A CNN oldalán egy olyan cikk jelent meg a minap, amely arról számolt be, hogy lényegében a világ egyik jelentősebb nagyvárosának metrórendszere sem a mai időjárási viszonyokat és éghajlati változásokat szem előtt tartva épült. Hogyan is épülhetett volna így? Sem a klíma nélküli londoni metró, sem a soha nem alvó New York-i metró nem arra lett kitalálva, hogy elképesztő melegben és komoly felhőszakadások közepette működjenek. Sokan rendületlenül tagadják ugyan a klímaváltozást, de azért az érzékelhető, hogy sokkal extrémebb lett az időjárásunk. Jellemzően sokkal forróbbak a nyarak, és sokkal gyakrabban fordulnak elő komoly viharok, amelyek egyszerre olyan mennyiségű csapadékot juttatnak a talajra/talajba, amelyet nem képesek megfelelően elvezetni a csatornák. De a telek is enyhébbek lettek, amit egyébként Magyarországon is elég könnyű észlelni. Még az én gyermekkoromban is várható volt, hogy télen legalább 1-2 alkalommal komoly havazás lesz. Komoly alatt legalább 30-40 centi havat értek, és -10 fokos vagy az alatti hőmérsékletet. Ilyenre manapság igen ritkán van példa, és látva a klímaváltozás hatásait, egyre inkább úgy tűnik, hogy a téli havazásnak lassan, de valószínűleg végleg búcsút inthetünk Magyarországon.
De térjünk vissza a világ nagyvárosainak metrórendszerére, amelyek közül egyébként még az újabban építettek sem feltétlenül jelentenek megoldást. A sokkal rövidebb idő alatt, ámde sokkal nagyobb mennyiségű lehullott csapadékra sok város egészen egyszerűen nincs felkészülve, hiszen rengeteg helyen mindent lebetonoznak. Konkrétan nincs ami felszívja, vagy elvezesse az esővizet, ezért érthető okoknál fogva a víz a legalacsonyabban fekvő területekre koncentrálódik; ilyen a föld alatt található metrórendszer is. Az utak, a járdák, terek le vannak betonozva, az esővíz pedig nem tud hova elfolyni. Sok helyen kvázi a folyókat is lebetonozták, de legalábbis utakat húztak föléjük, hogy az autósok szabadon közlekedhessenek. Sok városban az autósoknak előjogaik vannak és elfogadottá vált, hogy a gyalogosok csak huszadrangúak egy városban, ezért előbb alakítanak ki parkolókat, mint mondjuk zöldterületeket, hiszen a parkolók mégis csak pénzbevételt generálnak.
Igen ám, de az adatokat megvizsgálva számos, a témához értő szakember egyáltalán nem meglepő módon, sok más lehetséges megoldás mellett azt javasolja, mintegy a vészharangokat kongatva, hogy növelni kellene a városok zöldfelületeit. Ez nagyobb parkokat jelent, több fát és bokrot, és ne adj’ Isten még egyes parkolóhelyek eltávolítását is, hogy a helyükre esetleg egy fás sétányok kerüljenek. Tudom, sokak számára ez teljességgel elfogadhatatlan, de a fejlettebb országok városai már jó ideje elindultak ebbe az irányba, és akár teljes utakat zártak el az utósok elől, ahol gyalog és keréképárral lehet ma közlekedni. A zöldterületek viszont csökkentették a zaj és levegőszennyezést, az átlaghőmérsékletet és ezek mellett egyfajta szivacsként funkcionálnak abban az esetben, ha nagyobb eső zúdulna a területre. Egy zöldterületnek nincsenek negatívumai, kivéve persze azt, hogy a mélyen tisztelt autós esetlegesen nem közlekedhet ezen a területen, és még parkolnia sem szabad. Viszont a helyiek gyalogolhatnak itt, beszívhatják a friss levegőt és még akár le is ülhetnek egy árnyékos füves területre, és élvezhetik a fa által szolgáltatott árnyékos, hűvös levegőt.
Értem, hogy kegyetlenül harcolnak az autósok a saját jogaikért, amelyek már-már kiváltságba hajlanak, csak hát az a helyzet, hogy ha változást szeretnénk elérni, ha nem akarunk beledögleni a klímaváltozásba, akkor csökkenteni kell az autók által használható utak mennyiségét, zöldíteni, fásítani kell, nem több, hanem kevesebb betonra van szükségünk. A Föld klímáját sikerült megváltoztatni, és jelen állás szerint ha nem teszünk semmit, akkor hamarosan élhetetlenné fog válni a környezetünk. Persze nem kizárólag az autóknak köszönhetően, hiszen a gyárak működése vagy az erdők kipusztítása is hatalmas szerepet játszott és játszik a mai napig ebben, de igenis az autók és az autósok is a probléma egyik összetevőjét képezik. Értem, hogy vannak olyan esetek, amikor szükség van az autóra, én nem is ezt akarom kétségbe vonni, de úgy érzem, tudatosítani kellene végre, hogy mindenki érdeke az, hogy a városok élhetőbbek legyenek, márpedig ehhez az kell, hogy csökkentsük a lebetonozott területek méretét, a helyükre pedig zöldterületeket kell kialakítani. Más lehetőség nincs.
Ennek hatására csökkenhet a metróban átélt incidensek száma, beleértve a hőguta miatt elhalálozottak számát is. Egyszerűen nincs olyan szegmense a társadalomnak, amely ne nézne pozitív változás elé, ha sikerülne növelni a zöldfelületek számát. Nem tudom, hány szakember véleményére van még szükség ahhoz, hogy végre mindenki tudatosítsa a nyilvánvalót: változásra van szükség, és ehhez az autósokra is szükség van.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.