NEHAZUGGY

Nem most kellene csodálkozni

Lázár Gergő | Július 22, Kedd | 19:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,440,302 forint, még hiányzik 1,559,698 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Döbbenetes: pár évtizeden belül kisebbségbe kerülhetnek az angolok a saját országukban – áll a Mandiner cikkében, mely a Breitbart nevezetű szélsőjobboldali propagandaoldal elemzéséből merít ihletet. Ez a hír évek óta elő szokott kerülni és hirtelen mindenki elkezd rettegni, miközben a briteknél azért annyira nem nagy újdonság, hogy számos bevándorló él az országban. Elvégre a világ legnagyobb gyarmattartó hatalma volt és a mai napig vannak, ha nem is feltétlen gyarmatai, de olyan területei, amelyek tőlük akár több ezer km-re vannak, mégis alájuk tartoznak. Ezek után úgy vélem, hogy nem érdemes azon csodálkozni, hogy ezekről a területekről sokan a szigetországba érkeznek, mivel azt majdhogynem magától értetődő. Az persze más kérdés, hogy miért nem dolgoznak jobban azon, hogy minden ideérkező megtanulja az angolt és az váljon a gyermeke anyanyelvévé, de ez sokszor nem annyira egyszerű, mivel a nyelv egyben az ember kultúrájának része is.

Mégis nem az a meglepő vagy felháborító a jelentésben, hogy kimondja, egyre többen tekintenek más nyelvet anyanyelvüknek, hanem az alábbi kijelentés; Matt Goodwin professzor múlt hónapban közzétett jelentésében arra figyelmeztetett, hogy ha a jelenlegi tendencia folytatódik, 2063-ra a fehér britek kisebbségbe kerülnek saját országukban. Nagy-Britannia – mint ahogy fentebb is leírtam – egy gyarmatosító és gyarmattartó hatalom volt évszázadokon keresztül, ezért ezzel befolyásolta a saját sorsát örökre. Ha annyira aggódtak a fehér felsőbbrendűség miatt, akkor talán nem kellett volna leigázni a fél világot. Mert hát ott van Lengyelország vagy Csehország, ahol nem sok nem fehér bőrű bevándorló van, de ehhez azért az is kellett, hogy nem próbálták meg leigázni a világot. Persze nem is voltak olyan szerencsések, mint a britek, hogy egy szigetországban éljenek, de mivel nem gyarmatosítottak mindenkit és nem lopták el más országok kultúráját és vagyonát, ezért most nem kell szembenézniük az ezen országokból érkezőkkel sem.

Olyan ez, mint hogy az Egyesült Államok, amely megszületése óta egy bevándorlóország, hirtelen úgy érzi, hogy nem kér több bevándorlót. A gond csak az, hogy az amerikaiak voltak azok, akik kiirtották az őslakosok nagy részét az országban, majd rabszolgákat hajóztattak a tengeren túlra, hogy elvégezzék az alantas munkát, lehetőleg ingyen. Aztán a XX-ik század második felében kínai, filippínó és koreai munkásokat hozattak az országba, hogy segítsenek az építkezéseken. Hirtelen viszont nem kérnek belőlük, mint ahogy azokból a mezőgazdaságban és építkezéseken dolgozó latin-amerikai munkásokból sem, akik akár tetszik, akár nem, de a gerincét adják az amerikai gazdaságnak. Úgy vélem, hogy minden ország polgárai úgy élik ma az életüket, ahogy annak idején megalapozták azt. A britek és az amerikaiak – akik ősei egyébként hasonlóak – más országok leigázására koncentráltak és erre építették vagyonukat, miközben más országok nem éppen ezzel voltak elfoglalva.

De ahogy a szintén gyarmatosító spanyolok is befogadnak ma több százezer – már millió fölött van ez a szám – dél-amerikai állampolgárt, úgy a portugáloknál is akadnak brazilok bőséggel. Nehéz a múltat megváltoztatni vagy átírni, hiszen arról mindenkinek tudomása van. Britannia soha nem lett volna egy olyan gazdag, hatalmas ország az odaérkező bevándorlók és rabszolgák nélkül. Mint ahogy az ellopott kincsek nélkül soha nem prosperált volna annyira, mint amennyire. Persze ugyanez igaz a spanyolokra is, akik ellopták Dél-Amerika kincseinek nagy részét, amelyből aztán ki tudták építeni az ország gazdagságát. Ezt azonban nem kellene letagadni, hanem el kellene fogadni, hogy pontosan ez történt. Emiatt a mai polgároknak nem kell bocsánatot kérnie – véleményem szerint -, de úgy tenniük sem lenne szabad, mintha semmi rosszat nem tettek volna elődeik. A gyarmatosítás, mint ahogy az inkvizíció, nem elfogadható dolgok voltak, noha nyilvánvalóan megtörténtek.

Az, hogy a briteknél számos indiai és pakisztáni gyermek tanul az iskolákban pedig nem kellene, hogy meglepetés legyen, mint ahogy az sem, hogy a Brexit miatt egyre kevesebb „fehér” bevándorló érkezik a szigetországba, ami megint csak a britek döntése volt. Lehet, hogy legközelebb át kellene gondolni a döntéseik következményeit még az előtt, hogy meghozzák azokat? Mert hát nem volt túl nehéz előre megjósolni azt, hogy az európai polgárok számának csökkenésével a korábbi gyarmatokról fognak majd többen érkezni a szigetországba. Ezzel véleményem szerint semmi baj sincsen, a problémát a szélsőjobboldali propagandisták látják, akik jól érzékelhetően nem akarnak beletörődni abba, hogy az emberek vándorolnak, méghozzá egy jobb lehetőség reményében. Nem mindenki olyan szerencsés ugyanis, hogy norvégnak, vagy svájcinak szülessen, vannak olyanok, akiknek keményen meg kell dolgozniuk azért, hogy a legalapvetőbb jogok is megillessék őket.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!