A Slavic Networks X-bejegyzése közben arra hívja fel a figyelmet, hogy az előzmények ismeretében borítékolható volt az újabb balhé. A poszt úgy fogalmaz, hogy miközben Brüsszel „értékekről” és „integrációról” oktatja Kelet-Európát, Párizs vasárnap este egy bukott állam képét mutatta.
Ami sportünneplésnek indult, órákon át tartó rendbontássá vált: megbénult a forgalom, rendőri beavatkozások történtek, könnygázt vetettek be, menekülő tömegek rohantak – Franciaország szimbolikus szívében. Nem Varsóban. Nem Budapesten. Nem Belgrádban. Párizsban. Az Európai Unió kirakatfővárosában.
(…) A portál szerint az egyik legkényelmetlenebb tény, hogy Franciaország ma emberek millióinak ad otthont, akik érzelmileg erősebben kötődnek Afrikához, mint Európához – ezt a vasárnap este ismét bebizonyította.
Legyünk egyértelműek: ez nem a Balkán. Ez nem Lengyelország. Ez nem Magyarország. Ez Franciaország. Az EU magja. »Mintademokrácia«. És mégis, Párizs úgy nézett ki, mint egy kijárási tilalom alatt álló város. (Mandiner)
Egészen érdekes, hogy egy szinte senki által nem követett platform bejegyzését úgy értékelte a Mandiner, mintha legalábbis egy milliók által olvasott, elismert lap lenne. Nem a Le Monde vagy a Le Parisien címlapján megjelent szörnyűségről van szó, hanem az abszolút jelentéktelen Slavic Networksön, amely úgy festette le Párizst, miután Szenegál Marokkót legyőzve megnyerte az Afrika-kupa döntőjét, mintha legalábbis tömeggyilkosságok történtek volna a francia fővárosban. Bár lehet, hogy voltak valóban súlyosabb rendbontások is, de a riogatáshoz képest amit látni lehetett az az, hogy a szenegáli bevándorlók – akik ma már francia állampolgárok, még ha bevándorlók gyermekeiként születettek is -, ünnepelnek az utcán, miután egy kaotikus mérkőzést követően Szenegálnak a döntőben sikerül felülkerekednie Marokkón, ami komoly fegyvertény nem sokkal a marokkói világbajnokság előtt. Szenegál persze mindig is ismert volt a futballtudásáról, azonban utoljára évekkel ezelőtt tudtak Afrika-kupát nyerni.
De térjünk vissza arra, hogy egy marginális oldal bejegyzése szerint – amelyhez a Mandiner is hozzátette a maga apokalipszist vizionáló részét – ma Franciaországban az emberek érzelmileg jobban kötődnek Afrikához, mint Európához. Ez nyilván nincs így, de ha így is lenne, ténykérdés, hogy 1960-as függetlenedéséig Szenegál francia gyarmat volt, következésképpen annyira talán nem meglepő, hogy az egykori gyarmatról komoly számban költöztek át Franciaországba szenegáliak. Mint ahogy Algériából vagy más volt francia gyarmatról is sokan érkeztek Franciaországba. Igen, Szenegálból is természetesen, ahol igen sokan beszélnek a mai napig is franciául, hiszen az ország hivatalos nyelve a francia. Értem, hogy nem tegnap veszítette el Franciaország Szenegált, az egykori gyarmatát, de azért nem is évszázadokkal korábban történt ez, tehát fene se érti, mi abban a hír, hogy Párizsban szenegáliak ünnepelték az Afrika-kupában aratott győzelmet.
Az, hogy szélsőségesen brutális lett volna az ünneplés, olyannyira nem igaz, hogy azt egyetlen komolyan vehető, jegyzett médiaorgánum hírfolyam sem támasztja alá. Miközben tényszerűen láttunk már olyat, hogy egy világbajnokságot megnyerő csapat hazájában konkrétan halálos áldozatai voltak az ünneplésnek. Argentínában például, amely ország nem elsősorban arról híres, hogy számtalan afrikai bevándorlónak adna otthont, halálos áldozatok voltak országszerte. Legalább két halott volt és öten kómába kerültek. Az olaszoknál a 2021-es Eb-döntő megnyerését követően (a Covid-járvány miatt egy évvel elhalasztották a tornát) szintén meghalt egy ember, és többen súlyosan megsebesültek. Persze rá lehet fogni az olaszokra is, hogy bőven befogadtak ők is menekülteket és gazdasági bevándorlókat is, de vélhetően nem ők randalíroztak a vb-győzelmet követően. Az emberek, különösen a szurkolók egész egyszerűen szeretnek és szoktak is ünnepelni, ha a csapatuk megnyer egy fontos világversenyt, ez alól mi sem vagyunk kivételek. Márpedig a történelem során volt már számtalan olyan ünneplés, amely halálos áldozatokkal járt.
Ehhez viszont nem kell bevándorlónak vagy afrikainak lenni, hiszen egyik nemzet sem agresszívabb a másiknál. Egy ilyen ünneplés során sokan ittas állapotba kerülnek, ami azt is jelenti, hogy olyan döntéseket hoznak, amelyeket vélhetően józanul soha nem hoztak volna meg. Ennek sajnos néha halálos áldozatai is vannak, viszont ez egyáltalán nem korlátozódik sem egy népcsoportra, sem pedig egy kontinensre. Aki látta a 2021-es Eb-döntőről készült dokumentumfilmet, az tudhatja, hogy csak a csodának köszönhető – és annak, hogy nem Anglia nyerte azt a döntőt az olaszokkal szemben -, hogy nem volt több tucat, ha nem több száz halálos áldozata, hiszen az angol szurkolók konkrétan megrohamozták a stadiont, és a biztonságiaknak esélyük nem volt arra, hogy feltartóztassák a jegy nélkül érkező szurkolókat. Pedig britekről van szó, akik elviekben civilizáltak, európaiak, és nincs a vérükben a rendbontás, nemde? Ez is tökéletesen bizonyítja, hogy egy-egy sporteseményre kilátogató, vagy azt ünneplő szurkolók tudnak hülyén, azaz erőszakos módon viselkedni, aminek néha megvannak a súlyos következményei. Ez a valóság, ezen nincs mit szépíteni, viszont aki azt gondolja, hogy mondjuk egy lengyel vagy szerb Eb-győzelmet követően nem válna pokollá a lengyel vagy a szerb főváros, az óriásit téved. A propagandisták persze letudták a napi migránsozást, hanyatlónyugatozást, háborúsövezetezést, jár a fültősimogatás, lehet a kasszához fáradni.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.