Szó sincs honvédő háborúról. Kezdettől fogva proxyháborúról van szó, amit Ukrajna területén vív a balliberális globalista pénzhatalom az oroszok ellen. Céljuk Oroszország meggyengítése, majd szétdarabolása annak érdekében, hogy ne tanúsíthasson ellenállást, amikor megfosztják az energia- és nyersanyagkincsei fölött gyakorolt hatalmától.
A nemzetközi globalista pénzhatalom rájött, hogy amennyiben kereskedelmi úton jut hozzá az említett orosz forrásokhoz, az számára veszélyes módon megerősíti a hatalmas országot. Ezért újból az erőszakot választotta, mint már annyiszor a történelem során.
Gajdics Ottó ügyesen leírta, hogy az oroszok ellen vívják a háborút ukrán földön a balliberális, globalista pénzhatalmak. Oroszország ott sem volt, pontosabban ott volt, de nem ők kezdték ezt az egészet. Kár, hogy a világ lakosságának nagy része az ukránokkal van és azt látja, hogy az ukránok erejükön felül próbálnak ellenállni az orosz támadásnak, amelyet az ukránok nem provokáltak ki. Ennek ellenére vélekednek úgy egyesek, hogy ez a háború vagy az ukránok, vagy a balliberális pénzemberek miatt tört ki és az oroszoknak nem volt más választásuk, hiszen fenyegették őket. Ekkora baromságot még Donald Trump sem nagyon mer kimondani, noha lehet, hogy egy napon még ennek is eljön az ideje, hiszen lényegében már most is olyan „ajánlatot” kínált fel Zelenszkijnek, amely lényegében az ukrán szuverenitás feladásával lenne egyenlő és azzal, hogy elismernék; az oroszok nyerték a háborút.
Gajdics arról hadovál, hogy az európai vezetés egy harmadik világháború kitörését kockáztatja azzal, hogy nem csatlakozik Donald Trumphoz és a béketervéhez. Véleményem szerint viszont Európa egésze szeretné, hogy végre béke legyen, de nem úgy, hogy meghajolunk az oroszok előtt. Emiatt ugyanis vérszemet kapnának, amit nem engedhet meg magának Európa. Az, hogy ez Donald Trumpot nem érdekli, az legyen az ő baja, viszont sokkal fontosabb az, hogy mit gondol erről Európa vezetése, mint az, hogy Donald Trump kinyilatkoztatja a véleményét. Oroszországnak meg kell tanítani, hogy nem támadhatnak meg csak úgy egy szuverén országot anélkül, hogy annak valamiféle negatív következménye lenne. Elfogadhatatlan az, hogy több százezer ember lemészárlását követően még az oroszok tehessenek úgy, mintha győztek volna. Persze megértem én, hogy Trump minél előbb békét akar, bármi áron, de ennek véleményem szerint nem most jött el az ideje. Az európai vezetés megpróbál egy eltérő alternatívát ajánlani az ukrán vezetésnek, amely ha elég erős, akár akár a kukába küldheti Trump korábbi ajánlatát, amely inkább ért fel egy fenyegetéssel vagy paranccsal, mint sem valódi béketervvel.
Hogy az úgynevezett háttérhatalmaknak is érdekei fűződnek a háborúhoz, az eddig sem volt vita tárgya, noha nem értem, hogy mégis honnan érkezik a balliberális elgondolás ezzel kapcsolatosan, hiszen a milliárdosok nem éppen arról ismertek, hogy szocialisták lennének, pláne, hogy liberálisak. De ezen túllépve azért érdemes elgondolkodni azon, hogy vajon az amerikai cégeknek nem fűződik-e érdeke ahhoz, hogy Trump írasson alá egy békemegállapodást Zelenszkijjel? Elvégre Trump csak azt követően volt hajlandó támogatni az ukrán vezetést katonailag, hogy rábírta Zelenszkijt arra, hogy aláírja a ritka földfémekkel kapcsolatosan szerződést, amelynek eredményeként az amerikai kormány komoly pénzekhez juthat idővel. Ehhez képest az európai országok nem kérnek pénzt cserébe a támogatásukért, hiszen pontosan tudják, hogy Európa békéje függ attól, hogy hol állnak meg az orosz csapatok. Nekünk valóban fontos Ukrajna védelme, ellentétben az amerikai kormánnyal, amely csupán pénzt lát az egészben, semmi mást.
Akkor viszont ennek megfelelően kellene kezelni a helyzetet és nem úgy viselkedni, mintha az EU lenne felelős azért, mert még mindig nem ért véget a háború. Persze nyilván nem akarja senki sem azt, hogy a konfliktus kiterjedjen Európa egészére, de azzal nem sokat segítünk a helyzeten, hogy országszerte sátrakban azért szurkolunk, hogy legyen már béke. Ezzel az erővel imaláncot is létre lehetne hozni, mint ahogy megtették ezt annak idején. Körülbelül ugyanolyan hatékony a kettő. Ezzel szemben az, hogy az európai nemzetek vezetői egyeztetnek az ukrán vezetéssel és megpróbálnak valamiféle megoldást kidolgozni annak érdekében, hogy le lehessen győzni az orosz hadsereget, igenis hatékony lehet. Idővel legalábbis, hiszen már évek óta tart a háború és nem úgy néz ki, hogy egyhamar véget érne. Ennek oka viszont nem a balliberális globalista pénzhatalom hanem az, hogy Vlagyimir Putyin nem kívánja feladni azon álmát, hogy újra létrehozza a Szovjetuniót. Ő nem fog megfutamodni és ha kell, akkor a fél orosz nemzetet feláldozza ennek érdekében, hiszen olyan nincs, hogy vesztesként futamodjon meg. A gond viszont az, hogy Donald Trump legutóbbi kommunikációja abban erősítette meg Putyint, hogy van lehetőség arra, hogy győztesként zárják le a háborút. Márpedig ez borzasztóan veszélyes lenne a jövőre nézve, hiszen elég csak megnézni, hogy az oroszok folyamatosan provokálnak, már egyre több európai országban is. Imádkozhatnak tehát a békéért a fideszes propagandisták, de hogy annak nem lesz semmiféle eredménye, abban egészen biztos vagyok.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.