Április 3,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Ha a következő napokban nem történik valami rendkívüli, a tizenegyest már el sem kell végezni

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 75,160 forint, még hiányzik 2,924,840 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Nem nagy dicsőség, de végignéztem a világszenzációt, amit az adócsaló Hajdú Péter és az örök életre és uralkodásra berendezkedett despota adott elő a Beköltözve Hajdú Péterhez nevű produkció keretében. Ami annyiban volt rendhagyó a többi ilyen borzalomhoz képest, hogy most kivételesen nem valami főállású trashceleb adta elő a világmegváltó gondolatait Hajdú stúdióvá alakított lakásában, vagy lakássá alakított stúdiójában, hanem egyenesen a felcsúti megváltó. Nem az olajfák hegyén, hanem a felcsúti luxusvályogházban, közvetlenül a külön bejáratú stadionja tövében, a kisvasútjával szemben. Ahol a kurta farkú malac túr. Akinek még mindig nem mászott be eléggé a tudatalattijába ez az élő legenda, annak a két feketeöves sármőr nyújtott némi segítséget.

A Beköltözve már a címében is megbukott, mert beköltözésről szó sem volt. A politikai szekértolónak állt bulvárceleb házhoz ment az uralkodóhoz. Egy mindenféle kritikus kérdést nélkülöző kedélyes csacsogást láthattunk, hallhattunk. Falusi környezetben, a bulvárközönség szórakoztatására. Már az érkezés, az antré is erről árulkodott, pláne a fogalmak és a helyszínek stratégiai keverése. Amikor megérkezett a senki által nem lakott vityillóba, Hajdú színpadiasan rácsodálkozott, amire rá kellett: tényleg ez lenne az a bizonyos uradalom? Konkrétan Hatvanpusztát mosta össze a vályoggal, majd megfejelte azzal, hogy mutassa már meg a tekintetes úr, hogy hol tartja a zebráit. Hát nem ott. Azok is Hatvanpusztán vannak, nem Felcsúton. Te most egy luxusparasztházban voltál, és annak is csak a mellékhelyiségében. A stáb valamiért nem ment be a házba, gondolom, le kellett volna szedni a falról a nagy értékű festményeket, meg ki kellett volna cserélni a Biedermeier bútorokat, és már nem volt rá idő. Hiszen szűk 10 nap van hátra a bukásig választásig és még az eső helyett is neki, az istenkirály admirális generálisnak kell folynia az ereszcsatornából is. 

És akkor elkezdtek csacsogni. Viktor előadta az ő eredettörténetét, egészen a Kádár-kockától a faluvégi kis házig, mint az öreg néne őzikéjében. Csak ez nem a Mátrában volt, a többi stimmel. Megtudhattuk, hogy a Felcsút MGTSZ csapatának volt ő egy nem túl erős játékosa, akinek az edzője azt javasolta, hogy inkább tanuljon. Magyarán focizni sem tudott, az edző úr viszont ránk szabadította ezt a frusztrált alakot.

Aztán arról mesélt, hogy egy szeretetteljes családban nőtt fel, ahol dúlt az álávjú. Mondjuk ezt a Fekete Doboznak annak idején másképpen adta elő (vert az apám, alig bírtam felkelni), de ugye az idő mindent megszépít. Apukáról az az új infó, hogy precíz ember volt, az illegális pálinkafőzés kellékei és a disznók pedig mindig rendben voltak. Az egész család együtt tanult, mert mindenki estin érettségizett. A famíliában nem volt egyébként értelmiségi, ez mondjuk látszik is Viktor Mihályon. A lényeg, hogy már Szolnokon élt, amikor kiderült számára, hogy ő márpedig rendszert fog dönteni. Akkor azt mondták neki, hogy lazítson, és inkább menjen el dolgozni a szakmájában. Ez is nagy hiba volt, mert Viktor Mihály a dafke koronázatlan királya, úgyhogy nekiállt rendszert dönteni. Megint behazudta, hogy ő kergette el a ruszkikat, holott millió bizonyíték van arra, hogy nem. Amit előadott az azóta sokszorosan megtagadott Nagy Imre miniszterelnök újratemetésén 1989 júniusában, az már az év elején rég megvalósult. A beszédet azért ő mondta, mert ő volt a csapatban a macsó nemzeti radikális csávó. Az igen, bazdmg! Eddig mindenki úgy tudta, hogy akkor éppen liberális ellenálló volt, de már ez is mindegy.

A mézes-mázos csacsogás egy adott pontján azt mondta, hogy nagyon szegények voltak. Ez kiesett neki, mert később már azzal dicsekedett, hogy nekik volt színes televíziójuk, és a szomszédok jártak át hozzájuk tévézni. Akkor most melyik? Azt se értem, hogy amikor Hajdú fotókat mutogatott róla, akkor egy gyerekkori képen az látható, Trabanttal Brnóban vakációznak az öccsével. Vagyis ha valaki csóró volt akkoriban, akkor nemhogy Brnóba nem ment, de még egy szaros autója sem volt. Megint csak sántít a sztori, de ugye én csak egy kötözködő libsi szar vagyok. Aztán megépítette a stadiont a kertje végébe, ekkortájt Makovecz Imre felhívta, hogy meg fog halni. Itt volt egy morbid szófordulat, csak remélni merem, hogy nem szándékosan fogalmazott így, de akkor legalább vágták volna ki. Ez így hangzott: azt mondta nekem, hogy meg fogok halni, erre én: tudok-e segíteni? Beszarsz.

Aztán méltatta a bankrabló Gyurit, a jobbkezét, akinek az első ciklusuk alatt mennyit köszönhetett ez az ország, nagyon ügyes volt akkor a Gyuri, legyünk vele méltányosak. És akkor jött a nagy győzelem, a 2010-es, ami mindent megváltoztatott. Ő volt a közmunkások sztárja, mert megszüntette a segélyt. Azt mondta, hogy kétszer többet ad, csak menjenek el dolgozni. Hogy hova? Hát az önkormányzathoz, ahol a saját embereik ültek. Mit dolgozzanak? Hát jobbágykodjanak, mert ugye értéket nem állítanak elő, viszont ügyesen söprögetik az utcát és nyáron művelik az önkormányzat földjeit. A földesúr polgármester meg majd eldönti, hogy kinek ad munkát, kinek nem. Aki jó káder és a Fideszre szavaz, az nem hal éhen, aki ellenkezik, az oldja meg, ahogy tudja. Ezzel nyer egyébként 16 éve zsinórban, mert erre épül a rendszere. Hűbérúr-hűbéres-jobbágy. 

Közben az unió éppen a szemünk előtt hullik szét, a totális szétesés állapotában van, Brüsszel tulajdonképpen a mai bécsi udvar. Birodalmi terveik vannak, halálra vannak ítélve, ő az egyetlen, aki meg tudná menteni, de hát ahhoz még sok mindennek kell történnie, első körben választást nyernie pár nap múlva. A G-napról is értekezett futólag, amikor Lajos ellentmondott neki, nem értett egyet vele, és hát kénytelen volt kinyírni, mert látta, hogy ebből nagyon nagy baj lesz, majd a Lőrincre bízni a páncélszekrény kulcsát. 

Az nagyon vicces volt, hogy a mostani szorongatott helyzetében már úgy emlékszik, hogy 1990-ben nem tudott volna kormányozni, mert ahhoz ki kell járni a politika iskoláját. Ez most az egyik új manipulációs duma: azt mantrázzák, hogy a Tisza egy olyan párt, a Magyar meg olyan miniszterelnök-jelölt, aki nem ért a politikához, nincs tapasztalata, bezzeg ők. Szóval most, hogy szar van, amit nem mellesleg nekik köszönhetünk, tapasztalt politikus kell, és akárhonnan nézzük, ez csak benne van meg: a kurva nagy tapasztalat. Ráadásul a tengerentúli bolonddal is kurva jóban van, a ruszkikkal pláne, ezért ha nem ő marad a trónon, akkor itt minden megszűnik. Azt meg senki nem várhatja, hogy ő szóba álljon egy terrorista állam (Ukrajna) bábjával. Szóval vagy ő, vagy a pusztulás. Ahogy eddig is volt. Hajdú amúgy végig úgy kérdezett, mint egy alsó tagozatos hülyegyerek a kisegítő iskolából, és úgy csodálkozott rá evidenciákra, mint aki most hallja azokat először. Értem, hogy ez a műsor tényleg a legelvetemültebb hülyéknek készült, de akkor is. 

Ő az, akivel nem érdemes szórakozni, ő nem békepipát szokott elszívni, hanem tomahawkkal érkezik egy-egy tárgyalásra, főleg, ha Brüsszelről van szó. Az összes általa gerjesztett konfliktust és szankciót amit kivetettek ránk azzal magyarázta, hogy neki senki nem mondhatja meg, mit csináljon. Hagyjanak minket békén. Arról nem volt szó, hogy a kutya nem fogalakozik velünk mindaddig, ameddig el tudunk számolni azzal a pénzzel, amit ideküldtek, és ameddig betartjuk a szabályokat. Ha ez így lenne, akkor nem lenne gond. Viszont ő módszeresen lopja el a közöst, veszi hülyére a saját szövetségeseit, és hágja meg a szabályokat. Akkor is, ha most megint értelmi fogyatékosoknak tartott kiselőadást, Hajdú pedig szervilisen összegezte is a helyzetet, hogy tényleg a leghülyébbek is megértsék. 

Az van, hogy a 89. percben tizenegyest kell rúgni a győzelemhez. A kérdés az, hogy ki rúgja? Szoboszlai vagy egy két éve a kispadra került kétballábas szerencsétlen. Értjük. Szóval Júdás Szoboszlai, Magyar Péter pedig a két ballábas. Ez már csak azért is érdekes, mert – mint jeleztem – azzal kezdődött a nemottalvós buli, hogy őkelmét eltanácsolták a focitól, mert nem tudott egyenesen belerúgni labdába. De ki emlékszik már arra, hogy mi volt két órával korábban, másrészt itt amúgy is a politikai átvitt értelmet kell megragadni. 

Az egyik legocsmányabb része az egésznek az volt, amikor a Szabó századosnak szervezett gyűjtésről (amely összeg jelentős részét eladományozza) megállapította a nagypályás csaló, hogy olyan volt, mint amikor IZAURÁNAK GYŰJTÖTTEK a kiszabadulásra. Hajdúnak is van mindig lejjebb. Szabó Bence leszerelt rendőr százados hús-vér ember, aki téged is falhoz baszott, és szerintem pont annyit gyűjtöttek neki össze tisztességes magyar emberek, amennyit te elloptál a költségvetésből. A helyedben én kussolnék, és megpróbálnék a házam táján körülnézni és legalább egy, azaz egy olyan hiteles figurát villantani, akinek nincs valami sötét folt a múltjában, akinek nincs priusza, akire 5 forintot is és 5 milliárdot is nyugodt szívvel rá lehetne bízni, mert tuti, hogy eszébe nem jutna hozzányúlni.

Már csak 9 nap. Ha nem történik valami rendkívüli, akkor Magyarnak nem lesz nehéz dolga. A tizenegyest már el sem kell majd végeznie. 

Ceterum censeo: az orbáni rezsim bukni fog!

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.