Zajlik az élet, zörög a gépház, legalábbis a zajokból erre lehet következtetni, semmi nem utal arra, hogy ez itt a stratégiai nyugalom és a béke szigete, ahova ezek már nagyon régen elhúztak volna, mint a vadlibák délre, ha tavaly februárban nem baszik be a Magyar Péter nevű mennykő. Az a mennykő, amit nem kellett volna már alulról, felülről, előröl, hátulról, kívülről belülről darabokra szedni és dakota indiántáncot járni a reménybeli tetemén. Így viszont ezt kell tenniük az elvtársaknak, de hiába, kicsinálniuk nem sikerült. Nem hagyja magát, ezek pedig nincsenek ehhez szokva. Szerintem már mindent bevetettek ellene, lassan már csak az atom van hátra, azt fog kelleni bevetni, ha semmitől nem pusztul az istenadta. Mert ami eddig óramű pontossággal működött mindenki más esetében, az itt valahogy mindig visszafelé sül el. Szerintem már vérdíjat is kitűztek rá a Harcosok Klubjában meg a Digitális Polgári Körökben, mint annak idején egy messzi-messzi galaxisban Han Solo fejére. Szinte látom a lelki szemeim előtt ahogy ewok macik módjára szerveződnek a patrióta fejvadászok a piacokon és nyugdíjas klubokban, hogy megbeszéljék a stratégiát, és mindent bevessenek a jutalomért cserébe.
Ahogy elnézem, távolról sem hibátlan ez a vergődés. A Harcosok Órája című napi szórakoztató esztrádműsorban nemrég Kocsis Nembuzeráns Máté frakcióvezető és kiabálóember volt a díszvendég, ám jóval mielőtt tetőfokára hághatott volna a móka és kacagás, rögtön az elején kiderült, hogy bekapcsolva maradt a mikrofon. Ez már Frank Drebin hadnaggyal is megesett a Csupasz pisztoly című filmben, így visszagondolva az sehol nem volt ahhoz képes, amit ezek előadnak, összeizzadnak minden álló nap ebben az élő burleszkben.
„– Fasza! Elindítottuk?
– Kitöltötted a kis szart?
– Azt ki! A nagy szart is!”
Máris beütött a krach, pedig tulajdonképpen el sem indult a nagy keresztény-konzervatív álhírleleplező és igazságosztó műsor, amelyben többnyire azt próbálják meg elmagyarázni annak, aki fogyasztja, hogy amit a „vad liberálisok” terjesztenek, annak a fele sem igaz, nemhogy a kétharmada vagy négyötöde, vagy végül is mindegy, mekkora része. Hiszen aki ezt nézi, az szerintem számolni se nagyon tud, úgyhogy teljesen mindegy, mit mondanak neki. A lényeg, hogy ők (ők, a teljhatalom birtokosai) lelepleznek és flegmán küldenek el mindenkit a picsába, aki az ő ténykedésüket dokumentálja és nehezményezi. Eddig is sziporkázott a lábszagú poénjaival, de mostanra Kocsis annyira lement lazába és Megafon-poénosba, hogy az rendesen fájdalmas, az erőltetett magyarázkodása erre meg csak rátesz néhány lapáttal. A világ röheje, hogy az évtizedek óta semmilyen közhatalmi pozíciót el nem foglaló Horn Gábort, a Republikon Intézet vezetőjét szedték szét, mint hiteltelen, bukott SZDSZ-es képviselőt, akiből egy hazudozó Tisza-rajongó lett. És ugye hatszáz évvel ezelőtt ezek vezették az országot, úgyhogy ha belegondolni is szörnyű, mi lenne itt, ha megint visszajönnének. Bár ugyanakkor a tudjukkik – akik Brüsszelből báboznak az itteni bábokkal – nos, azok a lényegesek, ezek lényegtelenek. Ezért nem vitázik a félnehézsúlyú libernyákcipelő se senkivel, főleg nem Magyar Péterrel, mert azt csak mozgatják. Ja, gondolom Weber Magyar seggébe dugja a kezét Brüsszelből és úgy mozgatja a száját, mint Brekinek a Muppet Show-ban a bábmester.
Fájdalmas tényleg. Nem kell ezeket komolyan venni, azért van ez a műsor, hogy elmagyarázzák az általuk gyengeelméjűnek tekintett közönségnek, hogy amit látnak, az csak egy ócska bábszínház, abból is a legszarbab minőség. Az igazi színház az a parlament, ahol havonta fellép a sztár, a tenor, a legyőzhetetlen erőemelő, az utcai harcos, aki egy percesostorcsapásokkal semmisíti meg az őt kérdező lipsi kutyákat. Akik ha jól viselkednek, akkor jutalomfalatkákat kapnak, ha meg nem, akkor Kövér elvtárstól szájkosarat. Mindenesetre engem a hideg ráz az olyan műsoroktól, ahol a szereplők saját magukon röhögnek, és azt feltételezik magukról, hogy ők hatalmas sztárok és laza dumagépek, miközben csak egy groteszk és szörnyen szar erőlködést láthatunk, amit tátott szájjal nézünk, hogy atyaég, ilyen tényleg van? Kocsis után tegnap Takács Péter rendőregészségügyi államtitkár volt az ügyeletes mókamester az arcosok órájában, még nem volt időm megnézni, de igyekszem bepótolni a mulasztást. Egy biztos: a South Park rendezőinek fel kell nőniük a feladathoz, ha nem akarnak végleg elveszni a humor süllyesztőjében.
Amiről meg az ugrott be, hogy a fehérhátú hím gorilla baráti interjút adott Michał Karnowskinak, a lengyel Sieci hetilap főszerkesztőjének, ami a gyengébbek kedvéért a Mandiner YouTube-csatornáján természetesen magyar felirattal is megjelent, a pártlap pedig természetesen szemlét is közölt róla. Karnowski rögtön azzal kezdte a beszélgetést, hogy kifejezte saját, nemzete és olvasóinak háláját azért, amit a miniszterelnök az elmúlt időszakban tett, kiemelve, hogy gondoskodtak a volt lengyel igazságügyi miniszterhelyettes, Marcin Romanowski biztonságáról, és felhívták a figyelmet „a Lengyelországban tapasztalt igazságtalanságra”. Arról a Romanowskiról van szó, akit hazájában korrupciós ügyekkel vádolnak, európai elfogatóparancs alatt áll, Magyarországon viszont politikai menedékjogot kapott. Ez az a csávó, aki miatt Varsó hónapokkal ezelőtt visszahívta a nagykövetét Budapestről. Ez az a csávó, aki miatt törvényt is módosított a fideszes parlamenti többség, hogy ne lehessen átadni a lengyeleknek, és ez az a csávó, akinek érdemei elismeréseképpen saját intézetet adtak az orbánista Alapjogokért Központban. Vagyis a lengyel nagykövet visszahívásának döntése (újabb lemoshatatlan szégyenfolt Magyarország ványadt testén) egyértelműen a bukott lengyel kormány korrupcióval vádolt politikusának befogadása miatt született meg. Hízelgő, nem? Nem.
Különösen úgy nem, hogy a szélsőjobboldali Jog és Igazságosság (PiS) támogatását élvező Karol Nawrocki győzelmét történelminek tartja Orbán, el is mondta nagy pofával, hogy pezsgőt nyitott a bejelentés után. Állítása szerint „ez a választás lehetőséget nyit a közép-európai együttműködés megújítására”, felemlegetve, hogy a visegrádi csoport milyen nagy sikerrel működött Morawiecki, Babiš és Fico közreműködésével. A V4 másik három vezetőjéből csak egy maradt, aki nem szélsőpopulista, korrupt patrióta, úgyhogy duzzog a Júdás. De a leginkább Donald Tusk lengyel miniszterelnök miatt duzzog, akinek a munkájával egyáltalán nem elégedett (ki más lenne a jól végzett miniszterelnöki munka hiteles fokmérője, ha nem ő?) szerinte Tusk nem él azokkal a lehetőségekkel, amikkel Morawiecki korábban fantasztikus gazdasági eredményeket ért el. (Hogy hazavitte az uniós forrásokat, amiket az elődje kormánya miatt nem kapott meg Lengyelország, arról nem esett szó.) „Azt hiszem, Tusk utál engem. Tudja, amikor valaki bűnt követ el, utálja azokat, akik nem akarnak vele együtt bűnt elkövetni. És ő nacionalista és hazafias álláspontról váltott brüsszeli, németbarát, föderalista álláspontra” – nyilatkozta Júdás, aki szerint Tuskkal ellentétben ő soha nem árulta el a maga hazafias álláspontját. „Még mindig itt állok, ezért utál, mert tudja, hogy tudom és emlékszem a hibáira, a bűneire.”
Tiszta óvoda, bazmeg, bár elég baj az nekünk, hogy még mindig itt állsz, és terjeszted a hazugságaidat. Tehát Júdás nem áruló! Nem! Ő maga Jézus, akit elárultak. Júdás nem árul el senkit, csak egy jellemtelen, gyáva szarházi. Ő a szereptévesztett VIII. Henrik, akinek ez a nyomorult ország jutott játszóteréül, és aki rájött, hogy ugyan kicsi a homokozó, azért vannak itt drága Matchboxok és értékes műanyag lapátok is, amiket el lehet venni a többi hülyegyerektől, és akár évtizedeken keresztül lehet őket terrorizálni is, ha sikerül a népet elég sötétben tartani. Hát mostanig sikerült, szó se róla.
Ceterum censeo: az orbáni rezsim bukni fog!
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.