Az olasz fiatalok nem akarnak háborúba menni – áll a vasarnap.hu nevű KDNP-s pártlap címében. A cikk alapját egy friss olasz felmérés adta, amely azt állapította meg, hogy a fiatalok jelenleg leginkább a háborútól tartanak. Véleményem szerint ez a megállapítás nem túl meglepő, mivel az orosz agressziónak köszönhetően azzal van teli a sajtó hónapok óta, hogy Európa fegyverkezésbe kezdett, mivel nem lehetünk biztosak abban, hogy az oroszok számára elegendő lesz Ukrajna megtámadása. Az oroszokkal határos országok jó része komoly pénzeket csoportosított át arra az esetre, ha úgy gondolná Vlagyimir Putyin, hogy eljött az ideje annak, hogy ne csak tesztelgesse a különböző európai országok védelmét, hanem konkrétan támadást is indítson ellenük. Ha egy évvel ezelőtt kérdeztek volna meg arról, hogy mit gondolok egy harmadik világháború kitörésének az esélyeiről, akkor igen alacsonyra tettem volna annak lehetőségét. Viszont ha most kérdeznének meg, akkor jóval magasabb lenne az esélye, noha ott azért nem tartok, hogy egy háború kirobbanását tartanám jelen korunk legkomolyabb problémájának.
Véleményem szerint a klímaváltozás egy borzasztóan fontos történet, mivel nem csak rövid, de hosszútávú hatásai is lesznek, amelyek gyermekeink, unokáink életét is befolyásolni fogják. Valamint a megélhetési válságot is fontos problémának tartom, mivel egyre kevésbé elérhetőek sokak számára a megfizethető lakások, illetve az árak – szinte mindennek az ára – az egekbe emelkedett, ezért a mostani generációnak komoly akadályokat kell leküzdeniük azért, hogy normális életet élhessenek. Viszont ha már az oroszokkal kapcsolatosan próbál valaki veszélyekre figyelmeztetni, akkor érdemes azzal foglalkozni, hogy az oroszok miként próbálják befolyásolni más országok választásait. Külső beavatkozások sokaságára volt példa az elmúlt években, amely beavatkozások nem igazán csökkennek. Ez egy valós probléma, amire megoldást kellene találni, hiszen odáig fajultak ezek a már nem csak kísérletek, hogy Romániában például meg kellett semmisíteni a választási eredményeket. Persze államfőről volt szó, akinek kisebb a beleszólása az ország ügyeibe, de még így is egy igen komoly esetről beszélünk.
Az olaszok viszont valamiért a konkrét háború kitörésétől tartanak, amely lehet egyébként a helyi oroszok által is befolyásolt média „tájékoztatásának” az eredménye is. Háborús pszichózisban élünk ugyanis – a Fidesz éppen erre építi a választási kampányát -, amely sokakban félelmet keltett, érthető módon. Viszont nem értem, hogy miért meglepő a felmérés eredménye, miszerint az olaszok nem akarnak háborúba menni? Ki akar háborúba menni? Nincs az a barom, aki szívesen hal meg a hazájáért, hiszen mindenki békességben és jólétben kíván létezni. Persze ha menni kell, akkor menni kell, de igen kevesen vannak olyanok, akik mosollyal az arcukon vonulnak be a hadseregbe, hiszen a XXI-ik században sikerült végre azt elérnünk – legalábbis az EU-n belül -, hogy nem a másik megölésével próbálunk területeket szerezni és nem az a fontos, hogy ki rendelkezik nagyobb területtel. Vannak persze konfliktusok bizonyos országok, vagy népek között, de ez a második világháború óta nem fajult odáig, hogy két ország egymásnak menjen az EU területén. Ezt pedig fontos lenne megtartani, mivel nem hiszem, hogy van olyan ország, ahol a fenti felmérés eredménye másként nézne ki.
Senki sem akar meghalni egy idióta kormány döntései miatt. Nehogy azt higgye bárki is, hogy az oroszok között nincsenek sokan olyanok, akiket a háború elején megvezettek, vagy olyanok, akik úgy vélték, nincs más választásuk. Persze vannak olyan nacionalisták, akik szívesen ragadnak fegyvert a népük érdekében, de úgy vélem, hogy a többség vagy nem tudja, hogy miért harcol, vagy úgy érzi, nem volt más opció előtte. Az ukránok helyzete nyilván más, hiszen ők egy megtámadott ország, amely vagy fegyvert ragadott és megpróbálta megvédeni a hazáját, vagy feltette a kezét és búcsút mondott a szabadságának. Az ukránok előtt nem volt valódi lehetőség, ezért a védekezést választották, még ha nem is örömükben. Az olaszokat, franciákat, vagy épp a magyarokat viszont jelenleg nem fenyegeti valódi háborús veszély, noha azért érdemes nem félvállról venni az elmúlt évek történéseit. Viszont nem szabad rettegésben sem élni, hiszen annak csak még rosszabb követkeményei lesznek. Az oroszok fenyegetést jelentenek az európai békére, de azét még nem jött el a világvége és nem tartunk ott – szerintem -, hogy ez legyen jelenleg a legfontosabb probléma Európában. Persze megértem a különböző nemzetek fegyverkezését és azt is, hogy megpróbálják felkészíteni a lakosságot egy esetleges konfliktusra, de ez inkább elővigyázatosság, mint sem felkészülés a jövőre. Remélem, igazam lesz és hamarosan azzal szembesülünk majd, hogy úgymond hiába tanultuk meg azt, hogy hova érdemes bújni bombázások idején. Az viszont, hogy az EU haderőfejlesztésbe kezdett, véleményem szerint egy pozitív dolog, hiszen nem függhetünk többé az amerikai hadsereg segítségétől és jóindulatától, még akkor sem, ha a NATO szerződése szerint köteles segítséget nyújtani minden megtámadott országnak. Legyen inkább elrettentő ereje ennek a hadseregnek, hogy aztán soha ne kelljen a valóságban is használni.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.