A 2106-os út Pencen keresztülhaladó szakasza nap mint nap óriási forgalmat bonyolít. A megnövekedett forgalom miatt elengedhetetlen volt egy gyalogátkelőhely kialakítása.
Az új zebra biztonságosabbá teszi az átkelést, különösen a kisgyermekes családok számára, akik bölcsődébe és óvodába menet rendszeresen használják.
Ez egy fontos lépés a település közlekedésbiztonságának javításában!
Kérem szépen, átadtak egy zebrát Pencen – egyes vélekedések szerint ugyan már két éve ott van a zebra, de ez mit is számít ugye -, amihez kivezényeltek 5 embert, plusz a fotóst, hogy egy két oszlop közé kifeszített szalagot átvágjanak. Nem nagyon van olyan civilizált ország a világon, ahol kivezényelnek egy csapat kretént, hogy mosolyogjanak ahhoz, hogy átvágnak egy szalagot. Már csak azért sem, mert végső soron ez a munkájuk, nem kellene, hogy hátbaveregessék őket azért, mert tették a dolgukat. Normális helyeken egy zebrát lefestenek és átadnak a forgalomnak bármiféle felhajtás és fotózkodás nélkül, hiszen abban semmi különleges sincs. Az nem egy több éves munka eredménye és még csak nem is arról van szó, hogy valami különleges megállapodásra lett volna hozzá szükség, vagy arról, hogy ez majd nagyban megváltoztatja az ott élők életét.
Elvégre Magyarországon a zebrán elég sűrűn szokás elütni az embert. Az első dolog, ami igazán feltűnhet az embernek, ha valamerre Nyugatra utazik Magyarországról az az, hogy a zebrára nem úgy lép le, hogy félti az életét és azt figyeli, hogy merre kell majd elugrania, ha valaki esetleg semmibe veszi az átkelőt, hanem konkrétan lelassítanak az autósok és átengedik az embert, ha látják, hogy a célja az átkelés. Spanyolországban szinte elő sem fordulhat az, hogy valaki ne lassítson le, ha gyalogos átkelőhöz érkezik, hiszen letépik a fejét is, ha nem követi a szabályokat. Emlékszem viszont arra, hogy évekkel ezelőtt Lengyelországban egy ismerősömet majdnem elgázolták a zebrán, mivel egy helyi barom úgy érezte, hogy nem lassítania kell akkor, amikor valaki átkel a zebrán, hanem gyorsítania. Még szerencse, hogy időben el tudtuk rántani őt az autó elől. A helyzet Magyarországon sem sokkal jobb, hiszen nem ritka az, hogy valaki megáll a zebra előtt – nyilván okkal -, majd valaki hátulról megelőzi és elüti a zebrán átkelő embert.
Ismerve a magyar néplelket, a kormány jobban tenné, ha lámpát is tenne ezekre az átkelőhelyekre, mivel sokszor életveszélyes az egyszerű átkelés is. Gondoljunk bele abba is, hogy fiatalon az ember még el tud ugrani, vagy fel tud futni a járdára, de idősebb, pláne betegebb korában már nem képes erre, ezért könnyen elüthetik. Egy picit mondjuk eltértem a témától, hiszen az átadás értelmetlenségéről volt itt szó elsősorban, amely olyan nagy hagyománynak örvend idehaza. Itthon tényleg mindent csinnadrattával adnak át, hiszen fotó kell, hogy készüljön arról, hogy bármi is végre lett hajtva. Az is csoda ugyanis, hogy nem lopták el a teljes költségvetést, annak csupán egy részét, a maradékból pedig épült valami. Megörökítendő tehát ez a tény, noha véleményem szerint nevetség tárgyává teszik saját magukat. Hiszen a politikus az emberek képviseletére esküdött fel, tehát arra, hogy munkájával a magyarok életét teszi könnyebbé és segíti. Ehhez hozzátartozik a lakóhelye szebbé tétele és az is, hogy karban tartsa az ott lévő infrastruktúrát. Aki viszont azt hinné, hogy egy zebra átadása a csúcsot jelentené, akkor óriásit téved.
Ugyanis több alkalommal is előfordult már az, hogy valaki konkrétan tiszteletdíjat vett fel azért, mert elvégezte a munkáját. Polgármesterek milliós extra juttatást szavaztak meg maguknak és vettek át azért, mert elmondásuk szerint jó munkát végeztek. Ez az ön-hátbaveregetés igen egyedinek számít, már ha az ember nem a Balkánon él. Az Európai Unióban ugyanis ritka az, hogy egy politikus nem érti meg, hogy neki mi is a munkája és miért került oda, ahova. Márpedig Magyarországon sok esetben a politikusok úgy viselkednek, mintha ők valamiféle szívességet tennének azzal, hogy elvégzik a munkájukat. Erre is tökéletes bizonyíték az, hogy átadó ceremóniát rendeznek maguknak azért, mert sikeresen felfestettek egy zebrát. Remélem volt pogácsa és ajándékok is, na meg persze azt is, hogy legalább milliókba került az az adófizetőknek, hogy a településen dolgozók elvégezték a munkájukat. Nem véletlen, hogy ebben az országban mindenki is politikus akar lenni, hiszen nem nagyon van más olyan karrier, ahol gond nélkül bele hazudhatnak az emberek arcába és ezért még köszönetet is követelnek. Ez 2025 Magyarországa, de az elmúlt években mit sem változott, ezért az évszám már nem is annyira fontos.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.