Sok más miatt is, de többek között ezért kellemetlen az Orbán-bagázsnak, hogy az Európai Unió tagjai vagyunk: az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka szerint uniós jogot sért a Szuverenitásvédelmi Hivatalt létrehozó, 2023-ban elfogadott törvény. Mint ismert, az Európai Bizottság az uniós jog több rendelkezésével ellentétesnek találta ezt a bizonyos jogi fércművet, ezért kötelezettségszegési eljárást indított, ám mivel a kötelező levelezgetés nyomás sem jutott semmire Orbánékkal, 2024 októberében pert indított a magyar állam ellen. Ebben foglalt állást Julianne Kokott, akinek csütörtökön ismertetett véleménye ugyan nem végleges ítélet, de előrejelzi azt. A kihirdetéskor több mint egy tucatnyi pontot soroltak fel uniós jogszabályokból, amelyekkel a főtanácsnok szerint szembemegy a magyar törvény, amivel létrehozták a Lánczi-féle SZVH-t, amely gittegylet ugye lényegében bárkit ellenőrizhet, aki feltételezése vagyis a főnöke utasítása szerint Magyarország szuverenitását veszélyezteti.
Pontosan tudták, hogy egy rakás uniós jogszabállyal ellentétes ez a szuverenitásvédelmi sóhivatal, hogy sérti az EU demokratikus értékeit és alapjogi chartáját is, de mégis megcsinálták. Szarnak ők az uniós jogra, amely elvileg egységesen érvényes mindenkire. Ezek nem szeretnek egységesek lenni, ők különbek mindenkinél; ez az egyetlen dolog, amiben következetesek. Ők a tüske és a bot. A vezérkosban ráadásul van egy, az anyatejjel magába szívott felsőbbrendűségi komplexus, aminek az a lényege, hogy nála a bölcsek köve, amit a fejébe vesz, az márpedig úgy lesz, és kész. Bármekkora képtelenséget belenget, az később általában meg is valósul. Minden. Jó, a gazdasági repülőrajt az pont nem. Ezért kell neki mindenféle mondvacsinált veszélyekkel szemben szuverénnek lennie, mert akkor senki nem tud beleugatni a mocskos, korrupt dolgaiba. De hát sajnos nem vagyunk Svájc vagy Norvégia, úgyhogy ez a verzió nem működik, amíg uniós tagország vagyunk. Ettől még ő erőlteti, mert neki ez a fixa ideája. És mert a kényszer nagy úr.
Így éldegélünk mi Európa Kubájaként, mindennek és mindenkinek kiszolgáltatva, miközben neki a legnagyobb a pofája (az EU legszegényebb országának miniszterelnökeként versenyképességi tanácsokat ad Brüsszelnek), folyamatosan botokat dugdos annak a kocsinak a kerékküllői közé, amin mi is rajta ülünk. Nem tud semmit megakadályozni, soha nem is tudott, de ártani, gyengíteni, időt tud húzni és járulékos haszonként kurva nagy bírságokat a nyakunkba varrni, azt igen. Meg mellet döngetni, hogy így az USA, úgy a CCCP, és persze szevasz, Kína. Mindegyik nagyhatalom használ minket, többnyire ki- és fel-, szó nincs arról, hogy közös a biznisz, mindenkinek egyformán megéri. Mi csak bérencek vagyunk, csicskák, akik elvégzik a piszkos munkát, aztán a nagyfőnök legfeljebb megengedi, hogy kipucoljuk a cipőjét cserébe. Ezen kívül semmi haszna ennek az egész konnektív szarságnak, egyedül annyi, hogy rendre címlapokon szerepel valamelyikkel a három despota közül, és a civilizált világban undorodó vélemények születnek róla. Sajnos rólunk is olykor, az ő hűséges népéről.
Tehát visszatérve az eredeti témához: a 2024 októberében indított perben az Európai Bizottság annak a megállapítását kérte az EU bíróságától, hogy a magyar állam a törvény elfogadásával nem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeit. A bizottsági indítvány szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak rendkívül széles jogkörei vannak (különösen a vizsgálati jogköre), miközben ez nincs a közigazgatási bíróságok felülvizsgálatának hatálya alatt. A vitatott törvény alapja, hogy valami vagy nemzeti, vagy külföldi érdekeket szolgál tekintet nélkül Magyarország uniós tagságára. Szerintem ezt az orbáni ÁVH-t vagy Gestapót eleve kérészéletűnek szánták, de arra mindenképpen jó volt azon kívül, hogy egy csomó semmirekellő – Lánczi és a haverok – jól megszedje magát, hogy egy csomó dologba úgymond törvényesen beleavatkozzanak, megfélemlítsék, akit meg kell, aztán ha majd ezt is be kell szántani, vagy ha jól megbasznak egy csinos bírsággal, akkor lehet visítani, hogy Brüsszel már megint belénk akar avatkozni. Remélhetőleg ez már az új kormány problémája lesz, amelynek az első intézkedései között kell szerepelnie ennek a Lánzi-körnek az elszámoltatása és az SZVH felszámolása.
Közben láttam, hogy Győrben kapta az ívet Lázár rendesen, nem kicsit izzasztották meg a dörzsölt kastélyminisztert meg a pribékjeit, hiába próbált fölényeskedni a lakáskasszából eltűnt 17 000 millió forint fölött. (A helyi illetőségű Borkainak gyógyulást és egészséget kívánok, én bírom a csávót, mert azért ő is egy olyan hajszálrepedést okozott a birodalmi monstrumon, amit a mai napig nem tudtak igazán befoltozni. Jó az ilyen sérülés az elnyomás testén, ahol a fekély már gyógyíthatatlan.) De apropó Lázár meg az Európai Unióval szemben korrupt, despotákhoz dörgölőzés: azért az nem semmi, hogy a Lázárinfón az orosz állami propagandamédiával bájcseveg. Csak nem már ez is munkaköri kötelezettség, mint a kopasz nyakúnak az állandó toporzékolás? Miközben a magyar független sajtó munkatársaival ordibált, kioktatta őket, vagy nem válaszolt a kérdéseikre, a Rosszija stábjával látványosan jó viszonyban, kedélyesen lamentált nemrég Pusztaszabolcson. Úgy, hogy az orosz állami tévé mikrofonját egy olyan újságíró tartotta a kezében, aki nagyon hasonlít ahhoz a Denisz Davidovhoz, aki több közép- és észak-európai országban is feltűnt már: Szlovákiában például egy félkatonai-motoros szervezetet interjúvolt meg, amelyik előszeretettel használ oroszbarát retorikát, és „országos tisztogatásra” hívja a támogatóit. Ez a nem semmi.
Amíg Lázár a ruszkikat tette boldoggá, addig a gödi botrányból ki sem látszó kopasz nyakú Kínát sztárolja és lefetyeli, most kivételesen a kínai külügyminiszter jött el hozzá, nem ő bokázott Pekingben: „Wang Yi barátommal ez már a 24. alkalom, hogy személyesen találkozunk az elmúlt 11 és fél év során. Idén Magyarország az első európai ország, amelyet a kínai külügyminiszter meglátogat, ami világosan mutatja, hogy Kína milyen kiemelt súlyt tulajdonít a kínai-magyar együttműködésnek. Ez segít minket abban, hogy amíg Európa válságról válságra bukdácsol, addig hozzánk a kínai vállalatok ultramodern technológiát hoznak, biztos megélhetést garantálnak és a legmodernebb munkahelyeket hozzák létre országszerte.” Neki a barátja, bazdmg! Nem a kollégája, nem a tárgyalópartnere, nem. Lavrovot is úgy ölelgeti, mintha az apja lenne. Ide vezetett a kínai barát első idei útja, hát persze, hova máshova? Meg hogy Európa, a nyugat bukdácsol, bazdmg! Te, a Schóbert nevű haverod az egyik legdrágább luxus-síparadicsomból nemrég arról posztolt panaszkodva, hogy egy rántott hús meg egy leves 9 000 forintba kerül. A kérdésem az lenne, hogy hány magyar engedheti meg magának ezt itthon, és mennyi ideig tudna valaki életben maradni az itthoni fizetéséből a döglődő, agonizáló nyugaton, ahol egy osztrák melós minimum háromszor annyit keres, mint egy magyar?
Annak örülök azért, hogy Petiminiszter idegállapotban van a gödi méreglerakat miatt, márpedig ha fenyegetőzik, akkor feltétlenül jó az irány. Ugyanezt a műsort nyomta a Pegasus-botrány idején, akkor se tudott semmiről, meg akkor se, amikor kiderült, hogy saját belépőkártyája van a külügybe az FSZB-nek és az orosz kémhálózatnak. Akkor is dagadó erekkel a nyakán és homlokán erős mutatóujj rázással fröcsögött, tagadott, és kikérte magának. Aztán mi történt? Aztán kiderült, hogy akkorát hazudott, hogy öröm volt nézni. És igen, ő az, akinek a minisztériumában ledarálták csilliárdos, ipari mennyiségben beszerzett horkolásgátló gépek túlárazott közbeszerzésének dokumentációját, és valószínűleg a mai napig nem érti, mi a probléma ezzel.
Nagyon remélem, hogy nemcsak a Karmelitát nyitja majd meg Magyar Péter a rendszerváltás után, hanem a lélegeztető gépek raktárát is, és mindenki vihet egyet magával emlékbe az utókornak, hogy lám-lám, ezek voltak 16 évig hatalmon. Tanítani kell majd ennek a bandának a szemétkedéseit, a Terror Házában nyugodtan lehet majd nyitni egy új tárlatot a 2010-2026-os eseményekből.
Ceterum censeo: az orbáni rezsim bukni fog!
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.