Annyira vasárnap van, hogy az MTI mai hírei között egy olyat sem találtam, amiről érdemes lenne beszélgetni. De pontosan azért, mert vasárnap van, hoztam egy kis Hollik Istvánt, hiszen évek óta ő van ügyeletben hétvégén, ő szokta elmondani vasárnaponként azt, amit a hét folyamán már ötvenen elmondtak előtte. Mostanában hanyagolja ezt a jó szokását, ám szerencsére a közösségi oldala még üzemel.
Lassan kezdem komolyan hinni, hogy csak az tölthet be bármilyen posztot a kormányban vagy körülötte, akinek halovány püspöklila fogalma nincs arról, hogy mit írunk egybe, és mit külön. Itt nem arról van ám szó, hogy az ember reggeli közben, a villamos kapaszkodóján lógva, a boltban a pénztárra várva odakommentel, és nincs ideje figyelni a helyesírásra. Egy poszt megírása csak nem lehet annyira sürgős, hogy ne olvassa vissza az ember. Bár ez csak mellékszál, a lényeg a szövegben van.
Deutsch Tamás még ott tartott – erről a kolléga emlékezett meg néhány órával ezelőtt -, hogy majd lesznek Nyugat-Európában áramkimaradások. Ehhez képest Hollik már ott tart, hogy nem majd lesznek, hanem már vannak, és egyre több van. Hát én esküszöm, hogy nem élek Nyugat-Európában, de még csak Nyugat-Magyarországon sem, de hogy havi szinten van áramkimaradás – nem néhány perces -, az biztos. Ahogy csőtörés – ezért vízhiány – is hetente fordul elő a városban. A közvilágításról már nem is beszélve, mert az tényleg szóra sem érdemes.
Egyébként nekem az a véleményem, ha csak minimális esélye is van annak, hogy áramkimaradás várható országos szinten, akkor egy felelős kormánynak kutya kötelessége felkészíteni erre a lakosságot. Mégpedig időben. És ha mégsem következik be az áramkimaradás, akkor annak lehet örülni, ha azonban igen, akkor nem tör ki a pánik. Ezen nem érdemes gúnyolódni, főként kárörvendeni, ellenben érdemes lenne esetleg példát venni. Nem? De.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.