VENDÉG

Szebbik arcát mutatta Debrecen -170 vendég a karácsony másnapi ételosztáson

Szalonna | Ma | 17:33

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,778,235 forint, még hiányzik 1,221,765 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

„Aki szegény, az a legszegényebb:

nem csak az ág, – a törvény is lehúzza.

Isten felel a helytartóiért.

Farkas hoz törvényt, hogy ne jusson puszta

föld se, aludni…legfeljebb Szenteste, egy adag

leves. Miféle emberek állnak isten helyére,

hogy másnak lassú halált szabjanak?”

/Részlet Balla Zsófia: Szegények karácsonya című verséből/

Karácsony másnapja, reggel 09.00-órakor Debrecenben, a Petőfi téren mínusz 4 fok. Szerencsére a szél nem fúj, és még a nap is kisütött. A debreceniek többsége talán még az előző napi bejgli evés fáradalmait piheni ki, erőt gyűjtve a további ünnephez.

Van azonban egy másik, egy „láthatatlan” Debrecen is.

A „láthatatlan” debreceniek karácsony másnapján már kora reggel a Petőfi téren gyülekeztek. A Kéretlen Figyelem Debreceni Nők Közéleti Egyesülete idén már 16. alkalommal hívta őket karácsonyi vendégségbe. A hivatalos jótékonykodásnak – többnyire ugye közpénzből – már vége van, a „szeretetből” is megárt a sok/k/, egy év múlva újra kezdődik.

Valljuk meg, a civileken kívül senkit sem érdekel igazán, hogy még legalább három napig a szegények csak az ingyenes ételosztásokon juthatnak meleg ételhez, egy jó szóhoz. „Aki szegény, az meg is érdemli” – ez az örökbecsű klasszikus az elmúlt több mint 15 év talán legnagyobb szégyene, pedig sok volt. (Nézzék el a kicsinyke átfogalmazást).

A Petőfi téren a sor egyre nőtt, egyre többen érkeztek. Felnőttek, gyermekek, idősebbek, középkorúak. Többségük kisnyugdíjas, és nagycsaládos. Őket roppantja meg legjobban az ünnep, hiszen a mezei hétköznapokon is gyakran nélkülöznek.

Karácsony – úgy mondják – a szeretet ünnepe. De vajon miért csak pár napig tart ez a szeretet? Miért nem lehet csak úgy szeretni az év minden napján? Miért nem működik a szociális ellátórendszer, miért bűn napjaink Magyarországán szegénynek lenni?

Azt tapasztaljuk, hogy évről, évre egyre több gyermek érkezik szüleivel az ételosztásainkra, mind több gyermek éhezik, így ünnepekkor sem jut meleg étel az otthoni asztalokra. Sokszor, talán még a száraz kenyérnek is örülnek.

A nap végére mintegy 170 vendégünk lakhatott jól, s indulhatott haza ételekkel felpakolva. Gondoltunk a gyermekekre is. Minden gyermek – több mint ötvenen – kapott karácsonyi ajándékot, mellé csokit, nekik készített süteményt. Ők – szerencsére – nem tudják, hogy a saját, család-, és gyermekbarátnak mondott kormányuk számára nem is léteznek, az ő sorsuk már a születésükkor eldőlt. Napjainkban szemernyi esélyük sincs arra, hogy boldogabb, szebb életük legyen mint a szüleiknek. Ma hazánkban, aki szegénységbe, nyomorba születik, többnyire ott is marad.

„Szebbik arcát mutatta Debrecen”-adtuk a címet a közleményünknek. Mielőtt bárki félreérti, nem a város vezetését magasztaltuk fel. Ők a szlogenek gyártásán kívül – szerintünk – nem sokat tesznek a társadalom peremén élőkért.

A civil kurázsi azonban él Debrecenben is. A város polgárai minden eddiginél többen hoztak ki a térre karácsonyi adományokat: halászlé, sütemények, szaloncukor, joghurt, pizza, forró tea, játékok, csoki, és még sok minden. Szinte percenként érkezett egy debreceni polgár, felpakolva. Voltak köztük akik minden alkalommal hoznak adományt, volt, aki már tavaly karácsonykor is gazdagította a választékot. Tették mindezt szerényen, névtelenül, köszönetet sem várva. Nagyszerű, igazi szívemberek. Titkon abban reménykedtünk, hogy a város szociális területért felelős alpolgármestere is megtiszteli a sorban állókat, és a saját zsebből fizetve némi adományt hoz, ha már féléve nem válaszol meghívásunkra.

Mindenkinek hálásak vagyunk, nagyon köszönjük az adományokat. Külön is köszönjük a Fornetti támogatását, amellyel gazdagították a választékot. Köszönjük a hajdúsámsoni Mignon Cukrászda tulajdonosának a sok-sok finom sütit. Köszönjük Katika egész éves munkáját, a pékségek segítségét.

Közösségünk megválasztotta a 2025-ös esztendő debreceni szívembereit is. Mindannyian egyetértettünk abban, hogy erre a tiszteletbeli címre az az ismeretlen debreceni család a legméltóbb, amely minden ételosztásunkra pizzát hoz a gyermekeknek. Teszik ezt név nélkül, teljesen önzetlenül, emberségből, szeretetből. Fejet hajtunk előttünk.

Az egyesület legközelebb 2026. január 25.-én várja vendégeit meleg étellel, jó szóval, szeretettel.

Az általunk tisztelt Ferenc pápa gondolatait ajánljuk mindenkinek a figyelmébe:

„Isten nem palotát választott, hogy eljöjjön a világra, hanem jászolt. Nem a hatalmasok csodálatát kereste, hanem az alázatosok előtt mutatta meg magát: a pásztorok, a szegények, a társadalom peremén élők előtt”

Debrecen, 2025. december 26

Tisztelettel

Tukoráné Kádár Ibolya

az egyesület vezetője

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

VENDÉG

Szebbik arcát mutatta Debrecen -170 vendég a karácsony másnapi ételosztáson

Iratkozz fel most!

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY