NEHAZUGGY

Ez történik, amikor a kormány és a nemzet érdekei nem esnek egybe

Molnár Bálint | November 2, Vasárnap | 18:58

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 21,296 forint, még hiányzik 2,978,704 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

• Nemzeti gyásznapot tartottak szombaton, november elsején Szerbiában az újvidéki vasútállomáson történt, 16 halálos áldozatot követelő tragédia első évfordulóján. Az Európai Unió szerbiai küldöttsége nyilatkozatot adott ki, amelyben legmélyebb részvétét és őszinte szolidaritását fejezte ki az újvidéki tragédiában érintett családokkal. A nyilatkozatot csak Magyarország nem írta alá. Ebben a nyilatkozatban többek között ez szerepel: az Európai Unió és tagállamai továbbra is rendíthetetlen partnerei maradnak Szerbiának. „Közös célunk, hogy segítsük Szerbiát az EU felé vezető úton párbeszéd, kölcsönös tisztelet és kézzelfogható előrelépés révén a kulcsfontosságú reformok terén – különösen a jogállamiság, a választás és a sajtószabadság területén –, amelyek elengedhetetlenek egy igazságosabb, biztonságosabb és ellenállóbb Szerbia megteremtéséhez”.

• Több magyarországi diák is szeretett volna csatlakozni szombaton az újvidéki tragédia évfordulójára szervezett megemlékezésekhez, azonban a szerb határőrök a zömüket nem engedte be az országba. Összesen harmincan terveztek átmenni, de csak 11-en tudtak bejutni Szerbiába. Órákat váratták őket, két lányt fehérneműre vetkőztettek, a legtöbbjüket visszafordították a szerb határőrök. Kaptak egy dokumentumot arról, hogy nemzetbiztonsági fenyegetést jelentenek a szerb államra, ezért nem mehetnek be.

Ha ezt a két hírt egymás alá, mellé rakjuk és rendelkezünk az értő olvasás képességével, akkor azért ökölbe szorul az amúgy valóban békepárti kezünk, és valahogy már megint Teleki Pál hullarablókkal kapcsolatos szavai ugranak be, amikor keressük és nem találjuk a világhírűen szuverén és kereszténypatrióta magyar diplomácia és államvezetés toporzékoló, asztalt borogató, tiltakozó közleményeit, nyilatkozatait. Amit találtunk, az nem reagálás, az béna, gyáva maszatolás, miszerint sem a szabadkai főkonzulátusra, sem a belgrádi nagykövetségre, sem a Külügyminisztériumhoz nem érkezett semmilyen panaszbejelentés magyar állampolgárok részéről, se a szerb hatóságok részéről, de majd ha ez változik, akkor természetesen megtesszük a szükséges lépéseket.

Tehát a szerb határőrök mindenféle indoklás nélkül, iszonyú hosszú tortúra után sem engedtek be magyar diákokat az ország területére, mindenféle magyarázat nélkül elvették tőlük a tulajdonukban lévő eszközöket, mint például a magyar csapat biztosítására szolgáló walkie-talkie-kat, valamint matricákat és kitűzőket, majd a kezükbe nyomtak egy fecnit, hogy nemzetbiztonsági fenyegetést jelentenek a Vucic-féle moszkovita diktátorkezdemény által vezetett országra, és se a külügyminiszternek, se magának az európai patriotizmus és szuverenitás zászlóshajójának szerepében tetszelgő, fűről és fáról propagandavideót és imázsfilmet forgató miniszterelnöknek nem éri el az ingerküszöbét a dolog, nincs tiltakozás, nincs felháborodás, amiért magyar diákokat vegzálnak a hatáskörükön minden jel szerint túlterjeszkedő szerb határőrök.

Jó, tudom, ezek kígyóvállú szarjancsik, nem pedig törő-zúzó, gyújtogató fociultrák, akik miatt fel szokása háborodni a teremfutballista mentalitású fideszes külügyminiszternek, ez nem a háborúpárti Donald Tusk lengyel miniszterelnök, aki talán nem teljesen alaptalanul veszi rossz néven, hogy a hazája börtön elől menekülő politikusbűnözői Budapesten, az EU legkorruptabb miniszterelnökének vendéglátását élvezik, hogy mindenszentek és csend ide vagy oda, el kell hajtani a büdös picsába, és rá kell kiabálni, hogy a magyarokat támadja. De mégis: ez nem annak az igazán felháborító izmozásnak a minősített esete, amikor tök mindegy, hogy éppen milyen nap van, egy magára valamit adó, az állampolgárai érdekeit, biztonságát, méltóságát megvédő kormány illetékese bekéreti azt a szerb nagykövetet, vagy legalább ő maga érdeklődi meg, hogy ezt így hogy?

Nem demagógia, cserébe mérhetetlenül felháborító. Bezzeg amikor a tűzijátékokat és pirotechnikai eszközöket gyújtó Fradi-szurkolók különvonatát nem engedik át az osztrák határon, akkor az felháborító, botrányos, elfogadhatatlan, az osztrák elnyomás időszakát idézi, és a nagykövet azonnali berendeléséért kiált. Aztán amikor néhány nappal később magyar diákok autóval, kisbuszokkal, távolsági busszal, mindenféle rendbontás, őrjöngés, törés-zúzás nélkül el akarnak jutni Újvidékre, hogy csatlakozzanak a szerb egyetemistákhoz, akik az éppen egy éve történt újvidéki vonatkatasztrófa miatt szerveztek békés, csendes megemlékezést a vajdasági városba, és fehérneműre vetkőztetik, minősíthetetlen módon vegzálják őket, akkor a gyávaság, a lábszag, a vérszegény maszatolás lengi körül a mindig harcias, mindenkit kioktató, nagypofájú magyar kormányt.

Ha a balhézó B-közép vélt vagy valós sérelmeiről van szó, akkor Szijjártó esze nélkül tépkedi a tollait, ráncolja a homlokát, konzulkommandót szervez, az egyik megrökönyödésből esik a másikba, forgatja a szemeit és a szőnyeg szélére állított nagykövetet egzecíroztatja, de magyar egyetemisták védelmére kelni, akiket fehérneműre vetkőztetve aláznak a szerb határon? Azt baromira nem bírja el a szerb-magyar barátság. Pontosabban a Vucic-Orbán barátságba az nem fér bele, hogy felelősségre vonjuk őket, amiért csúfot űznek a saját polgárainkból és olyasmivel vádolják őket, ami nyilvánvalóan aberráció. Vagy ezek a fiatalok nem elég magyarok? Őket minden magyarázat nélkül nemzetbiztonsági kockázatnak lehet minősíteni Szerbiában és meg lehet alázni? Miért is? Mert szolidárisak azokkal a családokkal, azokkal a kollégáikkal, akik a szeretteiket veszítették el a Vucic-féle gyilkos szerb állami korrupció miatt? Ez bűn? Láthatóan igen, és az a szörnyű, hogy nem pusztán a mezei szerb határőr szerint, hanem a Moszkva-csatlós magyar kormány szerint is, erről szól ez a külügyi szóvivő szájába adott böszme semmitmondás. Aminek az az üzenete, hogy semmiféle védelemre nem számíthatnak a magát nemzetinek csúfoló, de valójában elvtelen, mindenféle értéket megtagadó, mindenkivel csak azért is szembehelyezkedő Orbán-kormány részéről.

Nem létezik egyetlen olyan érték, elvi megfontolás, erkölcsi alapvetés, nem beszélve a magyar nemzeti érdekről, amivel megmagyarázható lenne, hogy Orbán és Szijjártó Magyarországa egyedüliként miért nem volt hajlandó aláírni ezt a részvétről és szolidaritásról szóló közös uniós nyilatkozatot. Nincs egyetlen félmondat ebben a nyilatkozatban, amit európai, civilizált kultúrország képviselője ne írhatna alá, egyetlen magyarázat van erre a sokadik szégyenteljes opponálására az Európai Uniónak. Ez pedig eléggé lesújtó, még ha újdonságnak semmiképpen nem nevezhető: a Moszkva-pártiság, az általános jogtiprás és a rendszerszintű korrupció közös nevezője, ami a regnáló magyar és szerb államvezetést összeköti. Emiatt nem lehetett aláírni ezt a nyilatkozatot SEM, meg azért sem, mert Orbán Viktornak egyetlen dolog számít, egyetlen dolog élteti, tökmindegy, hogy miről van szó, hogy szolgálja-e a magyarok érdekeit, vagy éppen romlásba, pusztulásba taszítja, netán kiírja az országot az európai kultúrkörből: hogy ellentmondhasson a többség, a szövetségesek álláspontjának. Mert ha így tesz, akkor róla beszélnek, figyelnek rá, számít, nem lehet megkerülni, és a korgó gyomrú hívei is látják, hogy mekkora nagy ember. Csak akkor lehet valaki, ha ellentmond mindenki másnak. Ha ő a homok a gépezetben, a bot a küllők között, a tüske a köröm alatt, a fing a liftben, a híg széklet a magas fűben.

A magyar egyetemisták meg majd legközelebb nem indulnak el Újvidékre, vagy ha igen akkor vagy fociultrának öltöznek, vagy legközelebb is kedvére csuklóztathatja, vegzálhatja és akár meztelenre is vetkőztetheti őket a mezei szerb határőr, Don Vétónak és a harci pitbulljának a legkisebb gondja is nagyobb ennél. Amúgy se érnek rá, most éppen a lengyel igazságszolgáltatás és a demokratikusan megválasztott lengyel kormány helyett kell eldönteniük, hogy ki bűnös és ki ártatlan Lengyelországban. Nekünk meg egy újabb szégyenteljes pillanat ez is, amiből ugyanaz következik, mint Orbánék Putyin-, azaz háborúpárti külpolitikájából és túl sok éve tartó rendeleti kormányzásából általában: a kormány és az ország, a nemzet érdekei nem esnek egybe. Mert ha egybeesnének, akkor Szijjártó az incidens nyilvánosságra kerülése utáni öt percben már posztolta volna, hogy bekérette a szerb nagykövetet, akitől magyarázatot követelt a magyar diákok minősíthetetlen vegzálására. (Amúgy ha nem értik az elvtársak, hogy a fiatalokat miért veszítette el a Fidesz végérvényesen, akkor ez egy kiváló magyarázat.)

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!