Napok óta gondolkodom azon, hogy milyen feladatok állnak előttünk, politikusaink előtt így az ősz közeledtével. Gondolataimat átmenetileg eluralta, hogy be kellett mennem a július 3-ai Holter (24 órás EKG) monitorozás eredményének megbeszélésére augusztus 27-én. Igen, elég hosszú idő telt el a két esemény között, csaknem két hónap. Ha hozzáteszem, hogy a vizsgálat elrendelésétől kb. öt hetet vártam a készülék felhelyezésére, máris kiderül, hogy bizony három hónap telt el az orvosi kíváncsiság és az arra adott válasz között. Szívproblémáknál ez ugye a beteg számára nem túl megnyugtató. Aki azt hinné, hogy erről az egyik legkorszerűbbnek elkönyvelt megyei kórház orvosai vagy egyéb személyzete tehet, azt rögtön megnyugtatom: nem! S bizony, még a vezetők sem. Sajnos évek óta igénybe kell vennem szolgáltatásaikat, s bizton állíthatom, az orvosok és asszisztenciájuk példamutató, néha még azt is túlszárnyaló munkát végeznek. Ám kevesen vannak, szegényes, elavult és messze nem elegendő számú a rendelkezésre álló eszközök mennyisége (ezért van „sorállás” pl. az EKG-készülékeknél).
Nos, 3,5 órás várakozás után megtudtam, velem egyelőre mindent elfogadhatónak mutattak a műszerek, így megnyugodhattam. Majd decemberben kezdődik minden elölről, s márciusra, áprilisra talán meg is lesz a következő eredmény. Remélem, az is elfogadható lesz. Igaz, a kormány sokat tesz a vérnyomásom és a pulzusom felsrófolása érdekében, ám még állom a sarat…
Itt tartottam gondolataimban amikor hazaértem. Beléptem az egyik böngészőbe s az alábbi jó hírrel találtam szembe magam:
Magyar támogatással, 5,2 milliárd forint értékben épülhet fociakadémia Kassán. (Átlátszó)
Némi kutakodás után kiderült, hogy ez bizony már a kilencedik, magyar kormányzati támogatásból épülő ilyen jellegű határon túli létesítmény, s ne felejtsük, nemcsak a létrehozáshoz, hanem az igen költségesnek bizonyuló működtetéshez is magyar költségvetési milliárdok áramlanak – ellenőrizetlenül és átláthatatlanul – az üzemeltető baráti körök zsebébe.
Az AI segítségével át tudjuk tekinteni a határon túli futballakadémiák listáját, amelyeket a magyar állam hozott létre, illetve tart fenn jelentős támogatással, a lehető legkonkrétabb, forrásolt összegekkel, megjelölve a forrást is.
(BGA = Bethlen Gábor Alap; MUEA = Mol–Új Európa Alapítvány; MLSZ-közvetítés stb.).
Átadás: 2018
Átadás: 2013
Átadás: 2016
Átadás: 2019
Átadás: 2018
Átadás: 2018
Átadás: 2016
Átadás: 2016
Megjegyzés: már 2018 végére 30+ milliárd Ft fölé ért a határon túli akadémiákra költött magyar közpénz (Átlátszó összesítés), majd 2021–24 között a Mol–Új Európa Alapítvány további ~11,1 mrd Ft-ot osztott ki külhoni kluboknak/akadémiáknak. A BGA 2024–25-ben is jelentős tételekkel finanszírozott (pl. Székelyföld 4,5 mrd Ft, Szlovákia összesen ~5 M€ 2024-ben). Ezek alapján a teljes 2013–2025-ös támogatási nagyságrend jóval a fenti minimum felett van.
Ha a fentebb felsorolt, ellenőrizhető forrásból származó tételeket összeadjuk, és forintosítjuk, akkor minimum 55 milliárd Ft-ot költött magyar közpénzből az Orbán kormány a 9 akadémiára.
A labdarúgó akadémiák eredményességét mindenütt a világon a topbajnokságokba szerződtetett exakadémisták számával, illetve egyéb bajnokságokban hivatásos labdarúgóként élő sportolók számával mérik.
2025-ig még nem fordult elő, hogy az angol, spanyol, francia, német vagy olasz bajnokságban játszó csapat szerződtetett volna a 9 akadémiából bárkit is.
A még jegyzett bajnokságokba egyetlen volt akadémistának sikerült bejutnia, Marius Ștefănescu, aki a Sepsi OSK akadémiáján nevelkedett, jelenleg a török Konyasporban játszik.
Mivel az „öregdiákok” utánkövetése (tracking), azaz a képzésben részt vett fiatalokból ki lesz profi labdarúgó, erről az akadémiák környékén semmilyen adat nem lelhető fel – legalább is nyilvánosan hozzáférhető adat nincs.
Másként fogalmazva: az akadémiák munkájának, eredményességének egyetlen mérőszáma sem elérhető, tehát nem létezik.
Amit tudhatunk, az főleg nemzetközi kutatásokból és a Transfermarkt, illetve az MLSZ akadémiákra vonatkozó adataiból általánosítható.
Itt jegyezzük meg, hogy más országokban a labdarúgó akadémiákat a futballklubok létesítik és tartják fenn. Közpénz ilyen célra nem használható, nem is értenék, hogy jut valakinek ilyesmi az eszébe? Néhány országban az állam szigorú audit mellett finanszírozza pl. az akadémisták iskolai oktatását, vagy annak részét. Előfordul, hogy a városi önkormányzat olcsó telekkel, bérleti díjjal, infrastruktúra kiépítésével (parkolók, közművek) segíti az akadémiákat. Olyan viszont, hogy valamelyik állam más országban hozzon létre labdarúgó akadémiát, na ez igazi hungarikum, ennek valóban nincs párja.
Az UEFA és FIFPro tanulmányai szerint egy átlagos európai futballakadémia utánpótlásának 1–2%-a jut el top szintű profi szerződésig (értsd: első osztály, stabil fizetésből él). További 10–15% kerül alsóbb osztályokba (másod-, harmadosztály), ahol részben vagy egészben a fociból élnek. A maradék 80–85% soha nem él meg labdarúgásból, hanem amatőrként játszik tovább, vagy teljesen abbahagyja a futballt.
Magyarországon az MLSZ saját elemzései (pl. Bozsik-program, akadémiai minősítések) szerint a hazai akadémiákból is nagyon alacsony az „áttörési arány”: a bent végzett játékosok 1–3%-a lesz stabil NB I-es, és kevesebb mint 0,5% jut ki topligába.
A Puskás Akadémiáról (Felcsút) például a 2006-os indulás óta végzett több száz fiatalból alig egy maroknyi lett válogatott vagy stabil NB I-es.
Ketten mondhatnak maguknak érdemi nemzetközi karriert: Kleinheisler László, aki Bundesliga (Werder Bremen) csapatig jutott és Nagy Ádám, (aki rövid ideig volt csak Felcsúton), ő az olasz bajnokságban (Bologna), játszott négy évet, aztán alacsonyabb osztályokban lévő klubok alkalmazták. Ők hosszú időn keresztül stabil magyar válogatottak voltak, akárcsak az itthon játszó Fiola Attila. Szolnoki Roland, Gyurcsó Ádám, Zsótér Donát, Paudits Patrik a magyar NB I stabil játékosai, volt, aki a válogatott küszöbéig is eljutott. És itt véget is ért a felsorolás. Ennyi. 2006-2025-ig, 20 esztendő alatt.
A fentebb felsorolt határon túli magyar akadémiákon végzettek közül még kevesebben játszanak valamelyik környező ország bajnokságában, egyedül a Topolya az, amelyik saját, szerb I. osztályban játszó csapatába öt akadémistát igazolt le.
Befejezésül két kér(d)ésem lenne!
Nyújtsa fel a kezét, aki szerint rendben van, s megér 55 milliárd Ft magyar adófizetői pénzt az, hogy Sepsiszetgyörgyről Marius Ștefănescu a török bajnokságban, és a topolyai akadémián nevelkedett Stefan Mladenović, Aleksandar Stančić, Miloš Jovičić, Andrej Petrović és David Trajković a szerb első osztályban futballozzon!
Most pedig az nyújtsa fel a kezét, aki ezeket a „támogatásokat” bűnszervezetben elkövetett hivatali visszaélésnek, hanyag kezelésnek, sikkasztásnak, lopásnak vagy ezek kombinációjának tartja!
S most demagóg leszek!
Nem tudom, mennyi egy Holter-készülék ára, de az a gyanúm, hogy nem lennének a magyar kórházakban sem ezek, sem számos más eszköz hiánycikkek, ha ezt a közpénzt rendeltetésének megfelelően itthon és a szükséges dolgokra fordítják a döntéshozók.
Butola Zoltán
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.