Egy friss felmérés szerint az utóbbi időben rengetegen kerestek rá arra, hogy miként tudnának Nagy Britanniából Spanyolországba költözni. Ugyan pár hónapja még ment a picsogás, hogy Spanyolországba a kutya sem akar jönni, mivel többek között a britekkel szemben is alkalmazzák a beléptetési rendszert, amely egyébként már szükséges ahhoz, hogy az ember beléphessen Nagy Britanniába. Az EU nem tett mást, mint véghez vitte azt, amit megígért még a Brexit tárgyalások folyamán. Meglepetés volt? Természetesen nem, viszont egyes britek teljesen felháborodtak azon, hogy olyat kell tenniük, amit mindenki másnak is, ha Nagy Britanniába szeretne utazni az ember. Nyilván ez inkább pár hangos megmondóember véleménye lehetett, mivel sokan – tartva a nem túl ideális helyzet kialakulásától – egy másik otthon felé nézelődnek, ami érthető módon sokak számára Spanyolországot jelenti.
Ennek többek között két alapvető oka van; olcsó járatok Nagy Britanniából, valamint a napfény tengerparttal. A külföldiek többségének – és messze nem csak a britekre, de akár a skandinávokra is igaz ez – teljesen mindegy a tengerpart minősége, a lényeg, hogy süssön a nap, legyenek hotelek a tengerparton, valamint olyan éttermek, amelyek olcsó sört árulnak, mutatják a Premier League mérkőzéseket és lehetőleg kínálnak angol reggelit. Spanyolország számtalan gyönyörű tengerparttal rendelkezik, de ezek nagy többségét a britek tömegei még soha nem látták, mivel sokan Alicantén és Malagán kívül nem nagyon jártak még sehol máshol, noha azért a Baleár-szigetek – Mallorca, Ibizia és Menorca – is előszeretettel látogatott helyek, ahol való igaz, hogy találni gyönyörű tengerpartokat. Viszont sokak számára tényleg nem ez a fontos, hanem egy már kialakult brit infrastruktúra, a megszokott ételek és italok, valamint az angol nyelv használatának egyszerűsége.
Nem véletlen tehát, hogy most sokan ismét Spanyolország felé vennék az irányt, hiszen lehet, hogy a Brexitre szavaztak annak idején a migránsok miatt, de ők nem migránsok természetesen, ők más országokban szeretik magukat expatnek nevezni, hiszen otthon is élhetnének ugyan, de önszántukból döntöttek úgy, hogy elhagyják azt és valahol máshol keresnek otthont maguknak. Hogy mégis miért tehették meg azt, hogy legálisan elhagyják az országukat? Azért, mert voltak olyan szerencsések, hogy nem egy szegény afrikai, vagy ázsiai országba születtek, hanem Nagy Britanniába, ahol azért az emberek jó része – nyilván vannak szegényebb részei az országnak – nem feltétlen nélkülöz, pláne nem kell féltenie az életét vagy a családja életét. Nekik tehát a költözés egy lehetőség, egy lehetőség a szebb, naposabb élet felé, miközben keményen támadják azokat, akik azért próbálnak meg eljutni Spanyolországba, mert nem szeretnének éhen halni, vagy nem szeretnének egy törzsi háború áldozataivá válni.
A Brexit tehát sokak számára nem vált be, hiszen mint ahogy azt előre látni lehetett, az akkor ígéretek nagy része soha nem vált valóra. Az NHS – a brit egészségügyi ellátás – nincs jobb helyzetben, mint a Brexit előtt volt, mint ahogy a migráció mértéke sem csökkent le, sőt. A kisebb cégeknek is sokkal nehezebb lett, nem is beszélve azokról a vállalkozásokról, amelyek korábban európai országokkal üzleteltek. A gazdaság ha nincs is romokban, de nem teljesít túl jól, amit szépen megpróbál kihasználni az a Reform párt, amelynek vezetője az a Nigel Farage, akinek komoly szerepe volt a Brexit megszavazásában is. Amennyiben – és jelen állás szerint ez könnyen elképzelhető – a mostani kormány még idő előtt elbukik, könnyen lehet, hogy a Reform párt kerül hatalomra, amely még talán a korábbiaknál is nagyobb pusztítást végezhet Nagy Britanniában. Ha ugyanis komolyan hiszik, hogy a bevándorlás jelenleg az ország legnagyobb problémája, akkor képtelenek lesznek arra, hogy orvosolják a valódi problémákat, amelyek lassan egy szegény országgá változtatják az egykor a fél világot uraló Nagy Britanniát.
Sokan vélhetően ez elől menekülnének előre, ezért tekintik meg már most a lehetőségeiket, hiszen könnyen lehet, hogy ha a Reform kerül hatalomra, akkor nehezebb lesz elhagyni a szigetországot. Persze mióta a Brexit végbement sokkal nehezebb Spanyolországban letelepedni britként – már persze ha nem gazdag az ember, hiszen akkor szinte bárhol szívesen látják -, de ha az ember valóban időt és energiát fektet bele, akkor megvalósítható. Kérdés viszont, hogy a migránsokat ostorozó britek egy része mégis miért válik migránssá saját maga is, valamint miért költözik egy olyan országba, amely sokak elmondása szerint bevándorlópárti? Értem én, hogy süt a nap és vannak tengerpartok is, de ha ennyire kiállnak a véleményük mellett, akkor nem lehet, hogy egy másik ország után kellene nézni, amelynek felfogása közelebb áll hozzájuk? Ez persze leginkább azokra igaz, akik még ma is hiszik, hogy a Brexit egy jó döntés volt, mindenki mást pedig én magam is sajnálok, hiszen a szavazók fele a Brexit ellen volt, ez mégsem számított.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.