Február 7,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

VENDÉG


A Napkirály bukása

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 269,494 forint, még hiányzik 2,730,506 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A Napkirály nem kopog, nem köszön, nem kér bebocsátást. A Napkirály belép, és a jelenlétével megváltoztatja a gravitációt. A levegő sűrűbb lesz, a mondatok rövidebbek, a tekintetek óvatosabbak. A fény iránya innentől adott, az árnyékoknak nincs joguk panaszkodni. Az árnyék dolga az alkalmazkodás: simulni, rövidülni, eltűnni.

XIV. Lajos idején még őszinték voltak. Ott nem volt félreértés: az uralkodás uralkodás volt, az akarat akarat, a parancs parancs, Versailles Versailles. A mai Napkirály szerényebbnek mutatkozik. Azt állítja: amit tesz, az nem hatalomgyakorlás, hanem racionalitás. Nem önkény, hanem hatékonyság. Nem uralom, hanem rend. S persze nem Versailles, csak egy „félkész mezőgazdasági üzem”. Nézzük csak!

15/2026. (II. 3.) Korm. rendelet

„A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Ukrajna területén zajló fegyveres konfliktus, valamint az annak következtében kialakult humanitárius és gazdasági helyzet kezelésére kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel, a következőket rendeli el: …

3. § (1) A 2023–2025. években esedékessé vált, az önkormányzat által még meg nem fizetett szolidaritási hozzájárulás összegének beszedésére a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény 43. § (4) és (4a) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(2) A szolidaritási hozzájárulás megállapítása, beszedése, elszámolása a központi költségvetés végrehajtásának technikai lebonyolítását szolgáló folyamat, az ezzel összefüggő intézkedés vagy irat nem minősül hatósági aktusnak, ellene közigazgatási pernek vagy azonnali jogvédelemnek helye nincs. …

5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

6. § (1) E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő bírósági eljárásokban is alkalmazni kell. …

(3) Ha az önkormányzat a 2025. évből a nettó finanszírozásból fennmaradt tartozását a folyamatban lévő perek megszüntetését követő 15 napon belül nem fizeti meg, akkor azt a Magyar Államkincstár … hatósági átutalási megbízás benyújtásával beszedi.

Négy önkormányzatot érint a rendelet, Budapestet 2023-ra vonatkozóan 57,8 milliárd, 2024-re pedig a fővárost 75,5, Budapest XV. kerületét 3,2, Budaörsöt 4,6 és Szigetszentmiklóst 2 milliárd Ft-os mértékben.

A Napkirály döntött. Egy rendelettel felülírt számos törvényt, ideértve a rezsimje által használt Alaptörvényt, továbbá az Európai Unió Alapjogi Chartáját és az arra alapuló számos uniós jogszabályt. Egyetemeink jogi karainak diákjai állítólag koporsókat rendeltek „Magyar jogállam, élt 2026-ig” felirattal, az oktatók pedig siratással egybekötött virrasztást tartottak a tanszékeken. Az ELTE-n felmerült a jogi kar feloszlatása, hiszen ők adtak diplomát anno a Napkirálynak.

Pedig a Napkirály módszere régi, kipróbált. Rendeletekkel kormányozni az abszolutizmus alaptechnikája. Nem azért, mert gyors – bár az is –, hanem mert nemcsak nem igényli, de nem is tűri a vitát. Nem is csak azért, mert hatékony – bár annak látszik –, hanem mert végleges. A rendelet nem kér, nem mérlegel, nem vár. A rendelet kijelent és lezár. A rendelet úgy viselkedik, mintha az idő is a végrehajtó hatalom alosztálya volna. A mostani rendelet egyetlen mondata többet mond el a rendszerről, mint ezer kormányzati nyilatkozat, mint száz plakát, mint egy teljes kommunikációs hadjárat:

„E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő bírósági eljárásokban is alkalmazni kell.”

Ez nem jogszabály. Ez a jog kivégzése. A hatalom itt nemcsak dönt, hanem visszamenőleg kijelenti: nem lett volna szabad, hogy bárki gondolkodjon. Nem lett volna szabad mérlegelni, vitatkozni, kérdezni. A bíróság szerepe nem az ítélkezés, hanem az alkalmazkodás. Nem dönteni kell, hanem csak végrehajtani. Az abszolutizmus mindig így bánik az ellenkezőkkel, a kérdezőkkel. A Napkirály nem szereti az ellenkezést és a kérdéseket.

Amikor pedig reagál a főváros vezetője, amikor jogról, alkotmányról, arányosságról, ezekről a Napkirály országában értelmezhetetlen fogalmakról beszél, amikor megpróbálja visszaterelni a vitát abba a mederbe, ahol érvek ütközhetnek érvekkel, akkor a hatalom nem válaszol. Hangot minősít. Nem a mondandót cáfolja, hanem a megszólalást értékeli. A Kormányinfón a „miniszter” szájából elhangzik az a mondat, amely maga a stílus, a rendszer és az önvallomás: „…Karácsony Gergely sipítozik…” A „sipítozás” az abszolutizmus kedvenc szava. Aki sipítozik, az nem méltó a válaszra. Aki sipítozik, az nem számít. Aki sipítozik, annak nem lehet igaza. A Napkirály udvarában a hangmagasság politikai kategória. A mély hang tekintélyt sugall, a magas zavaró. Aki túl élesen szól, azt nem kell megérteni, csak elhallgattatni. Ez a nyelv nem véletlen. Ez az a pont, ahol a hatalom végleg leveti a jogállami udvariasság maradékát, és kimondja: nem vitát akar, hanem csendet. A „sipítozás” nem érv, hanem ürügy. Ürügy arra, hogy a döntés már megszületett, és minden további szó csak feleslegesen késlelteti az elkerülhetetlen végrehajtást.

Aztán… aztán mégiscsak elhangzik egy-egy mondat, nyilatkozat, kiadásra kerül állásfoglalás, közlemény. S ezek nyíltan vagy burkoltan mind-mind egyirányba mutatnak. Egymást erősítve, támogatva, mintha a magyar jogállam jóideje csak tetszhalottnak mutatkozna.

A Budapest Környéki Törvényszék nem szüntette meg Szigetszentmiklós szolidaritási adó ügyében indított perét. A települést képviselő ügyvéd a sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy az eljáró bíró a tárgyalás elhalasztásáról döntött, és új időpontot tűzött ki.

Aztán „A Magyar Ügyvédi Kamara határozott jogi álláspontja szerint … azon szabály, hogy a szolidaritási hozzájárulás megállapításával, beszedésével, elszámolásával összefüggő intézkedés vagy irat nem minősül hatósági aktusnak, és ellene közigazgatási pernek vagy azonnali jogvédelemnek helye nincs, továbbá, hogy e rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő bírósági eljárásokban is – visszaható hatállyal – alkalmazni kell, és a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatosan folyamatban lévő pert a bíróságnak meg kell szüntetni, sérti a hatalmi ágak elválasztásának elvét, a jogbiztonság elvét, a joghoz való hozzáférés elvét, a jogorvoslathoz való jogot, a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát.

A Magyar Ügyvédi Kamara rámutat, hogy ez a rendelet közvetlen beavatkozást jelent a bíróságok független ítélkezési tevékenységébe, hiszen folyamatban lévő ügyek érdemi elbírálására vonatkozó direkt utasítást tartalmaz. A jogalkotó konkrét ügyekre szabott jogalkotással az ügy mikénti eldöntésére utasítást az eljáró bíróságnak nem adhat. Ha így tesz, ezzel az Alaptörvényben és Magyarország által vállalt nemzetközi egyezményekben garantált bírói függetlenséget és a hatalmi ágak elválasztásának jogállami alapértékét sérti. – áll a Kamara február 5-én kiadott közleményében.

A Kúria ugyanezen napi, esti közleménye nagyon óvatosan fogalmaz, bár nehéz félreérteni.

„A kérdésben érintett szolidaritási hozzájárulás ügyében indult perek alsóbb fokú bíróságok előtt jelenleg is folyamatban vannak. E folyamatban lévő perekben az elbírálásukra kijelölt bíráknak kell döntést hozniuk. Az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése szerint Magyarországon a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. A Kúriának sajtóérdeklődés alapján nem, kizárólag az elé kerülő konkrét jogorvoslati ügyekben van hatásköre eljárni és jogi álláspontot kialakítani”.

Ezek nem bátor, csak normális szövegek. És éppen ezért válnak vádlóvá. Az abszolutizmus legnagyobb ellensége a normalitás. Az, hogy valaki higgadtan kimondja: itt nem te döntesz. Itt van egy szabály. Itt van egy határ. Itt van valami, ami nem a te fényedből él.

A Napkirály azonban nem kíván várni. Az abszolutizmus türelmetlen. Ezért szeret rendeletekkel kormányozni. Ezért nem bírja elviselni a pereket. Ezért idegesíti a bíró. Mert a bíró időt, vagy éppen normakontrollt kér. Meghallgat, mérlegel, indokol. És az idő veszélyes. Az idő alatt gondolatok keletkeznek. Az idő alatt a hatalom veszít a súlyából. Az idő alatt ellenállás támadhat.

A történelem már sok mindent látott. Olyat azonban, hogy a végrehajtó hatalom rendeletben utasít bíróságokat ítélkezésre, vagy a kormány ellen folyó perek megszüntetésére, illetve könnyedén átlép a visszamenőleges törvénykezés egyfajta justizmordot megvalósító tilalmán, a háború, illetve az ’56-os forradalom után működő népbíróságok óta nem volt példa.

A Napkirályról most újabb ruhadarab hullt le.

Maradt-e még rajta valami, vagy mindenki látja-e már, hogy a Napkirály meztelen?

Mi kell még ahhoz, hogy mindenki (be)lássa, hogy a Napkirály meztelen?

Butola Zoltán

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.