [a tanácskozásra] sor, amikor Ukrajnában háború dúl, igen nehéz időszakban, amikor az EU-nak szolidaritást, egységet kell mutatnia, ezért olyan témákra kellene összpontosítani, amelyek egyesítik a tagállamokat ahelyett, hogy éket vernének közéjük [érdekes módon a koronavírus-járvány csúcsán azért nem volt helyénvaló a jogállamisággal foglalkozni, mert éppen egy világjárvány dúlt, mindig van valami, ami miatt szőnyeg alá kellene söpörni, hogy egyesek szétlopják az uniós forrásokat és autokráciát építenek – szerk] „.

Magyarországon április 3-án a választáson az emberek 12 év után negyedszer adtak példátlan történelmi mandátumot a nemzeti konzervatív kormánynak. „Ez egy erős és széles körű mandátum, a választók 54 százalékának támogatásával, ami arra kötelez bennünket, hogy hűek legyünk a választóink igényeihez. A választóink látják azt az aggodalmat, amely az Európai Bizottságtól és az EU bizonyos partnereinek a részéről érkezik, de a mi választóink magyar állampolgárok. A magyar demokrácia nem osztja ezeket az aggodalmakat”.

Magyarország nyitott a párbeszédre a kölcsönös tisztelet és a pártatlan megközelítés szellemében, kizárva minden kettős mércét és megbélyegzést. „Elviseljük a kritikát, és szívesen válaszolunk ezekre az aggodalmakra”.

A párbeszéd során mindig figyelmesen meghallgatja a többi tagállamot és alkotmányos helyzetüket, és véleménye szerint a cél a bevált tapasztalatok, gyakorlatok cseréje, az egymás alkotmányos identitásából való tanulás kellene, hogy legyen.

Azzal kapcsolatban, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke múlt kedden az Európai Parlament plénuma előtt bejelentette a jogállamisági eljárás elindítását Magyarországgal szemben, Varga Judit azt mondta: „Magyarországnak még nem küldtek levelet, tudomásom szerint még nem hívták össze a biztosokból álló kollégiumi ülést a határozat elfogadására, előreláthatólag április végén kerül rá sor. Előbb meg kell kapnunk a levelet és alaposan elemezni.”

„A jogállamisági feltételrendszer teljes tartalma az uniós tagországok állam- és kormányfői, továbbá a bizottság 2020. decemberi politikai megállapodásán alapul. Akkor egyértelműen megállapodtak abban a feltételben, hogy ez a mechanizmus az új többéves pénzügyi keret és a helyreállítási alap tekintetében alkalmazandó. „Ha Magyarország nem kapott pénzt ezekből az új forrásokból, akkor hogyan tudnánk azt szabálytalanul elkölteni? Ez jogi és tartalmi aggály is a mi oldalunkról”.

„Az egész európai kontinensen legendák keringenek arról, hogy az uniós finanszírozás milyen fontos az országok számára, de mindenképpen egy mindenki számára előnyös helyzetről van szó”. „Amikor az országok csatlakoznak az EU-hoz, a piacok megnyílnak, és a kohézió erősíti a fejlődést a tagállamok között: a legkevésbé fejlettek előmozdítják a gazdasági növekedésüket, és mindenki tisztességes részesedést kap”.

Az igazságügyi miniszter egy korábbi német uniós biztost idézett, aki szerint „minden egyes cent, amelyet Közép- és Kelet-Európában befektetünk, további 76 centet ad a német GDP-hez”. A magyar gazdaság nagyon jó teljesítménye is része volt a nagy választási győzelemnek. „A második helyen állunk a ranglistán, ha a GDP-növekedésről van szó. Az első Lengyelország, akihez évszázados partnerség köt minket történelmi és alkotmányos azonosságok alapján. Mindig is barátok voltunk, és ez így lesz a jövőben is”. (via MTI)

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább