NEHAZUGGY

Ha már a bántalmazó szörnyetegektől, a gazdasági lecsúszástól és saját magától nem sikerült megvédeni a magyarokat

Molnár Bálint | Ma | 19:06

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,542,816 forint, még hiányzik 1,457,184 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Ünnepli magát rendületlenül az illiberális nihilizmus és moszkovita korrupció európai DNS-e a háborús EU-csúcs után, és kétségem nincs afelől, hogy el is hiszi, amit hazudik: hogy ő hárította el a magyargyűlölő szlovák és a szintén nem minden gyanú fölött álló cseh haverjával összekapaszkodva Európa háborúba sodródásának veszélyét.

Meggyőződésem, hogy meggyőződése: ő intézte el, hogy Oroszország ne támadja meg az Európai Uniót (amely potenciális támadást minden páratlan napon baromságnak szokott nevezni), mert megvédte az orosz vagyont azoktól, akiket ő Putyin gazdához hasonlóan európaiaknak nevez. Abban természetesen igaza van, hogy ahol ő áll, ül, fekszik, toporzékol és rázza az öklét, az nem Európa, annak semmi köze az európaisághoz. A lemez tehát az, hogy Európa nem sodródik háborúba, bár ez nem minden, legalább ennyire fontos, hogy a magyar családokat megvédte attól, hogy 1000 milliárd forintnyi teher landoljon a nyakukban csak azért, mert az ukránok még mindig nem hajoltak meg az orosz háborús bűnös előtt, még mindig védik a hazájukat, még mindig küzdenek, és ez a küzdelem Európa biztonsága szempontjából egyáltalán nem közömbös, az EURÓPAI többség ezért támogatandónak tartja.

Nem mellesleg az egyik következménye annak, hogy az ukránok Orbán és pajtásai moszkovita aknamunkája ellenére sem tűzték még ki a fehér zászlót, ahogy Orbán Balázs tenné, nem más, mint hogy a minden körülmények között megbízható, szavatartó, a véreskezű önmagát valamiféle erkölcsi világítótoronynak képzelő, az európaiakat disznóknak nevező háborús agresszor nem költözött be még a magyar családok szomszédságába. Orbán Viktor azonban láthatóan egyáltalán nem zavarná, ha Putyin elvtárs a szomszédja lenne, kitágult orrcimpákkal, vérben forgó vizenyős szemekkel, eltorzult fejjel, sebes szájjal vicsorog, hogy ő megmentette a gyerekeinket és az unokáinkat az ukrán hadikölcsöntől, és már felkészült a nyugati devizatartalékok kimenekítésére is. Abból kiindulva, hogy miket delirált a Brüsszelbe maga után hurcolt cselédkegyenceinek (az ukrajnai háború ügyében „nem világos, hogy ki támadott meg kit” (!!!), nagyobb politikai teljesítménnyel kell előállni, mint Horthy vagy Tisza, nehogy háborúba sodródjunk, pedig hát pár bekezdéssel feljebb éppen megmenekültünk a háborús veszélytől, az EU-ból való kilépés pedig MINDIG terítéken van, csak még nem értünk oda), nem elképzelhetetlen, hogy Moszkvában lesznek elhelyezve ezek a devizatartalékok. Vagy Hatvanpusztán a könyvespolcba épített titkos lépcső helyén.

Hosszasan lehetne értekezni arról, hogy mikor kivel beszélte meg az EU-ból való kilépés permanens aktualitását, vagy hogy ugyan mit jelenthet az, hogy a több százezer zsidó honfitársunk haláláért felelős, fehér lovon kormányzó úr politikai teljesítményét hogyan óhajtja túlszárnyalni az országa sorsát nem Európa, hanem Oroszország érdekeihez igazító gyáva utcai harcos, de hagyjuk ezt most, maradjunk a számok és a tények talaján. Ha már Orbán megint a maga bubek módján győzte le Brüsszelt, csak éppen annyira, hogy továbbra is harcolni tudjon, hiszen az oroszok érdekében folytatott EU-ellenes szabadságharcán, a politikai ellenfeléről gyártott hazugságlexikonokon, valamint a hitel hitelének a hiteléből Magyarország jövőjét megpecsételő választási szavazatvásárláson kívül semmi nincs, amivel nyomulni tudna.

Az azonnali háborús veszélyt sikerült elhárítanunk. Nem hagytuk, hogy az orosz vagyon felhasználásával Európa hadüzenetet küldjön Oroszországnak. Ez a terv háborúba sodorta volna Európát, és 1000 milliárd forint terhet rótt volna Magyarországra. Ettől sikerült megvédenünk a magyar családokat. (…) mentesítettük a gyerekeinket és az unokáinkat ennek a hatalmas, 90 milliárd eurós hitelnek a terheitől. A hadikölcsön Magyarországra eső összege több mint 400 milliárd forint lett volna. (…) A békét és azt, hogy a magyarok pénzét ne küldjék Ukrajnába, csak egy nemzeti kormány tudja garantálni. Ha brüsszeli kormány van Magyarországon, akkor háborúba viszik Magyarországot, és minden pénzt Ukrajna támogatására fognak költeni. Ezt nem hagyhatjuk!

Nem azt kérdezem, hogy egy ún. nemzeti kormány feje hogyan tud összehajolni a magyarokat gyűlölő Robert Dekrétum Ficóval, és azt se kérdezem, hogy egy ún. nemzet kormány minisztere hogyan szlovákozhat le egy felvidéki magyart, aki nem fideszes, mert pontosan tudom: pont ugyanúgy, ahogy a magyar katonák sírjára hugyozó magyargyűlölő román George Simiont is felszopta egy választási küzdelem kellős közepén. Azt se kérdezem, hogy ha sikerült megvédeni az orosz vagyont az európaiaktól, akkor miért olyan dühös Moszkva az Ukrajnának szánt finanszírozási csomag miatt, miért óbégatják, Orbán Viktor orosz hangján, hogy az uniós vezetők háborús uszítók. Nyilván azért, mert Moszkva európai ügynökei ide vagy oda, az Európai Unió nem hagyta cserben Ukrajnát: a 90 milliárd eurós hitel a befagyasztott orosz vagyonok felhasználásának elnapolásától függetlenül él, az Európai Unió pedig fenntartja a jogot, hogy a befagyasztott orosz vagyont használja, és folytatják a munkát ezzel kapcsolatban. Moszkva számára szar ügy, hogy Ukrajna megkapja a támogatást, pedig mindent elkövettek azért, hogy Kijev magára maradjon. Orbán is mindent megtett érte, de a győzelmi jelentésével szemben annyi történt, hogy a döntést nélküle is meghozták. Magyarország kimaradt a hitelfelvételből, nem vállal semmilyen kockázatot, ami azért is van, mert Orbánnak nincs mivel kampányolni (a gyermekvédelemmel, a demográfiai fellendüléssel, a gazdasági repülőrajttal, az amerikai haverja által 24 óra alatt kitört világbékével nem tud), viszont semmiképpen nem bukhat meg áprilisban. Úgyhogy most ezt árulja, hátha ez marad meg a karácsonyi asztal mellett a magyaroknak: hogy az 1000, illetve a 400 milliárdos tehertől megvédte őket. Ha már a pedofiloktól, bestiálisan agresszív szörnyetegektől, a gazdasági lecsúszástól és saját magától nem sikerült.

Csak a fenti nagyságrendek összehasonlíthatósága miatt, hogy értsük, mekkorát győzött Orbán Brüsszelben. December első hetéig a magyarok közel 292 milliárd forintot buktak azon a menekültügyi gigabírságon, amit azért kapott a nyakába az ország, mert Orbán nem hajlandó betartani a mindenkire vonatkozó uniós szabályokat. Ebben nincs benne annak az ügyvédi irodának a ki tudja, hány százmillió forintos honoráriuma, amelyik hajlandó volt szemfényvesztésileg beperelni a jogerős ítéletet meghozó bíróságot. Holott pontosan lehet tudni, hogy az egész akció bukásra van ítélve. És ez csak a büntetés azért, mert Orbán Moszkva, Peking és Washington szolgája óhajt lenni, nem pedig Brüsszel szövetségese. Ehhez a napról napra duzzadó összeghez jön hozzá, hogy december 31-én garantáltan megy a levesbe 400 milliárd forint uniós ingyenpénz, amitől azért esik el végleg az ország, mert Orbán Viktor már csak papíron európai. Csak ez a két összeg közel 700 milliárd forint, és ebben nincs benne az összes többi uniós támogatás, amit természetesen azért hagynak elégni, mert Moszkva csahosának büdösek az EU jogállamisági normái, miközben a korrupcióhoz betegesen vonzódik. Nem azt kérdezem, hogy hány decibelen hörögne, ha ezt egy másik miniszterelnök játszaná el az országgal, hogy lángokban állna-e már az MTVA székháza, hanem azt mondom, hogy és ezek után kérdezi meg a szaros szájú kegyence, akit magával hurcolt Brüsszelbe, hogy megéri az Európai Unióban maradni.

Szóval jól megvédte a magyar családokat, kár, hogy amennyivel megvédi őket, annak a sokszorosával lehúzza, és akkor a pillanat megnyerése érdekében feláldozott hosszú távú nemzeti érdekről, a stratégiai sötét oldalon állásról nem szóltam. Hogy Moszkva közel négy éve tartó háborúja során már odáig süllyedt, hogy számára az sem világos, hogy ki támadott meg kit az orosz-ukrán háborúban, azt jelzi, hogy bebaszott az állampártnak a gyermekvédelem szétverése. Helyesen. Éppen ideje, hogy mindenféle háborús bűnösök és nagypályás gazemberek önjelölt lábtörlőjét végre azért vonja felelősségre a hülyének nézett népe, amit velük és a gyerekeikkel, és mások gyerekeivel művelt, akiknek azt hazudta, hogy megvédi őket. Ha tudta, mi folyik a gyermekvédelemben, azért. Ha nem tudta, akkor azért.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!