NEHAZUGGY

Ez kevés lesz

Lázár Gergő | November 5, Szerda | 19:03

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 175,480 forint, még hiányzik 2,824,520 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Mi kimondhatjuk bátran: a telefontolvaj soha nem volt a mi emberünk.

Ám sajnos valamilyen tömeghipnózis vagy más, eddig ismeretlen pszichikai ráhatás miatt a nyelvi utalásokon túl sokkal egyértelműbb jeleket sem vesznek észre a nagy átverés áldozatai. Nem látják például, hogyan lepi el a Tisza holdudvarát a 2010-ben megbukott posztkommunista politikusok és álliberális volt SZDSZ-es értelmiségiek hada.

Gajdics Ottó bátor ember, úgyhogy kimondta: Magyar Péter soha nem volt az ő emberük. Noha Magyar a NER része volt és ezzel a Fidesz rendszerének haszonélvezője, de nem, ő soha nem volt a Fidesz embere. Persze most, hogy már nem az állampártnak dolgozik Magyar, hirtelen ellenséggé vált. Hirtelen ott sem volt. Olyan ez, mint az a Kövér László vagy Orbán Viktor, aki soha nem volt liberális. Szeretnék letagadni a múltjukat, de elég nehéz egy olyan korban, amikor már létezik az internet és a korábbi nyilatkozatok, fotók és videók visszakereshetőek. Magyar Péter igenis a rendszer tagja volt, amelynek a pedofil kegyelmi botrány folyományaként intett búcsút. Noha a botrány kirobbanását követően még arról beszélt, hogy ő nem fog pártot alapítani és nem kíván politikai pályára lépni, ezt mégis megtette, vélhetően valóban mások nyomására.

Ez persze egy feltételezés, de azért vélhetően van némi alapja. Emiatt persze lehet utálni Magyart, hiszen a NER kötelékéhez tartozott, nagy tisztelője volt Orbánnak, viszont az is igaz, hogy kevesen ismerik jobban a rendszer módszereit, mint éppen Magyar Péter. Pont ezért is lehet képes arra, hogy lerombolja azt, hiszen jelenleg ennél fontosabb feladata senkinek nincs a mai magyar politikában. Semmi értelme a demokrácia visszahozását, egy jogállam létrehozását hajkurászni addig, ameddig le nem romboljuk a NER-t. Azt a rendszert, amelyik a magyar nemzet testén, egyfajta kullancsként élősködik és szívja el az életerejét. Ezt a rendszert porig kell rombolni, majd azt követően lesz lehetőség arra, hogy létrehozzunk egy demokratikus Magyarországot. Nyilván óriási fegyvertény lenne, ha sikerülne felelősségre vonni mindazokat, akik a rendszer kiszolgálói és haszonélvezői voltak, de ezt tudjuk már a Gyurcsányt követő korszakból, hogy sok esetben inkább blöff, mint valóság. Persze soha ne mondd, hogy soha.

Térjünk viszont vissza arra, hogy számos elvtársához hasonlóan Gajdics is úgy érezte, hogy neki listáznia kell mindazokat, akik szembe mernek szállni a rendszerrel. Ez egy jogállamban törvénytelen lenne, bűncselekménynek minősülne, de nyilván emiatt Magyarországon nem kell izgulniuk mindazoknak, akik ellopott adatokat teregetnek. Látva azt, hogy egyre fogy a követőik száma, szemben a Tisza Párt támogatóinak növekedésével, a propagandista úr is arra vállalkozott, hogy megpróbálja meggyőzni a híveit arról, hogy ők az igaz keresztény, nemzeti, jobboldali magyarok, akik ezt az országot megmenthetik a nyugati fertőtől. Gajdics állítása szerint ők azok, akik ezért a hazáért tenni akarnak, ezért ha a választásokat esetlegesen elveszítik, akkor a hazugok győztek, mivel képesek voltak hülyére venni a valóban nemzeti érzelmű, patrióta szavazókat. Tehát ha vesztenek, akkor az nem azért következik majd be, mert szétlopták az országot és elérték, hogy az ország két részre szakadjon, hanem azért, mert a korábban nekik dolgozó Magyar Péter sikeresen átverte a szavazókat.

A kérdés már csak az, sikerül-e ezzel a hazugságáradattal egyetlen valóban nemzeti érzelmű, patrióta gondolkodású, keresztény, konzervatív választópolgárt átverni. Nő-e ettől az Orbán-fóbiások serege? Áprilisban kiderül.

Az embereknek nem Orbán-fóbiája van, hanem abból van elegük, hogy élhetetlenné vált az ország, és az Európai Unión belül lényegében a szamárpadba kerültünk. A nemzetközi megítélésünk a béka segge alatt van, bár ha a diktatúrákat nézzük, akkor az ő szemükben valóban jó alattvalók vagyunk. Kína és Oroszország vagy épp Azerbajdzsán is jó kapcsolatot ápol velünk, de ez már nem mondható el a nyugat-európai országok zöméről, amelyek nem mellesleg papíron a szövetségeseink. A V4-ből V1, majd V2 lett, amely most Babis visszatérésével talán háromra növekszik majd. Viszont a legjelentősebb, ma már Európa egyik motorjának tekinthető lengyelek egyhamar egészen biztosan nem csatlakoznak majd ehhez a tömbhöz, mivel ők az orosz-ukrán háború elejétől kezdve kiálltak az ukránokért, szemben mondjuk a magyar vagy a szlovák kormánnyal. És igaz, hogy létrejött a Patrióták pártcsaládja az Európa Parlamentben, de azért ennek is megvannak a határai. Úgy érzem, hogy Orbán Viktor úgymond kimaxolta a lehetőségeit, és eljutott oda, hogy innentől lejtmenet következik.

A támogatottsága persze nem csekély, de önmagához mérten a mélyponton van, és ki tudja, hogy ez a helyzet meddig romolhat számára. Ahogy ugyanis a jelenlegi helyzet áll, nem feltételezhető az, hogy hirtelen szavazók százezrei csatlakoznak majd hirtelen ahhoz a kormánypárthoz, amelyhez az utóbbi hónapokban szinte csak botrányok voltak köthetőek. A helyzet tehát valóban rossznak tűnik, viszont a szavazók ostorozásával nem fognak jobb helyzetbe kerülni Gajdicsék. Ha ezzel valamit elérhetnek, az pont az ellenkezője, ami véleményem szerint a kiszivárogtatásra és listázásra is ugyanúgy igaz. Csúnya ébredés lesz ez jövő áprilisban, de most már fél lábon is kivárom.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!