NEHAZUGGY

Kit érdekel az Alaptörvény?

Lázár Gergő | Szeptember 1, Hétfő | 18:57

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 333,396 forint, még hiányzik 2,666,604 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Döntöttek arról is, hogy nem létesíthet lakcímet az sem, aki a kérelem benyújtásakor nem rendelkezik legalább egy éve folyamatosan fennálló társadalombiztosítási jogviszonnyal, aki a kérelem benyújtásakor nem rendelkezik legalább egy éve folyamatosan fennálló munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal (ideértve a gyermekgondozás-nevelés miatt igénybe vett családtámogatási ellátásokat is).

Aki a kérelem benyújtásakor nem tudja igazolni, hogy rendszeres, a minimálbért elérő jövedelemmel rendelkezik, szintén nem létesíthet lakcímet.

A képviselő testület a rendeletben arról is döntött, hogy aki a magyar nyelvet nem érti és nem beszéli, szintén nem létesíthet lakcímet Pilis városában.

A helyi önazonosság védelme érdekében egyes polgármesterek igen érdekes döntéseket hoznak az általuk vezetett településeken. A jól láthatóan a cigányság ellen irányuló döntések mellett már olyat is láthatunk, amely azokat veszi célba, akik nem tudnak magyarul. Kérdés, hogy miért kellene bizonyítania a nyelvtudását, vagy a fennálló munkaviszonyát annak, aki valahova be akar költözni? Amennyiben van pénze a lakás vagy ház megvásárlására, mégis mi köze van ehhez a település vezetőjének? Azzal egyetértek, hogy büntetett előéletűeket, erőszakos cselekményeket elkövetőket nem látnak szívesen egy településen, de az igazág az, hogy aki letöltötte a rá kiszabott büntetést és vélhetően – jobb esetben – megbánta a tettét, annak jár egy második lehetőség az életében. Mert képzeljük el, hogy mi vár arra, aki a börtönt elhagyja? Se munkalehetőség, se lakhatás? Mit kezdjen magával az ilyen ember? Megértem persze, hogy nem kellett volna bűncselekményt elkövetni, de a dolgok nem mindig ennyire egyszerűek, mint tudjuk.

A magyar nyelvtudás hiánya ugyanakkor nem tudom, hogy miért kizáró tényező, mivel egy az EU bármelyik országából ideérkező uniós polgár miért ne költözhetne be? Nyilván időbe fog telni egy holland vagy német embernek a nyelv megtanulása, de ha lehetőséget sem kap, annak mi értelme? Elviekben az EU területén minden EU-s polgár szabadon mozoghat és dolgozhat, a nyelvtudás pedig nem megkötés senki számára sem. Az persze elvárható, hogy egy idő után tanulja meg az ember a helyi nyelvet, de ehhez idő kell, ezt már az első napon elvárni lehetetlenség, pláne akkor, ha az a bizonyos nyelv a magyar. Gondoljunk csak bele abba ha Szlovákiában, vagy Romániában döntenének ilyenekről, arra mi lenne a válasz? Nem igazán értem, hogy egy ilyen döntés mégis miként lehet törvényes és hogyan nem ütközik az Alaptörvénybe, amellett persze, hogy a helyi lakosság mégis miért nem háborodik fel azon, hogy a település vezetője így döntött?

Persze pontosan tudom a választ; a döntését sokan támogatják. Nem feltétlenül csak a településen, de országos szinten is. Elvégre ne felejtsük el, hogy az az ország vagyunk, ahol az ideküldött náci parancsnokok konkrétan gratuláltak ahhoz, hogy mennyire közreműködő volt a magyar társadalom a zsidók összegyűjtésekor. Az elhurcoltak házaiba aztán az őket feljelentő szomszédok szépen beköltöztek és szert tettek a vagyonukra. Nyilván eltelt közel száz év a tragédia óta, de úgy vélem, hogy a társadalomban a másokkal szembeni gyűlölet a mai napig él. A cigányokkal, a menekültekkel és migránsokkal, a hajléktalanokkal vagy az olyan külföldiekkel szemben, akiknek sötétebb a bőrszínük. Jó lenne, ha ez nem így lenne, de sajnos így van, máskülönben Orbán gyűlöletpropagandája soha nem ért volna célt. Sajnálatos módon ugyanis az aluliskolázott embereket igen könnyen meg lehet vezetni és szembe lehet fordítani egy-egy etnikai vagy vallási csoporttal.

A fenti eset kapcsán is pontosan ez történik, noha nyilvánvalóan ezt nyíltan nem mondják ki soha. A büntetett előélet, mint kizáró tényező érthető biztonsági okokból – noha – mint leírtam korábban – úgy vélem, hogy egy második esély szinte mindenkinek jár az életben -, de a nyelv, vagy a TB befizetés hiánya véleményem szerint nem az és nem is lehet az. De a meglévő munkaviszony is egy érdekes dolog, mivel mi van akkor, ha valaki nyugdíjasként akar erre a településre költözni? Őt nem látják szeretettel, mert dolgozókat várnak? Nyilván egy település egy élő közösség, de úgy vélem, hogy ameddig az ember betartja a Magyarországon érvényes törvényeket és nem zavar senkit sem a létezésével, addig nem korlátozható semmiféle módon. Persze erre lehet azt mondani, hogy ha nem tetszik, akkor válasszon magának más települést az ember, de az igazság az, hogy Pilis nem az első olyan település, amely ilyen döntést hozott és könnyen lehet, hogy más települések is vérszemet kapnak majd és követik ezt a trendet, amelynek beláthatatlan következményei lehetnek.

Úgy vélem, hogy aki szerint rendben van a fenti viselkedés, az még nem érti meg az európai eszmét és talán soha nem is fogja. Európa ugyanis a változatossága, sokszínűsége miatt olyan érdekes, nem pedig azért, mert az országok homogén lakosságot alakítottak ki a határaikon belül.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!