NEHAZUGGY

Nem tudom, mit fognak még kitalálni áprilisig, de már ez is bőven több, mint elég

Tamás Róbert | Március 1, Vasárnap | 7:59

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 94,656 forint, még hiányzik 2,905,344 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Napsugaras szép reggelt kívánok mindenkinek!

El kell költözni oda, ahol még a kerítés is kolbászból van – állítólag – ez van írva a poszt fölé. Jó is az, amikor valaki ennyire a magáénak érzi az országot, hogy már arra is jogot formál, hogy kirugdossa mindazokat, akik mást gondolnak, mint amit a pártközpont előír. Szóval aki nem fideszes, az fogja a cókmókját és keressen magának új hazát. Bizonyára nagyon sajnálják az elkötelezett Orbán-hívők és a bérből és fizetésből propagandisták, hogy nem rugdoshatnak ki tetszés szerint bárkit az országból. Pedig ha megtehetnék, akkor biztosítva lenne a fideszes kétharmad örök időkre. Vagy legalábbis addig, ameddig éhen nem pusztulnának lelkes Viktorozás közepette. Mert az azért nem igényel különösebb agykapacitást, hogy belegondoljunk; a Fidesz szavazók korfa-összetétele, az iskolai végzettségük alapján joggal feltételezhető keresetük és a semmi hasznos munkát nem végző kormánypárti politikusok és propagandisták aligha lennének képesek fenntartani az országot. De most ne foglalkozzunk ezzel az aprósággal, mert elég baj az nekünk, hogy az országban élnek még – és sajnos nem is kevesen – ilyen elborult agyú barmok, akik úgy hiszik, a prosztóság azonos a szellemességgel. Azt hiszik, az ország az Orbán-bandáé és persze az övék. Márpedig ez nem így van. Az ország mindenkié, senkinek senkit nincsen joga sehová küldözgetni. Ellenben bárkinek joga van elégedetlennek lenni az ország állapotával és vezetésével. A megoldás pedig nem az, hogy akkor menjen oda, ahol jobb, hanem az, hogy ezt az országot kell olyanná tenni, ahol jobb élni. Kezdve azzal, hogy el kell zavarni azt a bűnbandát, amelyik miatt máshol jobb élni.

Ez meg itt már teljesen megháborodott, más magyarázat erre nincs. Mondjuk nincs ezzel egyedül. Deák Dániel változatlan lelkesedéssel lengeti a négy darab papírlapját és állítja, hogy a Medián meghamisította a saját adatait. Hiába próbálták már többen – olyanok, akik vele ellentétben értenek is a témához – elmagyarázni neki, hogy amit lenget, az valami nyers adat, annak is a töredéke.

A csalafintaság, ami neki is feltűnt, hogy a Deák Dániel által papírra vetett – állítólag Mediános – számsorok súlyozatlan adatok. Mert az ott látható életkori stb. eloszlások messze nem reprezentatív mintát mutatnak. Ugyanis az erősen a TISZA felé hajló fiatalok sokkal ritkábban válaszolnak a telefonos kutatásokra, mint az idősek. És ezért míg a nyers adatokban még csak 37:36 arányú volt a TISZA-előny a Fidesz előtt, a különböző demográfiai csoportok méretét a népszámlálási adatokhoz igazító súlyozás után könnyen lehetett az immár reprezentatív mintában már 40:33 a TISZA:Fidesz arány. (HVG)

Ezt nem ám valamelyik ellenség állította, hanem Mráz Ágoston Sámuel, aki egyértelműen ugyanazon a térfélen játszik, ahol Deák Dániel. Dániel úr szokás szerint meggyőzhetetlen, elvégre azt a parancsot kapta, hogy ismételgesse szorgosan az ökörségeit, az majd segíteni fog neki abban, hogy megtarthassa a jó kis állását. Szegény amúgy sem vitaképes soha. Bár ő legalább végighallgatja a vitapartnerét, majd az érvekre nem reagál, úgy tesz, mint aki semmit nem hallott és folytatja a baromságait ott, ahol abba sem hagyta. Ő képviseli a Fidesz értelmiségi rétegét. Olyan is.

Békecsináló Donald Trump és Netanjahu haverja megtámadta Iránt. Egyszóval – és én most szigorúan CSAK a politikusokról beszélek, véletlenül sem az országok népéről! – az egyik gazember és a másik gazember nekiment a harmadik gazembernek. A mi kis háztáji utcai ketrecharcosunk ebből arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország veszélyben van. De előtte még a háború kitöréséről – merthogy Irán Izraelt támadta meg – a magyar miniszterelnöknek szaporán eszébe jutott önmaga:

Orbán Viktor azt állította, hogy Donald Trump korábban kíváncsi volt a véleményére az irán-izraeli helyzettel kapcsolatban. „Tekintettel arra, hogy nekünk Iránnal is van kapcsolatunk, Izraellel pedig baráti kapcsolataink vannak.” A miniszterelnök arról beszélt, hogy nem pont az történik, amit mondott, de márciusban, mikor Donald Trump Kínába látogat, akkor komoly lépések történhetnek a „világ helyzetének stabilizálása érdekében”. (Telex)

Szóval a háború kitört, a mi hősünk összehívta a Védelmi Tanácsot és abban maradtak magukkal, hogy az országban egy fokozattal megemelik a terrorfenyegetettség készültségi szintjét. Megnéztem a térképen – bár gyanítottam, de biztos ami biztos – Irán nincs a szomszédban. Mennyi annak a valószínűsége, hogy feldühödött irániak Kiskunlacházára mennek terrortámadást végrehajtani? Mert szerintem a nullánál kicsit kevesebb. Akkor meg mi indokolja ezt az újabb hülyeséget? Nem elég, hogy az összes magyarországi olajfinomító – mármint az az egy, ami van – körül ott hasalnak a katonák, az országban fel-alá hurcolásszák a talpig marconákat és általában igyekeznek ráhozni a frászt a fideszes szavazókra. Ha így folytatják, a felük kórházba kerül vagy kihal, mire az urnákhoz kellene járulniuk. Márpedig halott szavazók csak Erdélyből tudnak voksolni, itthonról (még) nem. Nem tudom, mit fognak még kitalálni áprilisig, de már ez is bőven több, mint elég. Ráadásul úgy tűnik, hogy tökéletesen hatástalan is. Mindegy, addig már fél lábon állva is.

Jó ébredezést, szép napot kívánok mindenkinek! Mi hamarosan jövünk vissza az első beszólással, mint mindig.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!