Április 17,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Van remény egy szebb jövőre

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 788,880 forint, még hiányzik 2,211,120 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Tegnap este óta egy fura érzés kerített a hatalmába. Engem mindenképpen, de aligha vagyok ezzel egyedül. Olyan fotók és videók jönnek szembe mindenhonnan a közösségi médiában, amelyeket más országok esetében láthattunk korábban, de sokan nem gondolták komolyan, el se merték hinni, hogy egy napon nálunk is be fog következni. Lengyelországban ez 2023-ban történt meg, amikor a Donald Tusk vezette koalíció alakíthatott kormányt a Fidesz konzervatív szövetségesével szemben, azonban sokan nem gondolták, hogy Orbánt le lehet váltani egy napon, pláne nem azt, hogy ez ilyen „gyorsan” és egyértelműen bekövetkezhet. Magyar Péter ugyanis 2 év alatt a teljes ismeretlenségből érkezve jutott el odáig, hogy ma már az ország miniszterelnökének nevezheti magát. A közösségi médiában idősek és fiatalok egyaránt ünneplik azt, hogy újra csatlakozunk Európához, hogy Magyar Péter a nemzetközi sajtótájékoztatóján valódi riportereknek ad lehetőséget arra, hogy valódi kérdéseket tegyenek fel neki, szemben Orbánnal, aki csak az általa fizetett sajtómunkásoknak adott lehetőséget arra, hogy az előre egyeztetett kérdéseket felolvashassák neki.

A mai nappal minden megváltozott, annak ellenére is, hogy technikailag és jogilag az új kormány hivatalba lépése akár májusig is elhúzódhat. Azzal, hogy Orbán Viktor és csapata tegnap elismerte a vereséget, és rossz nyelvek szerint elindultak az iratmegsemmisítők, mindenki tudja, hogy végre a NER korszakának. Annak a korszaknak, amely pusztítóbb volt bárminél, amit korábban, a rendszerváltás után megtapasztaltak az emberek. Vége van 16 év országrablásának, 16 év nyomorult időszakának, amikor az embernek kussban kellett tűrnie azt, hogy a többségbe került kisebbség úgy viselkedik, mintha minden az ő döntésük, előjoguk, alanyi joguk lenne. Vége annak az időszaknak, amikor már azt sem tudják a felnövekvő generációk, hogy mi az az egészségügyi miniszter vagy oktatási miniszter, illetve annak, amikor semminek, de tényleg semminek nincs következménye. Amikor el lehet lopni úgy az ország jövőjét, hogy még na tolvajoknak áll feljebb.

Persze nem szabad csodákat várni a Tiszától sem, és számon kell kérni rajtuk azt, amit ígértek. Hogy nem fognak mindent véghezvinni? Nyilván, hiszen a politikusok alapvetően politikusok, ráadásul fene tudja, mi mindent találnak ha kinyitják a szekrényajtót, de azért azt a tudtukra kell adni, hogy egy rendszerváltáshoz nem elég a neveket és arcokat kicserélni a parlamentben, a kormányban, az is kell hozzá, hogy ezek az emberek valóban eltérő ideológiát képviseljenek és ne az legyen az első dolguk, hogy bebetonozzák a hatalmukat és haverokat tegyenek meg vezetőknek. Nyilván tanulhatott a Tisza azokból a hibákból, amelyeket a Fidesz az utolsó években elkövetett, nyilván ezekre a hibákra építette Magyar Péter a kampányát, azonban az messze nem elég, ha ügyesebben kerülik el a kritikát. Konkrétan olyan döntéseket is meg kell hozni, amelyekre felhatalmazta őket a többség. Hamarosan elkövetkezik annak az ideje, hogy az ígéretek valósággá váljanak. Persze ez nem elvárható a választás másnapján, de már így is elvesztegettünk 16 évet, ezért szinte minden perc számít.

Nemrégiben a közösségi médiában egy olyan videóval találkoztam, amelyen egy idős nő az autójából kiszállva az ünneplő tömeghez csatlakozik és örömtáncra perdül. Ez a nő is 16 évet élt ezen elnyomás alatt és vélhetően már nincsenek évtizedei hátra arra, hogy még élvezze a szabad életet. Most ennek az ígérete van a szemei előtt és biztos vagyok benne, hogy sokaknak ez adott erőt. Voltak, akik ha a Fidesz nyerte volna a választásokat, akkor jó eséllyel hónapokon belül csatlakoztak volna az országot már korábban elhagyó magyarokhoz valahol külföldön, de látva Magyar Péter és pártja győzelmét, úgy döntött, hogy ad még egy esélyt az országnak. Végső soron igen kevesen vannak olyanok, akik szívesen hagyják hátra a szülőhazájukat, azt az országot, ahol felnőttek és ahol a családjuk, valamint barátaik élnek. A legtöbb esetben kényszermegoldás az, hogy valaki elhagyja a szülőhazáját, és valahol külföldön köt ki, viszont ha már egyszer elszánta erre magát, akkor ritkán tér vissza és hagy hátra egy már felépített életet azért, hogy egy olyan országban éljen, amely alapvetően élhetetlen.

Magyar Péterék elhozták annak az ígéretét, hogy ez megváltoztatható. Természetesen ez óriási teher és felelősség, de tudniuk kellett, hogy mire vállalkoznak akkor, amikor belevágtak, és amikor a választások hajrájában látták, hogy vezetnek a felmérésekben, karnyújtásnyira állnak a győzelemtől. Egy utolsó utáni lehetőség ez a magyarok számára, ami már így is túl későn jött sokaknak, de vannak olyan szerencsések, akik még legalább pár évig reménykedhetnek abban, hogy valóban újra csatlakozunk Európához és a demokrácia végre (újra?) megvetheti a lábát Magyarországon. Azt pedig most még csak remélni merem, hogy nem hiába reménykedünk, és ha nem is egy megváltó párt a Tisza, azért legalább a demokrácia alapjait képes lesz lefektetni. Mert ami most a legfontosabb lenne, az az, hogy a magyarok végre elhiggyék: van remény a szebb jövőre.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.