NEHAZUGGY

A tudásnál és tapasztalatnál nem sok erősebb fegyver van, nem véletlen az, hogy a hatalom ettől fél a leginkább

Lázár Gergő | Augusztus 5, Kedd | 19:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 135,700 forint, még hiányzik 2,864,300 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Én mindig is úgy gondoltam, hogy az utazásnál nem sok nagyszerűbb dolog van az életben, hiszen az képes kinyitni az ember szemét a világra akár akarja, akár nem. Ha az ember külföldön utazik, akkor kénytelen szembesülni a valósággal és módja van mindenféle előítéletektől mentesen belevágni a felfedezésbe. Pontosabban nem kötelező ezt megtenni, de véleményem szerint így van értelme az egésznek, hiszen mi értelme előítéletekkel nekivágni bárminek is? Arra persze még ez is jó lehet, hogy az ember pozitívan csalódjon, hiszen ha szembesül azzal, hogy talán a migránsok mégsem szedik le az ember fejét és a muszlimok sem terroristák, akkor talán képes lesz ezt a mentalitást a magáévá tenni és akár hazahozni.

Az ember azt gondolná, hogy sokan azért nem utaznak, mert nem tehetik meg. Noha ez természetesen bizonyos esetekben igaz is, de messze nem mindig. Ezt már csak azért is mondom, mert volt szerencsém a görög barátnőm hazáját meglátogatni idén nyáron, ahol is találkoztam számos fiatal felnőttel. Tanárok, közgazdászok, mérnökök, akik mindannyian Görögországban élnek. Egyesek kényszerből – nem nagyon beszélnek más idegen nyelvet -, mások viszont azért, mert szeretnek ott élni. Ezzel persze semmi gond sincs, hiszen az normális, hogy az ember szeret ott élni, ahol született és felnőtt, igen ám, de Görögország hasonló állapotban van, mint Magyarország, sőt, az igazat megvallva véleményem szerint még talán rosszabb állapotban is van.

Erről majd mesélek egy másik cikkemben, hiszen most az utazás fontosságáról szeretnék beszélni és arról, hogy egyesek mennyire elutasítják ezt maguktól. A barátnőm legjobb barátnőjével beszéltünk erről, aki életében egy alkalommal járt csak külföldön, mert elmondása szerint Görögországban is minden megvan, amire szüksége lehet az embernek. Noha nyilvánvaló az, hogy Görögország egy valóban változó földrajzzal és kultúrával rendelkező szép ország, azért az igaz, hogy egyetlen országról van szó, ahol ugyanazt a nyelvet beszélik és a kultúra, valamint az ételek is szinte megegyezőek. Vannak persze szigetek a Jón- és az Égei-tenger mentén is bőséggel, amelyek eltérő ősi civilizációk történelmével rendelkeznek – nem csak Mikonosz és Szantorini létezik ám -, de ettől még mégis csak az igaz, hogy az ember nem hagyta el a saját komfortzónáját.

Pedig véleményem szerint ez egy borzasztóan fontos dolog, amely mindenki életét képes lenne megváltoztatni, méghozzá a jobb irányba. Emlékszem, amikor én első alkalommal utaztam külföldre, mennyire kinyílt a szemem. Az eltérő kultúra és nyelv, a változó szokások és mentalitás. Vannak olyan országok, ahol hasonló az emberek felfogása vagy viselkedése és olyanok is, ahol teljesen eltérő. Ez még az európai kontinensen is igaz, hiszen annak ellenére, hogy számtalan dologgal kapcsolatosan hasonlóan gondolkodunk, mégis vannak olyan kulturális szokások, amelyek teljességgel elképzelhetetlenek más országokban.

Gondoljunk csak bele, hogy mit tenne Magyarországgal a szieszta kultúrája, vagy a francia demokráciaigény, amely elég gyorsan háborús övezetté tudja változtatni az utcákat, ha az emberek nem értenek egyet valamivel kapcsolatosan, amelyről a kormány döntött. A barátnőm barátnője, aki egy észak-görögországi kisvárosból Athénba költözött úgy véli, hogy nem igazán fontos az utazás külföldre, hiszen országon belül is meg tudja oldani ezt, méghozzá sokkal olcsóbban. Nos, az utóbbi egyáltalán nem igaz, mivel ha az ember a görög szigetekre akar utazni, akkor kénytelen megfizetni a külföldi turisták által diktált árakat. Egy görög fizetésből viszont ez nem annyira elképzelhető, mivel elég sokan 1000 euró körül keresnek, akár diplomával is.

Viszont ilyen felfogással az ember soha nem fogja megérteni, hogy miként gondolkodnak a franciák Provance régiójában, vagy az olaszok Bologna városában. Soha nem fogja megtapasztalni az ember, hogy milyen egy olyan országban utazni, ahol az ember nem érti a másik nyelvét, ezért kénytelen módszereket kitalálni arra, hogy kommunikálni tudjon, vagy épp olyan ételeket kóstol meg, amelyekről fogalma sincs, hogy mi lehet. Szembesülhet azzal, hogy mások teljesen eltérő módon élnek, vagy akár eltérő dolgokban hisznek.

Európa országai ugyan hasonlóak, de számtalan eltérés van ezek között is. Ha viszont valaki meg kívánja tapasztalni a valóban eltérő kultúrákat, akkor érdemes a kontinenst hátrahagyva messzebbre utazni, mivel tapasztalatból mondom, hogy Marokkó és az ott élő népek borzasztóan eltérnek az olaszoktól vagy a franciáktól. Persze megértem, ha nem mindenkinek van erre pénze, ez sajnos sok esetben az oka annak, hogy az emberek miért nem utaznak, de véleményem szerint aki megtehetné ezt, de mégsem él vele, az hibát követ el.

Ameddig ugyanis az ember nem szembesül a valósággal a saját szemével, addig nem fogja elhinni, hogy lehet másként is élni és azt sem, hogy teszem azt az, amit a tévében látott, nem a valóság, hanem egy olyan propaganda, amelynek célja nem más, mint az, hogy az ismeretlentől rettegjen az ember, hiszen akkor befolyásolhatóvá válik. Véleményem szerint az ismeretlentől nem rettegni kellene, hanem azt inkább át kellene karolni és bele kellene vágni. Nem sok csodálatosabb dolog van ugyanis az életben annál, mint hogy az ember pozitívan csalódik valamivel kapcsolatban és talán egy életre felnyitja a szemét bizonyos témákkal kapcsolatosan. Aki már látta hogyan élnek más országok lakói, az nem fogja olyan könnyen megítélni őket akkor, amikor ellenük uszít a hatalom. A tudásnál és tapasztalatnál nem sok erősebb fegyver van, nem véletlen az, hogy a hatalom ettől fél a leginkább.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!